MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/325. sz.
T Ö R V É N Y J A V A S L A T

A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetése

A költségvetési törvényjavaslat
A törvényjavaslat mellékletei
Az általános és a részletes indokolás

Elõadó: Járai Zsigmond
pénzügyminiszter


B u d a p e s t, 1998. október hó

1998. évi ..... törvény
a Magyar Köztársaság 1999. évi
költségvetésérõl

Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. -a alapján a Magyar Köztársaság 1999. évi központi költségvetésérõl, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következõ törvényt alkotja:

ELSÕ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1999. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSÕ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FÕÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1.

Az Országgyûlés az 1999. évi központi költségvetés

a) kiadási fõösszegét - a 3.  szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 3 495 052,3 millió forintban, azaz hárommillió-négyszázkilencvenötezer-ötvenkettõ egész háromtized millió forintban,
b) bevételi fõösszegét - a 3.  szerinti hitelfelvételbõl és állampapírok értékesítésébõl származó bevételek nélkül - 3 121 364,2 millió forintban, azaz hárommillió-egyszázhuszonegyezer-háromszázhatvannégy egész kettõtized millió forintban,

c) hiányát 373 688,1 millió forintban, azaz háromszázhetvenháromezer-hatszáznyolcvannyolc egész egytized millió forintban állapítja meg.

2.

Az 1. -ban megállapított kiadási és bevételi fõösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésû elõirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási elõirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, elõirányzat-csoportok és kiemelt elõirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

3.

A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételbõl származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.

4.

(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. -ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 82. -ában meghatározott hitelei 1999-ben érvényes kamatlába 8,22 %.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS
MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELÕIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETÕLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés céltartalék-elõirányzatai

5. 

(1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az 1999. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggõ, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá a kormányzati struktúra átalakításával kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetõleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím 1. elõirányzat-csoportnál.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt elõirányzat terhére támogathatóak a Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint.

(3) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítási alapok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási elõirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. 

(1) Az Állami Privatizációs Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 1999. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának bevételébõl 8000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezen felüli bevétel 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részét a 11. számú mellékletben részletezett ráfordítások teljesítése után az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

(2) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén és az adóskonszolidációs követelések ellenértékeként együttesen 14 400 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(3) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatásához. A hozzájárulás módjáról és feltételeirõl az 50.  (11) bekezdésében foglaltakra is kiterjedõen a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 1999. február 28-ig köt megállapodást.

(4) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1500 millió forinttal járul hozzá a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatásához.

(5) Az agrárreorganizációs program kamatterheinek átvállalására 1500 millió forintot fordít az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére.

(6) A nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kármentesítésére 1000 millió forintot fordíthat az ÁPV Rt. a privatizációs bevételekbõl.

(7) Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: privatizációs törvény) 24. -ának (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 1999. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(8) Az ÁPV Rt. egyedi 500 millió forint feletti reorganizációs, illetve válságkezelési célú döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.

(9) A privatizációs tartalék a következõ célokra használható fel:

a) jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kifizetések,

b) készfizetõ kezességek, illetve az átvállalt tartozások kiegyenlítése,

c) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendõ, a helyi önkormányzatokat megilletõ kifizetések,

d) E-hitel garancia lehívás teljesítése,

e) elvont ingatlanok után beálló kezesi felelõsség rendezése,

f) bírósági végzések alapján történõ kifizetések,

g) a "reverzális levelek" alapján történõ kifizetések,

h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete,

i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülõ 20 %-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad).

(10) A privatizációs törvény hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 1999. évben kifizetésre kerülõ osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint e társaságok értékesítésébõl származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

(11) 1996. évben az ÁPV Rt. a Kormány és a privatizációt felügyelõ miniszter határozata alapján 3000 millió forint értékû ingatlan átvételének vételárát elõlegezte meg a Honvédelmi Minisztériumnak. A tranzakció lezárásához a HM a vagyonkezelésében lévõ felesleges ingatlanvagyonból 3000 millió forint forgalmi értékû, az ÁPV Rt. és a HM megállapodása alapján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság egyetértésével, kiválasztott ingatlanokat - természetvédelmi területek kivételével - ad át az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába 1999. évben. Az átadást követõen az érintett ingatlanok jegyzékét a kincstári vagyonkörbõl történõ utólagos kivonás jóváhagyása érdekében meg kell küldeni a kincstári vagyonért felelõs miniszternek.

7. 

Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévõ nem értékesíthetõ ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetõen - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elõsegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

8. 

(1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévõ ingatlan értékesítésének ellenértékébõl ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. Az ezt követõen fennmaradó összegbõl - a felügyeletet ellátó szerv vezetõjének javaslatára - a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként a javaslatban szereplõ központi költségvetési szerv által az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevételhányad 50 %-a a központi költségvetési szervet illeti meg. A pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben e visszahagyott bevételhányad magasabb is lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Honvédelmi Minisztériumra, amely a vagyonkezelésében lévõ ingatlan értékesítésének ellenértékét - köztartozásai kiegyenlítését követõen - teljes egészében az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre használhatja fel.

(3) A központi költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott értékesítésbõl befolyt és az általuk felhasználható ellenérték összegével - amennyiben azt nem tervezték meg - a kiadási és bevételi elõirányzatukat növelhetik. A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(4) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezet vagyonkezelésében lévõ egészségügyi intézmények ingatlanértékesítésébõl befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlan elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követõen fennmaradó összegével - legfeljebb összesen 2500 millió forint értékhatárig - az egészségügy felhalmozási célú elõirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím, 2. elõirányzat-csoport kiemelt elõirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti.

(5) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévõ és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, jármûveket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésbõl származó bevétel összegével - amennyiben azt nem tervezték meg - az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások elõirányzatai saját hatáskörben növelhetõk.

(6) Az Áht. 108. -a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegû követelés értékhatára 20 000 forint.

(7) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történõ bérbeadásánál az Áht. 108. -ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

(8) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban - a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévõ, feleslegessé váló ingatlanok - elsõsorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célú - hasznosítására eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történõ értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat az esetleges veszélyhelyzet elhárítása után a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) részére - megállapodás alapján, térítésmentesen - át kell adni. Az átadást 1999. december 1-jéig kell befejezni.

(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kormányzati célprogram keretében megvalósuló vagy megvalósult szennyvíztisztító telepek állami tulajdonban lévõ forgalomképes részeit - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján - határozatával ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja.

(10) A Honvédelmi Minisztérium jogosult a (8) bekezdésben meghatározott határidõt megelõzõen 9 milliárd forint forgalmi értéket meg nem haladó mértékben ingatlanok KVI-nek történõ hasznosítási, értékesítési célú átadására. A KVI köteles ezen ingatlanok értékesítésébõl származó ellenértéket a Honvédelmi Minisztérium részére 30 napon belül átadni.

