Magyar Köztársaság Országgyûlése

4. számú melléklet az 1998. évi ....... törvényhez
I. A helyi önkormányzatokat normatívan megilletõ személyi jövedelemadó jogcímei és összegei
1.) A települési önkormányzatok jövedelem differenciálódásának mérséklése

Összesen: 38 000,0 millió forint

1.1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a.20 § (2) bekezdés szerint a képzõdés helyén maradó személyi jövedelemadó-bevétel és a 1.2. pont szerinti iparûzési adóerõképesség - az 1997. január 1-jei állandó népességre - együttesen számított egy fõre jutó összege nem éri el a 1.3. pontban szereplõ összeget, a bevétel e szintig kiegészül. Ha nem volt az önkormányzat 1997. évi adóbeszedési számláján ténylegesen befolyt iparûzési adóbevétel ( a továbbiakban: 1997. évi iparûzési adóbevétel), az adott önkormányzat ezen kiegészítése nem lehet kevesebb az 1998. évi személyi jövedelemadó kiegészítésének 85 %-ánál.

Ha az egy fõre jutó összeg nagyobb a 1.3. pontban szereplõ összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megilletõ összeg a 1.4. pontban szereplõ számítási módszer alapján csökkentésre kerül.

Az önkormányzat jogi helyzetét az 1998. augusztus 31-i állapotnak megfelelõen kell alapul venni. Ez idõpontig szétvált önkormányzatoknál a számítás alapjául szolgáló bevételeket az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani. Ennek hiányában a bevételeket az 1998. évi költségvetésükben tervezetteknek megfelelõen kell számításba venni.

E törvény szempontjából a helyi önkormányzat 1999. évi iparûzési adóerõképességét az alábbiak szerint kell meghatározni:

Számított adóerõképesség kiszámítása

Ae = (Ta x 1,3 + L x Ea ) x 0,009

ahol Ae = számított iparûzési adóerõképesség

Ta = az 1997. évi társasági adóbevallásokból az APEH által településekre kimutatott - az anyagköltség 66 %-ával csökkentett - iparûzési adóalap

L = a település 1997. január 1-i állandó népessége

Ea = az SZJA törvény alá tartozó egyéni vállalkozók által bevallott iparûzési adóalap település népessége szerint képzett csoportonkénti jellemzõ középértéke

- 2.000 fõig	15.000 Ft/fõ
2.000 - 10.000 fõig	37.500 Ft/fõ
10.000 - fõ felett	60.000 Ft/fõ

1.2.2. Az 1.1. pontban figyelembe veendõ iparûzési adóerõképesség :

1.2.2.1. nem lehet kevesebb az egyes önkormányzatok 1997. évi korrigált iparûzési adóbevétel 30%-kal növelt összegének 50%-ánál, illetve nem lehet több annak 90%-ánál.

Az 1997. évi korrigált iparûzési adóbevétel alatt az 1997. évi iparûzési adóbevételnek az APEH által településekre kimutatott 66 %-os anyaghányaddal csökkentett és a törvényi kulcsváltozással (1,7/1,2) növelt összegét kell érteni. Ha a településre nincs APEH által kimutatott adóalap, akkor a korrigált iparûzési adóbevétel megegyezik az 1997. évi iparûzési adóbevétellel.

megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 1.2.2.1. szerinti adóerõképességének átlagával, ha az adott önkormányzatnak nem volt 1997. évi iparûzési adóbevétele, és a számított iparûzési adóerõképessége ennél az átlagnál magasabb.

1.2.2.3 azonos a. településkategórián belül az 1.2.2.1. és az 1.2.2.2. szerint legalacsonyabb adóerõképességû önkormányzatok egytizedének átlagos adóerõképessége felével, ha az adott önkormányzat 1.2.2.1. és 1.2.2.2. szerinti adóerõképessége ennél alacsonyabb lenne.