(11) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím, 3. alcím, 17. "Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat-racionalizálás miatti mûszaki fejlesztés" elõirányzat-csoport 1500 millió forint elõirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés mûszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen jóváhagyott feltételek, illetve adatok alapján kerülhet sor.

9. 

A KVI vagyonkezelésében lévõ kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítésébõl származó - kiadásokkal csökkentett - bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételbõl a KVI javaslatára a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter egyedi hozzájárulása alapján 1200 millió forint a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggõ kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntésérõl a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. 

(1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységébõl származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82 %-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1999. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18 % pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységbõl származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követõ évben jogszabályban, illetõleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

11. 

(1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenõrzési) feladatok díjbevétele, az átengedett bírságbevételek,

d) az illetékjellegû bevételek

eredeti elõirányzatot meghaladó többletének 50 %-a saját bevételként számolható el, 50 %-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggõen végrehajtott elõirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján

a) évközi díjtételemelésbõl, bírságemelésbõl,

  1. saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésbõl

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elõirányzat-változtatást az eredeti elõirányzat teljesítését követõen legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megilletõ részt az elõirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni és annak jóváhagyását követõen kell rendezni.

12. 

(1) A központi költségvetési szervek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei - kivéve a központi edzõtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a nemzeti sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát, az Országos Széchenyi Könyvtárat, a Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóságot, az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletet, a Szerencsejáték Felügyeletet, az Országos Vérellátó Szolgálatot, a törzsvagyon hasznosításából származó bevételek tekintetében a Magyar Tudományos Akadémiát - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1999. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95 %-át használhatják fel, a fennmaradó 5 % pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következõk:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér- és vérkészítmények, mezõgazdasági termékek értékesítési bevételei;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;

  1. az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön mûködõ állami képviseletek bérletidíj-bevételei,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítésébõl származó bevétel,

cd)  áruértékesítésbõl és szolgáltatásból származó, vállalkozási bevételek,

ce) az egyéb bevételek;

  1. a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) A központi költségvetési szervek közül az (1) bekezdésben nevesített Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóság havonta 100 millió forintot, az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet éves szinten - havi bontásban - 750 millió forintot, a Szerencsejáték Felügyelet éves szinten - havi bontásban - 1150 millió forintot köteles befizetni a bevételeibõl a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képezõ összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követõ hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstõl és befizetéstõl mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási elõirányzat 5 %-át. A tárgyévet terhelõ befizetési kötelezettségnek legkésõbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen idõpontig a teljesítendõ összeg nem érte el az elõbbiekben meghatározott mértéket.

13. 

(1) A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/A. -ának (2) bekezdése szerinti, egy fõre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevõk egy fõre megállapított támogatási normatívája 468 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülõk normatívája 195 000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. -ának (1) bekezdése szerinti, a Rendõrtiszti Fõiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fõ/év.

14. 

(1) A központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és 8. számú melléklet I. részében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e)-g) pontjában meghatározottakat, továbbá a 8. számú melléklet I. része 5-6. pontjait. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítõ szabályainak 1. l), m),o), valamint 2-4. pontjai.

(2) A központi költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti normatív és normatív-kötött hozzájárulások kétszerese jár a 8. számú melléklet I. része 2-4. pontjai kivételével.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplõ feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévõ és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtõl igényelheti.

(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 2-4. pontja szerint igénybevett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 2-4. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

15. 

A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 1999. évben összességében 515 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

16. 

(1) Az Országgyûlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. -a (2) bekezdésében meghatározott határidõig együttes rendeletben hirdeti ki.

17. 

(1) Az Országgyûlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított elõirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában. Ezen belül az 1999. évi új induló címzett támogatásokra 2000 millió forint használható fel,

d) egyes közoktatási feladatok kiegészítõ támogatására, valamint a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 16.  (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,

e) a termelõ, valamint a Cct. 4. számú melléklete II. és III. pontja szerint támogatásban részesült humán infrastrukturális feltételekben meglévõ területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,

  1. felhalmozási és "vis maior" célokra szolgáló céljellegû decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fõvárosi Közgyûlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.

Ezen elõirányzat a következõkre tagozódik:

fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely elõirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fõvárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;

fb) vis maior tartalékra, amelybõl a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fõvárosi Közgyûlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves elõirányzatuknak az elsõ félévben legalább 10 %-át, a második félévben halmozottan legalább 20 %-át az önkormányzati feladatokat érintõ, természeti és más katasztrófából eredõ károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítésérõl - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(2) A normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásoknak - a nem helyi önkormányzat részére történõ feladatátadással összefüggõ elõirányzat-csökkenés kivételével - lemondásból felszabaduló elõirányzatai az (1) bekezdés fb) pontjában, valamint a 18. -ban meghatározott elõirányzatot növelik. Ezen elõirányzatokat növeli továbbá az intézmény-átadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30.  szerint nem illeti meg az átvevõ intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 30. -a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek az kötelezõ feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló elõirányzattal az érintett fejezet elõirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megilletõ normatív állami hozzájárulás és támogatás elõirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján.

18.

(1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. -ának (1) bekezdése alapján, önállóságuk és mûködõképességük védelme érdekében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ (forráshiányos) önkormányzatok, valamint - külön törvény alapján - a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatást igényelhetnek az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

(2) A fõvárosi önkormányzat látja el a közgyûlés által szabályozott módon a 25.  szabályai keretében - a fõvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. -ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A fõvárosi önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a fõvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerint számított forráshiány mutatható ki.

19. 

(1) Az Áht. 64. -a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minõsül az e törvény 3. számú melléklet 5. b)-5.c), 6-18. pontjai és 8. számú melléklet szerinti elõirányzatok együttes összege.

(2) Az Áht. 64. -ában, valamint az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés Egyéb vegyes bevételek (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím, 1. alcím, 8. elõirányzat-csoport), illetve az Egyéb vegyes kiadások (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt elõirányzat) jogcímeken kell elszámolni.

Átengedett, megosztott bevételek

20. 

(1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1997. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40 %-a, 198 840 millió forint illeti meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Az önkormányzatot megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 15 %-a, összesen 74 565 millió forint.

(3) A helyi önkormányzatokat együttesen az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 17,4 %-a, összesen 86 275 millió forint normatívan illeti meg az e törvény 4. számú melléklete I. 2-8. pontjaiban foglalt jogcímek szerint.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adó 7,6 %-a, összesen 38 000 millió forint felhasználásával - a bevételeikben meglevõ aránytalanság mérséklése érdekében - a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparûzési adóból elérhetõ bevétel meghatározott hányadának (adóerõképességnek) az egy fõre esõ együttes összege alapján a települési önkormányzatokat:

  1. kiegészítés illeti meg, vagy
  2. a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai csökkennek

az e törvény 4. számú melléklet I.1. pontja szerint.

(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a 16.  (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

21. 

(1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjármûvek után beszedett adóból a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50 %-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselõ-testület, illetve a közgyûlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetbõl származó bevétel 100 %-ban az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termõföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100 %-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

22. 

A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkezõ szervezet által történõ - értékesítésébõl származó készpénzbevétel 50 %-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

23. 

A települési önkormányzat által jogerõsen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerõsen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

24. 

(1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fõvárosi Illetékhivatal által 1999. január 1-jétõl beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50 %-a a központi költségvetést, 50 %-a pedig a fõvárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90 %-a a központi költségvetést, 10 %-a pedig a fõvárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a 4. számú melléklet II. részében meghatározottak szerint.

(2) Az illetékhivatalok mûködésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételbõl részesedõ önkormányzatok viselik, a 4. számú melléklet II. részében szabályozott módon.

A fõvárosi önkormányzatok bevételei

25. 

A Fõvárosi Önkormányzatot megilletõ bevételeknek a fõvárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. -ában, valamint a 64/A.-64/C. -aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítõ szabályai

26. 

(1) A gyermeknevelési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az idõskorúak járadéka, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint - a Munkaerõpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetbõl a gyermektartásdíj megelõlegezése esetében a települési önkormányzat 1999. évben elsõ alkalommal az õt megilletõ havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklete 1. és 16. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. 1. és II. pontjaiban meghatározott elõirányzatok folyósítása az Áht. 101. -ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

27. 

(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységbõl származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18 %-át köteles az 1999. évi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységbõl származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követõ évben jogszabályban, illetõleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelõlegezési számláról igénybevett összeg rendezése

28. 

  1. A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelõ ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak idõbeli eltérésébõl adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentesen hitelt nyújt.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 1. alcím,

  1. 1. kiemelt elõirányzat szerinti támogatás átutalása - legfeljebb az idõarányos mértékéig - a tényleges magánnyugdíjpénztári befizetésekkel megegyezõ összegben negyedévente
  2. 2. kiemelt elõirányzat szerinti támogatás átutalása - legfeljebb annak mértékéig - az 1999. december havi utolsó ellátás kifizetése után

történik.

(3) Az Egészségbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 2. alcím szerinti támogatás átutalása - legfeljebb az elõirányzat idõarányos mértékéig - január, április, július és október hónapban a pénzügyminiszter által jóváhagyott és a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján történik.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelõlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra elõre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, havonta a finanszírozási idõszakot megelõzõ hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(5) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján finanszírozza. A folyósítás a folyósító szerveknek az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján 3 hónapra elõre és ezen belül napi bontásban készített, havonta a pénzellátási idõszakot megelõzõ hónap 25. napjáig a Kincstárnak és a Pénzügyminisztériumnak benyújtott finanszírozási terv szerint történik.

(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelõlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikbõl soron kívül törlesztik. A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére az 1999. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

29. 

(1) Az Országgyûlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzala-pok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 2. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(3) A Kincstár a pénzalap kiadási elõirányzataira addig teljesít kifizetést - kivéve a Munkaerõpiaci Alapból a munkanélküli járadék, elõnyugdíj, nyugdíj elõtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése -, amíg a pénzalap bevételei és az elõzõ évi maradványa erre fedezetet biztosítanak, és a folyó évi bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenleget.

(4) A Munkaerõpiaci Alap a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességûek támogatására 9990 millió forintot fizet be.

(5) A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése idõbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az elõzõ évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következõ évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése elõtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Társadalmi önszervezõdések támogatása

30. 

(1) Az Országgyûlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsõoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat fõtevékenységként végzõ, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következõk szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részében megállapított normatív állami hozzájárulásokkal és támogatásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegû normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e)-g) pontjaiban meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítõ szabályainak 1. pont l), m), o), valamint a 2-4. pontjai,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az a) pont szerinti normatíva 30 %-ának megfelelõ hozzájárulás illeti meg,

  1. a nem állami felsõoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részében megállapított normatív állami hozzájárulásokkal és támogatásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. pont e)-g) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. része 5-6. pontjában meghatározottakat; nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítõ szabályainak 1. pont l), m), o), valamint 2-4. pontjai,
  2. a nem állami felsõoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén a c) pont szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás kétszerese jár a 8. számú melléklet I. része 2-4. pontjai kivételével,

e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevõknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerõpiaci Alap szakképzési alaprészébõl igényt tartanak,

f) az egyházi felsõoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározottak szerint,

g) a felsõoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je elõtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsõoktatási képzéséhez 80 000 forint/fõ/év hozzájárulás illeti meg,

h) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok kivételével - a i) pont szerinti normatíva 30 %-ának megfelelõ hozzájárulás illeti meg,

  1. a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 6-11. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegû normatív állami hozzájárulás illeti meg.

(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 1999. január 1. után létrehozott intézmény esetén a mûködés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerõsítõ záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámla-szerzõdésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplõ feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján

a) már mûködõ intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,

  1. új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni.

(5) A (1) bekezdés a)-d) pontokban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 2-6. pontja szerint igénybevett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. Ha év közben bármely hónapban a tényleges létszám 10 %-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, a hozzájárulásokat folyósító szervet errõl nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását. Ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik. A 8. számú melléklet I. része 2-6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követõ január 31-ig. A közigazgatási hivatal a helyszínen ellenõrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerûségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerûségét független könyvvizsgáló errõl szóló nyilatkozatával kell alátámasztani.

(7) Az (1) bekezdés f) és g) pontjaiban meghatározott felsõoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmény mûködési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi elõírásoknak,

  1. a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény mûködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(9) A fõvárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelõ - megyei szinten, ezen belül fenntartó-típusonként, jogcímenként, az egyházi intézmény-fenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be.

(10) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a mûködési engedélyben szereplõ létszám erejéig és a fõvárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerzõdésben vállalt kötelezettség mellett vehetõ igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követõ január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(11) A normatív állami hozzájárulásban részesülõ nem állami intézmény, valamint a mûködéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülõ, jogi személyiséggel rendelkezõ közgyûjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidõre, pihenõidõre, elõmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(12) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítõ támogatásra jogosultak. Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6.  (3) bekezdés alapján számított támogatási összeg 64 000 Ft/ellátott, oktatott fõ, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az ott figyelembe vehetõ létszámok alapján.

(13) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítõ támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 6-11. pontjában megállapított normatíva 29,1 %-a.

(14) A (12) bekezdés szerinti kiegészítõ támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a közigazgatási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegû részletekben folyósítja. A közigazgatási hivatalok a fõvárosi és megyei önkormányzatoktól - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81.  (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján - kérik az adatszolgáltatást a kiegészítõ támogatásnál figyelembe vehetõ fenntartói körrõl az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítõ támogatás összegének a közigazgatási hivatal részére történõ átutalásáról.