1.3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél figyelembe veendõ értékhatár

község	12 500 Ft/fõ
város	16 500 Ft/fõ
megyei jogú város	17 500 Ft/fõ
fõváros (kerületekkel együtt)	20 000 Ft/fõ

1.4. A 1.3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása

Az 1.3. pontban szereplõ értékhatár %-ában sávonként		Sávonként a levonásra kerülõ egy fõre jutó összeg		A központi költségvetési kapcsolatból levonásra kerülõ összeg
%-ban	Ft/fõ	%-ban	Ft/fõ	4. oszlop összesen x a település 1997. január 1-jei állandó népessége Ft-ban
1.	2.	3.	4.	5.
100 - 150		0		-
150 - 200		10		-
200 - 250		30		-
250 - 300		50		-
300 -350		70		-
350 felett		90		-
Levonandó összesen:	-	-

A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot a 3. számú melléklet alapján megilletõ normatív állami hozzájárulás, valamint a 4. számú melléklet I. 3-8. pontjaiban szereplõ személyi jövedelemadó együttes összegének 80%-a.

Az Áht. 64.§ (1) bekezdésében foglaltak szerinti év végi elszámolásnál e csökkentést figyelembe kell venni.

2.) Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése

Összesen: 11 400,0 millió forint.

Ebbõl minden megyei önkormányzatot megillet:

a) egységesen 250 millió forint,

b) a megye 1998. január 1-jei lakosságszáma után 540 forint/fõ,

c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 12 500 forint/fõ.

A c) pontban az ellátottak számbavételénél a e törvény 3. számú mellékletében 6-8, 10, 11. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 9. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férõhely, a 12-18. számú jogcímekhez kapcsolódóan ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni.

3.) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minõsített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdõ települési önkormányzatok többlet személyi jövedelemadó részesedése

Összesen 3 500,0 millió forint

Fajlagos összeg: 1 983 forint/fõ

Ebbõl a 215/1997.(XII.1.) Korm. rendelettel módosított 219/1996.(XII.24.) Korm. rendelet által meghatározott települések önkormányzatai részesülnek hátrányos helyzetük mérséklésére, az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján.

4.) Községek általános feladatai

Összesen 5 820,0 millió forint

Fajlagos összeg: 2 000 000 forint/község

Megilleti az 1998. augusztus 31-én önálló közigazgatási státusszal rendelkezõ községeket, nagyközségeket.

5.) Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok

Összesen : 3 740,7 millió forint

Fajlagos összeg: 360 forint/fõ

A települési önkormányzatot az e törvény 3. számú mellékletének 2. tétele kiegészítéseként az 1998.január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.

6.) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok

Összesen 564,3 millió forint

Fajlagos összeg: 2 000 forint/fõ

E részesedés a lakott külterülettel rendelkezõ településeket a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 1998. július 15-i állapotnak megfelelõen kimutatott külterületi lakosok száma alapján illeti meg.

7.) Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások

Összesen 45 650,0 millió forint

Fajlagos összeg: .....- ........forint/fõ

Az átengedett személyi jövedelemadó e része a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelõ különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik.

E feladatok különösen: a rendszeres szociális segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak és az idõskorúak járadékának a 30%-a, a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, és az ezen ellátottak után fizetendõ egészségügyi hozzájárulásnak a 25%-a, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történõ mérséklése, vagy elengedése.

A települési önkormányzatokat ez az összeg az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján, a települések szociális jellemzõibõl képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.

A mutatószám kialakításában

15 %-os súllyal a 0-17 éves korcsoportba tartozók állandó népességének 1998. január 1-jei állapot szerinti,
15 %-os súllyal a 60 éves és idõsebb korcsoportba tartozók állandó népességének 1998. január 1-jei állapot szerinti,
30 %-os súllyal a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülõk és a jövedelempótló támogatást közhasznú munkavégzés miatt szüneteltetõk együttes - az 1997. november, az 1998. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
20 %-os súllyal a regisztrált munkanélkülieknek az elõzõ bekezdésben foglaltakkal csökkentett - az 1997. november, az 1998. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
20 %-os súllyal az aktív korú személyi jövedelemadót nem fizetõk számának az 1997. évi adóbevallások összesítése alapján számított

összes népességen belüli részaránya szerepel.