(15) A (13) bekezdés szerinti kiegészítõ támogatásra a (8)-(10) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(16) A (12)-(13) bekezdés szerinti kiegészítõ támogatásokkal való elszámolásra az (5), (6) és (10) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak.

31. 

(1) Az I. Országgyûlés fejezet, 8. Társadalmi önszervezõdések támogatása cím 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása alcím 2.  Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezés szerinti közcélú felhasználása kiemelt elõirányzatot a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény 31. -a (3) bekezdésének megfelelõen a szociálisan rászoruló családok, gyermekek és fiatalok támogatására kell fordítani. Az elõirányzat felhasználásáról az Országgyûlés határoz.

(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A.  (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kedvezményezett célon 1999. évben az ezeréves államiságunk megünneplésével kapcsolatos programok támogatását kell érteni.

32. 

(1) A pártok támogatására fordítható keretbõl (I. Országgyûlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek mûködésének támogatására elõirányzott keretek (I. Országgyûlés fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt elõirányzat) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyûlés dönt.

(3) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más közhasznú, kiemelkedõen közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. E támogatási lehetõségeket a felhasználásért felelõs szerveknek nyilvánosságra kell hozniuk.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

33. 

(1) A Kormány által 1999. évben újonnan elvállalásra kerülõ egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. -ának a) pontjában megállapított kiadási fõösszeg 1,0 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kõolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkezõ emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyûlés jóváhagyásával léphetõ túl.

34. 

(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. -ban foglaltakon túl a Postabank és Takarékpénztár Rt. biztonságos mûködési feltételeinek megteremtését célzó intézkedések keretében a központi költségvetés terhére - szükség esetén - legfeljebb 75 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.

(2) A kezesség beváltását követõen a pénzügyminiszter - a tartozás eredeti kötelezettjének adatszolgáltatása alapján - köteles az Országgyûlésnek tételesen beszámolni a kezesség összegének szükségessé vált nagyságáról, annak felhasználásáról és a központi költségvetésbõl kifizetett összeg adók módjára történõ behajtását biztosító intézkedésekrõl.

35. 

Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33-34. -okban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

  1. a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal kötendõ, valamint az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapjával kötött hitelszerzõdéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában - összegszerû korlátozás nélkül - kezességet vagy szerzõdést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon,
  2. a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldrõl felvett és felvételre kerülõ - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredõ fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 1999. december 31-én legfeljebb 120 000 millió forint lehet.

36. 

  1. Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. -ban foglaltakon túl a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 16 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.

(2) A Földhitel és Jelzálogbank jelzálogleveleinek kibocsátásához a központi költségvetés 5000 millió forint értékben készfizetõ kezességet vállal.

37. 

Az Áht. 33. -ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényrõl szóló 1982. évi 28. törvényerejû rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

38. 

(1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektõl elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 1999. december 31-én legfeljebb 85 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 1999. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítások állománya 1999. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

39. 

(1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítésébõl a társaságot terhelõ fizetési kötelezettségek 70 %-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

  1. a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet (a továbbiakban: vállalkozás)

hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerzõdésbõl, bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ - kötelezettségéért vállalhat készfizetõ kezességet, ha a vállalkozás által teljes munkaidõben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 300 fõt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 65 000 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 millió forintot, illetõleg

a) a hitelszerzõdés, illetve a bankgarancia-szerzõdés szerinti kötelezettségek 80 %-át, 10 millió forint alatti hitelszerzõdések esetében a kötelezettség 90 %-át,

  1. mezõgazdasági tõkepótló hitel esetében - kivéve az 5 millió forint alattiakat - éves átlagban 60 %-át.

(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján mûködõ kockázati tõketársaságnak és kockázati tõkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tõkebefektetése értékesítésébõl származó követelés 50 %-áért vállalt készfizetõ kezességre is. A készfizetõ kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50 %-át.

(5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70 %-a a központi költségvetést illeti meg.

40. 

(1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítésébõl az Alapítványt terhelõ fizetési kötelezettségek 70 %-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezõgazdasági tõkepótló hitelek kivételével - az 1999. január 1-je után vállalt készfizetõ kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: jogosult), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerzõdésbõl, bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ - kötelezettségeiért vállalhat készfizetõ kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidõben foglalkoztatottak létszáma a 250 fõt nem haladja meg.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizetõ kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 42 000 millió forintot.

(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerzõdés, illetve a bankgarancia-szerzõdés szerinti kötelezettségek 80 %-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerzõdések és bankgarancia-szerzõdések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60 %-os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrár-integrátorokat.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70 %-a a központi költségvetést illeti meg.

41. 

Az Országgyûlés tudomásul veszi az 1998. évi gabonatermelésre a 109/1997. (XII.30.) FM rendelet alapján felvett, állami kezességgel biztosított, legfeljebb egy éves lejáratú hitelek további egy évvel történõ meghosszabbítását. Az állami kezességvállalás a meghosszabbított idõtartamra változatlanul hatályos és nem számít be a 33.  (1) bekezdésében megállapított összegbe.

42. 

(1) Az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére a hazai állami felsõoktatási intézményekben, továbbá nem állami felsõoktatási intézményekben az erre adott megbízás alapján elsõ alapképzésben, elsõ kiegészítõ alapképzésben, valamint akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben - nappali tagozaton - tanulmányokat folytató, magyar állampolgárságú és a devizajogszabályok szerint devizabelföldinek minõsülõ hallgatók által tandíj, illetõleg költségtérítés kifizetése céljából a Magyar Köztársaság területén bejegyzett hitelintézettõl a - (4)-(5) bekezdésben és külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - forintban felvett hitel meghatározott részének (a továbbiakban: hitel) visszafizetésére.

(2) Az állami kezességvállalás mértéke a felvett hitel, de legfeljebb a hitelrészletek igénybevétele idõpontjában érvényben lévõ - az éves költségvetési törvényekben megállapított - egy fõre esõ hallgatói normatívák összege mint tõke, az ehhez kapcsolódó ügyleti kamat, a jogszabály által meghatározott büntetõ kamat és a bírósági végrehajtásra irányuló eljárás megindítása közvetlen költségei összegének nyolcvan százaléka.

(3) Az állami kezességvállalás egy hallgató tanulmányainak teljes idõtartama alatt legfeljebb tíz félév hitelfelvételére terjed ki.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelre számított teljes ügyleti kamat és kezelési költség éves mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a hitelszerzõdés fennállása alatt ne haladja meg a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott mértéket.

(5) A hitel után a (4) bekezdésben meghatározott ügyleti kamaton és kezelési költségen kívül egyéb költség, illetõleg díj nem számítható fel.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.

(7) Nem kell a tartozást a központi költségvetésnek megfizetni abban az esetben, ha a hitelfelvevõ meghalt, vagy a visszafizetés esedékességekor munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, vagy munkanélküli és a munkanélkülisége megszakítás nélkül a kezesség beváltásától számítva legalább öt évig fennáll.

(8) Ha a hitelfelvevõ a visszafizetés esedékességekor munkanélküli, de a kezesség beváltásától számított öt éven belül munkába áll, akkor a munkába állását követõ egy év elteltével válik a költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajthatóvá. Ebben az esetben a kifizetéstõl eltelt idõre kamatot, illetõleg késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.

43. 

(1) A 33-36.  alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5 %-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyûlés kizárólagos hatásköre

44. 

(1) Az Országgyûlés a következõ címek, alcímek, elõirányzat-csoportok, kiemelt elõirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az elõirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyûlés fejezet, 7. cím),

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek (az I. Országgyûlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek mûködési támogatása (I. Országgyûlés fejezet, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt elõirányzat),

c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 5. cím, 5. alcím),

  1. az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 3. alcím).

(2) Az Országgyûlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi elõirányzatai fõösszegének csökkentésére az Áht. 46. -ában foglalt kivétellel.

A központi költségvetés elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülõ kiadásai és bevételei

45. 

(1) A 2. -ban meghatározott kiadási és bevételi elõirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatásoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),

  1. a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elõirányzatok közül:

ba) a körjegyzõség támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a lakossági közmûfejlesztési befizetésekkel összefüggõ támogatásnál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 9. pontja),

be) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésénél (5. számú melléklet 10. pontja),

bf)  lakáscélú adósságkezelési támogatásnál (5. számú melléklet 11. pont)

bg) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történõ hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 16. pontja),

amennyiben a 49.  (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetõség már kimerült,

c) a végkielégítésre szolgáló keret elõirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoport),

d) az állatkártérítésnél (XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),

e) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (16. cím, 3. alcím, 2. elõirányzat-csoport), a terhesség-megszakítást (16. cím, 3. alcím, 3. elõirányzat-csoport), a folyósított ellátások utáni térítést (16. cím, 3. alcím, 8. elõirányzat-csoport),

f) a polgári szolgálatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 4. alcím, 1. elõirányzat-csoport),

g) a kárrendezési célelõirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. elõirányzat-csoport),

h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12., 14. és 19.  kiemelt elõirányzat),

j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),

k) a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím),

n) a Vám- és Pénzügyõrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) 1. személyi juttatás kiemelt elõirányzatánál és annak a munkaadókat terhelõ járulékainál legfeljebb 6 %-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,

o) a büntetõeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. elõirányzat-csoport),

p) a nemzetközi elszámolásokkal kapcsolatos kiadásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),

q) az államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

r) a felszámolási eljárás alatt lévõ vállalkozások vagyonának megvásárlását elõsegítõ kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. elõirányzat-csoport),

s) a bukmékeri rendszerû fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50 %-os mértékéig a XXIV. Ifjúsági és Sport Minisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 11. elõirányzat-csoport, a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidõsport az Egészséges Életmódért Közalapítvány támogatásánál (XXIV. Ifjúsági és Sport Minisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. elõirányzat-csoport, 3-4. kiemelt elõirányzat) a sorsolásos játékok játékadója 12 %-os és a totó játékadója 100 %-os tényleges teljesülése mértékéig,

t) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, valamint az egyházi közoktatási intézmények kiegészítõ támogatása elõirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet 19. cím, 13. alcím, 1-3. elõirányzat-csoportok),

u) az otthonteremtési támogatásnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 10. elõirányzat-csoport),

v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 11. elõirányzat-csoport),

  1. a gyermektartásdíjak megelõlegezésénél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 12. elõirányzat-csoport és a VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím),
  2. a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 20. cím, 1. alcím, általános forgalmi-adó elõirányzatának 103 %-os és a 21. cím, 1. alcím, személyi jövedelemadó elõirányzatának 102 %-os együttes teljesülése esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) 1. személyi juttatás kiemelt elõirányzata legfeljebb 5136 millió forinttal, a munkaadókat terhelõ járulék legfeljebb 1849 millió forinttal túlléphetõ. Amennyiben a felsorolt bevételek itt elõírt teljesítése 1999. november 25-ig eléri a 90 %-os mértéket, az elõirányzatokat 100 %-os mértékben az APEH rendelkezésére kell bocsátani,
  3. hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz elõirányzatnál (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 4. elõirányzat-csoport,

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az elõirányzattól.

(2) A 3. -ban meghatározott kiadási és bevételi elõirányzatok közül a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az elõirányzattól. A fejezet belföldi hitelfelvételeinek bevételei és az éven belüli belföldi hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai elõirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. -ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapír-piaci helyzetnek megfelelõen teljesülnek.

(3) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1998. évben keletkezett piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termékek vagy a termékek feletti rendelkezési jogot megtestesítõ értékpapírok értékesítésébõl származó, a XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 11. cím, 2. Piacra jutási támogatás megtérülése alcím bevétele kiesésének összegével a XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 11. cím, 1. Piacra jutási támogatás alcím kiadási elõirányzatát csökkenteni kell.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetõinek különleges jogosítványai

46. 

A Kormány év közben fejezetek közötti elõirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 6. elõirányzat-csoport elõirányzatai terhére.

47. 

(1) A Kormány a XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. elõirányzat-csoport és a 11. cím elõirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciós és egyéb beruházásai, az egyházi nemzetközi rendezvények, az egyházi közgyûjtemények és közcélú egyházi feladathoz ingatlan juttatás támogatása elõirányzatok felhasználásáról - az egyházakkal történõ egyeztetés alapján - döntsön.

(3) Az Országgyûlés elrendeli, hogy a központi költségvetés általános tartalékát 1999. év januárjában meg kell emelni a

a) gazdálkodó szervezetek támogatása, beleértve az agrárgazdaság támogatását is,

b) közszolgálati mûsorszolgáltatás támogatása,

  1. kiemelt beruházások, beruházási célprogramok,
  2. egyéb felhalmozási kiadások,

e) költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai, beleértve az I-VIII. fejezetekét is,

f) támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai,

g) társadalmi önszervezõdések támogatása,

h) helyi önkormányzatok támogatása,

i) egyéb kiadások,

j) kormányzati rendkívüli kiadások,

k) állam által vállalt kezesség érvényesítése

elõirányzatainak 1,9 %-os mértékû csökkentésével.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak végrehajtására és az átcsoportosított összegek elkülönített kezelésére a Kormány kap felhatalmazást.

  1. A Kormány a tényleges mûsorterjesztési költségekre vonatkozó szerzõdések ismeretében a Magyar Rádió Rt. mûsorterjesztési költségeire (I. Országgyûlés fejezet 10. cím, 1. elõirányzat-csoport) és a közszolgálati televíziók mûsorterjesztési költségeire (I. Országgyûlés fejezet 11. cím) szolgáló elõirányzatok között szükség szerint átcsoportosít, illetve ezen elõirányzatok terhére a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. -ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen a Magyar Rádió mûvészeti együtteseinek támogatására - legfeljebb 450 millió forint összegû - elõirányzatot hoz létre.
  2. A X. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 4. alcím, 1. elõirányzat-csoport Speciális eszközök fejlesztése elõirányzat felhasználásáról a pénzügyminiszter egyetértése mellett a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter dönt.