A lakáshoz jutás és a lakásfenntartás támogatásának feladatai

Összesen 15.600 millió Ft

Fajlagos összeg: 500-4000 Ft/fõ

A személyi jövedelemadó e része a települési önkormányzatokat az állampolgárok lakáshoz jutásának és lakásuk fenntartásának támogatásához illeti meg.

E feladatok különösen: kamatmentes kölcsön, illetõleg részben vagy egészben vissza nem térítendõ támogatás nyújtása a fiatal házasok elsõ lakásának megszerzéséhez, a szociális körülményeik folytán rászoruló családok részére a lakótelek, az új vagy használt lakás megszerzéséhez, a lakás bõvítéséhez, közmûvesítéséhez, korszerûsítéséhez vagy felújításához, lakásfenntartási támogatás nyújtása, adósságkezelési támogatás nyújtása az önhibájukon kívül szociálisan hátrányos helyzetben lévõk közüzemi díjtartozásának közös költség hátralékának, lakbérhátralékának és hitelintézeti lakáscélú kölcsön törlesztési hátralékának megszüntetésére.

A települési önkormányzatokat ez az összeg a KSH 1998. január 1-jei állandó népességszáma alapján, a települések szociális és lakás-ellátottsági jellemzõibõl képzett mutatószám alapján differenciáltan illeti meg.

A mutatószám kialakításában.

12 %-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozók állandó népességének 1998. január 1-jei állapot szerinti,
9 %-os súllyal a regisztrált munkanélküliek - az 1997. november, az 1998. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
13 %-os súllyal az 1996. és 1997. években házasságot kötöttek, összes népességen belüli részaránya,
18 %-os súllyal az 1998. január 1-jén meglévõ lakószobák és az állandó népesség számának aránya,
7 %-os súllyal az 1998. január 1-jén meglévõ 11 és több lakásos lakóépületek részaránya az összes lakóépületen belül,
10 %-os súllyal az 1960. év elõtt épült lakások,
15 %-os súllyal a közcsatornával és közüzemi vízzel ellátott lakások,
16 %-os súllyal a távfûtéssel ellátott lakások,

összes lakáson belüli 1998. január 1-jén meglévõ részaránya szerepel.

II. Az illetékbevételek szabályozása

A Fõvárosi Önkormányzatot illeti meg a Fõvárosi Illetékhivatal által beszedett, a központi költségvetés bevételével csökkentett e törvény 24.§ - szerinti illetékbevétel.
A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékbõl az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévõ megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekbõl befolyt bevétel, csökkentve e törvény 24.§-a szerinti bevételi részesedéssel, továbbá a 4., illetve 5. pontban foglalt költségként visszatartott összeggel.
A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés e törvény 24.§-a szerinti bevételi részesedésével és a 2. pont szerinti, megyei jogú várost megilletõ összeggel, továbbá a megyei önkormányzatnál - az illetékhivatal mûködésével összefüggõen - felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel

30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,
70%-ának fele egyenlõ összegben - egytizenkilenced részenként -, fele a megye 1998. január 1-jei lakosság száma arányában - a Kincstár országos összesítését követõen - a megyei önkormányzatokat

illeti meg.

A megyei jogú város önkormányzata legkésõbb 1999. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedett bevétellel kapcsolatos költségek viselésérõl. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45.§-ában szabályozott, illetékekkel összefüggõ érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenõrzésének módját.
A 4. pont szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekbõl befolyt, központi költségvetést megilletõ összeggel csökkentett bevétel, valamint az illetékhivatal által beszedett összes, központi költségvetést megilletõ bevétellel csökkentett illetékbevétel arányának megfelelõ hányadot. Az arány megállapításánál az elõzõ évi tényszámokat kell figyelembe venni.
Az illetékhivatal mûködtetésével összefüggõ éves költség egytizenkettede tartható vissza havonta, amely az illetékhivatalt mûködtetõ megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében elõirányozni és elszámolni.

Visszalépés