48. 

(1) Az Országgyûlés elrendeli, hogy 1999. évben a fejezeteknél - beleértve az I-VIII. fejezetet is - az 1998. évi záró-létszámhoz képest 3 %-os mértékû létszámcsökkentést kell végrehajtani. A létszámcsökkentéssel felszabaduló személyi juttatások és a munkaadókat terhelõ járulékok elõirányzata a létszámcsökkentést végrehajtó költségvetési szervnél az egyéb mûködési, felhalmozási elõirányzatok emelésére használható fel.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtására - az I-VIII. fejezet kivételével -, ezen belül a mentesítettek körének, a végrehajtás feltételrendszerének meghatározására, a szükséges elõirányzat-átcsoportosításokra.

49. 

(1) A 5.  (1) bekezdése szerinti elõirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt elõirányzatokra - felmérés alapján - történõ átcsoportosítására és az igénylés feltételeit részletesen szabályozó útmutató kiadására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A költségvetési fejezetek 11.  (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített elõirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

(3) A 17.  (2) bekezdése szerinti elõirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

(4) A pénzügyminiszter 1999. július 31-ig jelentést készít a Kormány részére az elsõ félév gazdasági folyamatairól. A Kormány a jelentés figyelembe vételével dönt az általános tartalék részét képezõ - a 47.  (3) bekezdése szerint létrehozott - elkülönített tartalék átcsoportosításáról az államháztartási feladatok finanszírozására.

(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elõirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcímei között, a mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcímei között, továbbá a 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2.  elõirányzat-csoport között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.

  1. A 17.  (3) bekezdése szerinti elõirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím 1-2. elõirányzat-csoportokon szereplõ elõirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, elõirányzat-csoportokra, kiemelt elõirányzatokra történõ átcsoportosítására - az elõirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje kap felhatalmazást.

50. 

(1) Az I. Országgyûlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági fõigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének - tervezési, elõirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenõrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyûlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím Kormányzati Ellenõrzési Iroda, 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, valamint a 12. cím központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggõ, központilag kezelt és tartalékelõirányzatokra.

  1. Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyûlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. cím Kormányzati Ellenõrzési Iroda esetében a szervezet elnöke, a 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter látja el.

(3) A költségvetési törvényjavaslat részeként benyújtott fejezeti részletezõ táblázatban szereplõ fejezeti kezelésû elõirányzat jogcímen belül kiemelt elõirányzatok szerint megtervezett összegtõl az elemi költségvetésben nem lehet eltérni. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje év közben a fejezeti kezelésû elõirányzatok egyes jogcímein belül az elemi költségvetésben megtervezett elõirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre a személyi juttatások és a munkaadókat terhelõ járulékok kivételével, melyek elõirányzata az adott fejezeti kezelésû elõirányzat összegének legfeljebb 10 %-át kitevõ mértékben növelhetõ. E mértéken felüli átcsoportosítást a Kormány engedélyez.

(4) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(5) Az Országgyûlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter elõzetes egyetértésével - a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott modernizációs program I. fázisában résztvevõ intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített elõirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.

(6) Az Országgyûlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter elõzetes egyetértésével - a felsõoktatásban az 1999. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggõen a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2-6. címeinek kiadási és bevételi elõirányzatait, illetõleg e címeken belül is a kiemelt elõirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(7) Az Országgyûlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételbõl gazdálkodó költségvetési szervei részére - ha törvény másképp nem rendelkezik - befizetési kötelezettséget írjanak elõ, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkezõ többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.

(8) A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím 1., 3., 4. elõirányzat-csoport, továbbá a 25. cím 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt.

(9) A XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím 10. elõirányzat-csoport 1. kiemelt elõirányzat felhasználásáról a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történõ egyeztetés után - dönt.

(10) Az építésügyi célelõirányzat XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 40. elõirányzat-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni. Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a tényleges fizetési kötelezettség és a befolyt bevételek különbözetét a XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 10. elõirányzat-csoport 1. kiemelt elõirányzatából átcsoportosítsa.

(11) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelõ kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelõ kiadások idõbeli eltérésébõl fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegérõl, folyósítási és törlesztési feltételeirõl a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter köt megállapodást.

(12) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím fejezeti kezelésû elõirányzatok, 3. alcím beruházási célprogramok, 19. elõirányzat-csoport: a MÁV Rt. modernizációs program támogatása 6000 millió forint elõirányzatból 3800 millió forint a tervezett PHARE-segélyhez szükséges költségvetési támogatás.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

51. 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. -ának (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési felsõ határ egy naptári napra jutó összege 1999. évben 5076 forint, naptári évre számított összege 1 852 800 forint.

52. 

Az üdülési csekkek értékének felsõ határa 1999-ben 2500 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás-résszel túlléphetõ.

53. 

(1) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. -ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály elsõ fizetési fokozata szerinti illetményalap 1999. évben 26 000 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetményalap a Ktv. 45. -a (1) bekezdésének a)-b) pontjában megjelölteknél - ide nem értve a közigazgatási államtitkárokat - 23 400 forint.

54. 

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. -ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 1999. évben 160 000 forint.

55. 

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/B. -ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 1999. évben 160 000 forint.

56. 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. -ának (8) bekezdésében meghatározott rendkívüli munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetének számítási alapja 1500 forint/fõ/hónap. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést elsõ ízben 1999. szeptember 1-jét követõen lehet megállapítani.

57. 

(1) Ahol jogszabály a szociális, a gyermekvédelmi és a munkanélküliségi ellátások (a továbbiakban: szociális ellátások) alapjaként "öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegé"-t említ, azon e törvény hatályba lépésének idõpontjától a "szociális ellátások alapjául szolgáló összeg"-et kell érteni.

(2) A szociális ellátások alapjául szolgáló összeg 1999. január 1-tõl 15.300,0 forint.

  1. A szociális ellátások alapjául szolgáló összeg mindenkori éves mértékérõl az Országgyûlés a központi költségvetésrõl szóló törvény keretében dönt.

58. 

  1. Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. -ának (1) bekezdése alapján járó egyösszegû kárpótlás 30 000 forint.
  2. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a kárpótlást a jogerõs és végrehajtható határozat hozzá érkezésétõl számított 30 napon belül fizeti ki.

59. 

Az Országgyûlés a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 5.  (1) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erõk 1999. évi költségvetési létszámának felsõ határát a 9.  számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

60. 

(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. -ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1999. március 1-jétõl az 1998. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1998. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerzõdésrõl szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. -ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 1999. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

61. 

A Paksi Atomerõmû Rt. 1999. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleráris Pénzügyi Alapba 9 164,9 millió forint, amelyet a Paksi Atomerõmû Rt. havonta, egyenlõ részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

62. 

Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetû megyéi felzárkóztatása érdekében

a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program (XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím 37. elõirányzat-csoport 1. kiemelt elõirányzat) 1999. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésû támogatási célprogramok, célelõirányzatok terhére - fejezetek közötti átcsoportosítással - biztosítsa, továbbá a program megvalósításában érintett állami pénzalapok elõirányzataiból meghatározott mértékû keretösszegek elkülönítését kezdeményezze.

b) a Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területfejlesztési programjai 1999. évi támogatásának fedezetéül az agrár- és vidékfejlesztés forrásain túl a gazdaságfejlesztést, infrastruktúra-fejlesztést, foglalkoztatás- és szociálpolitikát, valamint környezetfejlesztést szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatokból és elkülönített állami pénzalapokból meghatározott mértékû keretösszegeket különítsen el. Az elkülönített keretek felhasználásáról a tárcákkal egyeztetett megyei feladattervek alapján az érintett minisztériumok és megyei területfejlesztési tanácsok kötnek megállapodást.

63. 

(1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. mûsorterjesztési költségeire a támogatásokat a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben megállapított mûsorterjesztési költségek mértékéig, a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez - ideértve az 1998. évrõl áthúzódó kiadásokat is - igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésû országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendõk mûsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítõvonalak költségei még egyidejû sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelõ részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.

(2) A XXIV. Ifjúsági és Sport Minisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. elõirányzat-csoport, 3. és 4. kiemelt elõirányzatát, valamint az 5. cím, 1. alcím, 11. elõirányzat-csoport elõirányzatát a Kincstárral negyedévenként kell elszámolni.

64. 

Az EXPO '96. Nemzetközi Világkiállítás lemondása miatt a kártérítési peres ügyek fedezetére 1994. decemberében a '96. Kft. ( korábban  EXPO '96. Kft.) mérlegében elkülönített 1050 millió forintot és hozadékait - 1999-tól kezdõdõen - az értékpapírok lejáratát követõ 15 napon belül a központi költségvetésbe be kell fizetni.

65. 

(1) Az 1999. január 1-jei hatállyal magszûnt elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: megszûnt alapok) jogutódja a megszûnt alapok felügyeletéért felelõs miniszter.

(2) A megszûnt alapok feladatait, bevételeit és kiadásait az alábbi fejezetek tartalmazzák:

  1. Útalaptól átvett feladatok mint "Útfenntartási és -fejlesztési célelõirányzat" (XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím),
  2. Vízügyi Alaptól átvett feladatok mint "Vízügyi célelõirányzat" (XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 7. alcím),
  3. Központi Környezetvédelmi Alaptól átvett feladatok, mint "Környezetvédelmi alap célfeladatok" (XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím),
  4. Nemzeti Kulturális Alaptól átvett feladatok mint "Nemzeti kulturális alapprogram" (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 12. alcím).

(3) Az Útalap 1998. december 31-én fennálló adósságát az államadósság terhére a központi költségvetés átvállalja.

  1. Az 1999. január 1-jén megszûnõ elkülönített állami pénzalapok pénzmaradványát 1999. január 1-jén át kell utalni a fejezeti kezelésû célelõirányzat számlájára.
  2. Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a (4) bekezdés szerint átutalt pénzmaradványok 1999. évi felhasználásának összegérõl és ütemezésérõl döntsön.

66. 

Az Országgyûlés felhatalmazza a 65.  (2) bekezdésében felsorolt fejezetekért felelõs minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozzák a fejezeti kezelésû célelõirányzatokba a megszûnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatban:

a) pályázati rendszer mûködtetését,

b) a kiadások feletti döntési hatáskört,

c) a teljesíthetõ kiadások körét,

d) a kiadásokkal, nyilvántartásokkal, ellenõrzéssel kapcsolatos egyéb szabályokat.

67. 

(1) A fejezeti kezelésû célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 10-10/A.  számú melléklet tartalmazza.

(2) A fejezeti kezelésû célprogramok támogatásai terhére - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az éves kiadási elõirányzat 40 %-ának megfelelõ összegû éven túli kötelezettség vállalható.

68. 

Az Országgyûlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 13. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELÕIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény módosítása

69. 

A közúti közlekedésrõl szóló - módosított - 1988. évi I. törvény 32. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az e törvény 8. -a (1) bekezdésének h) pontjában, továbbá a 11.  (2) bekezdésében és a 34.  (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetési törvényben az - "Útfenntartási és -fejlesztési célelõirányzat" (a továbbiakban: célelõirányzat) megnevezésû, fejezeti kezelésû elõirányzatként - kell megállapítani."

Az Állami Számvevõszékrõl szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása

70. 

Az Állami Számvevõszékrõl szóló - módosított - 1989. évi XXXVIII. törvény 14. -ának (12)-(13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(12) Az Állami Számvevõszék elnöke át nem ruházható hatáskörében - a megállapított személyi juttatások elõirányzatán belül, munkája értékelésétõl függõen, a számvevõ e -ban megállapított alapilletményét a (13) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 40 %-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(13) Az Állami Számvevõszék elnöke a számvevõ igazgató, a számvevõ igazgatóhelyettes és a számvevõ fõtanácsos alapilletményét - vezetõi munkájuk értékelésétõl függõen - át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 40 %-kal megemelheti."

A számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény módosítása

71. 

A számvitelrõl szóló - módosított - 1991. évi XVIII. törvény 3. -ának (3) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi h) pont megjelölése i) pontra változik:

/E törvény alkalmazásában egyéb szervezet/

"h) a Mûsorszolgáltatási Alap,"

A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

72. 

(1) A szerencsejáték szervezésérõl szóló - módosított - 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 11. -a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (3)-(4) bekezdésre változik:

"(2) Az SZF díjbevételébõl kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának költségeit is."

(2) Az Szjtv. 27. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint, a fõvárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstõkével rendelkezõ koncessziós társaság mûködtethet."

(3) Az Szjtv. 27. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A koncessziós díj egységenként

a) Budapesten és Pest megyében évente legalább 350 millió forint,

b) az a) pontban foglalt kivétellel évente legalább 50 millió forint."

(4) Az Szjtv. 27. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és ezzel egyidejûleg az (5)-(7) bekezdések megjelölése (6)-(8) bekezdésekre változik:

"(5) A 27.  (4) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott koncessziós díjat évente valorizálni kell. A korrekciót a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat indokolásában szereplõ tervezett éves fogyasztói árindex-el megnövelve kell kiszámítani és megfizetni. A megfizetés idõpontja a tárgyév január 31-e. Amennyiben a koncessziós idõtartam év közben kezdõdik meg, az adott évre a koncessziós díj idõarányos részét kell megfizetni."

(5) Az Szjtv. 28. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4)A (3) bekezdésben meghatározott esetben az SZF az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 50 %-ának felosztását engedélyezheti."

(6) Az Szjtv. 29. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint alap- vagy törzstõkével rendelkezõ koncessziós társaság szervezhet. A koncesszió idõtartama legfeljebb 10 év."

(7) Az Szjtv. 30. -ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A többségében állami tulajdonban lévõ gazdálkodó szervezet, illetve központi költségvetési szerv által szervezett lottó, keno, bingójáték, valamint totófogadás és a koncessziós társaság által szervezett totalizatõri rendszerû lóversenyfogadás esetében nyereményalapnak a játéktervben jóváhagyott, játékra jogosított sorsjegyek száma és a fogyasztói áruk szorzatának a költségekkel csökkentett összege minõsül.

(3) A sorsolásos játékot és a totalizatõri rendszerû fogadást szervezõ a nyereményalap legalább 54 %-át, a totalizatõri rendszerû lóversenyfogadást szervezõ a nyereményalap legalább 99 %-át köteles nyeremények céljára fordítani."

(8) Az Szjtv. 33. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A pénznyerõ automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerõ automata kivételével - az I. kategóriába tartozó pénznyerõ automata esetén havi 28 000 forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerõ automata esetén havi 18 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni."

(9) Az Szjtv. 33/A. -ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"33/A.  A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetõje köteles a féléves adóösszeget - a gép félévenkénti nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelõzõen - bevallani és ezzel egyidejûleg megfizetni. A megfizetés tényét igazolni kell."

(10) Az Szjtv. 35. -a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerõ automatát is - a havi tiszta játékbevétel 30 %-a.

(2) A tiszta játékbevételt növeli a tárgyhóban elfogadott borravaló 50 %-a."

(11) Az Szjtv. 39. -a a következõ (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

"(5) Az 1999. év folyamán lejáró - a játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó - koncessziós szerzõdéseket a pénzügyminiszter, a koncesszióba vevõ kérelmére, külön pályázat kiírása nélkül legfeljebb 1999. december 31-ig - az idõarányos koncessziós díj megfizettetése mellett - meghosszabbíthatja.

(6)Az Szjtv. 27. -ának (1), (4) és (5) bekezdéseiben valamint a 35. -ban foglalt rendelkezéseket az 1999. január 1-je elõtt megkötött és az (5) bekezdés szerint meghosszabbított, játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó koncessziós szerzõdéseknél nem kell alkalmazni. E rendelkezéseket az 1999. január 1-je után, a pénzügyminiszter által az e törvény alapján meghirdetett koncessziós pályázatok kiírásánál kell elõször alkalmazni."

A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésérõl és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény módosítása

73. 

A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésérõl és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 86. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön kamatának mértéke nem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamat 1,2-szeresét."

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

74. 

(1) A köztisztviselõk jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 19. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselõ közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egy havi;

b) öt év: két havi;

c) nyolc év: három havi;

d) tíz év: négy havi;

e) tizenhárom év: öt havi;

    1. tizenhat év: hat havi,
    2. húsz év: nyolc havi,

- a felmentés kezdetekor járó - illetményének megfelelõ összeg. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson."

(2) A Ktv. 42. -a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/(5) A kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselõnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérõ személyi illetményt állapíthat meg/

"b) a központi közigazgatási szervnél és területi, helyi szervénél a központi közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetõje, a felelõsségi körébe tartozó közigazgatási szervnél az érintett közigazgatási szerv éves költségvetésében megállapított létszám legfeljebb 40 %-áig a személyi juttatás elõirányzata terhére,"

(3) A Ktv. 43. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A hivatali szervezet vezetõje - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások elõirányzatán belül munkájának értékelésétõl függõen a köztisztviselõ 42.  (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét legfeljebb 40 %-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg."

(4) A Ktv. 44. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A köztársasági elnök, az Országgyûlés, az Alkotmánybíróság, az országgyûlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenõrzési Irodánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál - a területi szervei kivételével -, az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság Hivatalánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörû szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõk illetménykiegészítésének mértéke 50 %."

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

75. 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény 37. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 

"(6) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idõ legalább

a) három év: egy havi;

b) öt év: két havi;

c) nyolc év: három havi;

d) tíz év: négy havi;

e) tizenhárom év: öt havi;

    1. tizenhat év: hat havi,
    2. húsz év: nyolc havi

átlagkeresetének megfelelõ összeg."

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

76. 

(1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény a következõ 8/B. -sal egészül ki:

"8/B.  Ha a központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 78. -a alapján a jegybankkal szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a központi költségvetés a XXII. Pénzügyminisztérium fejezetében, a 27.  MNB költségvetési kapcsolatainak elszámolása jogcímén teljesíti."

(2) Az Áht. 12/A. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A költségvetés végrehajtása során az államháztartás alrendszereiben tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási elõirányzatok mértékéig - a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel - vállalható, és kifizetések - kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerõs határozaton alapuló kötelezettségeket és járandóságokat, továbbá a 12.  (4) bekezdésében meghatározott kiadásokat - is ezen összeghatárig rendelhetõk el (utalványozás)."

(3) Az Áht. 18/B. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A kincstári körbe tartoznak

    1. a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási alapok, a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei (ez utóbbiak együtt a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási költségvetési szervek), a rendelkezésükbe utalt elõirányzatok, az alapok,
    2. a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában mûködtetett szervei."

(4) Az Áht. 18/C. -ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(9) A kincstári körbe tartozók a 18/B.  (10) bekezdésében meghatározott, nemzetközi szerzõdések alapján külföldrõl beérkezõ pénzeszközök befogadására és azok felhasználásának lebonyolítására devizaszámlát a Kincstárban nyithatnak. A Kincstár a devizaszámla-vezetéssel kapcsolatos tevékenysége körében - az MNB és a Kincstár között létrejött megállapodás alapján - az MNB által alkalmazott feltételek figyelembevételével díjakat számolhat fel és kamatot fizethet, amelynek feltételeit a számlatulajdonossal kötött számla-szerzõdésben köteles rögzíteni."

(5) Az Áht. 18/C. -a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (10)-(13) bekezdések megjelölése (11)-(14) bekezdésre változik:

"(10) A kincstári körbe tartozók a 18/B.  (10) bekezdésében nem érintett jogcímen a devizajogszabályoknak megfelelõen megszerzett devizaeszközeik kezelésére devizaszámláikat kereskedelmi banknál vezethetik."

(6) Az Áht. a következõ 18/E. -sal egészül ki:

"18/E.  A Kincstár a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása körében jogosult távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz alkalmazására is. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a távolról hozzáférést biztosító eszköznek számít az, amellyel birtokosa rendelkezhet a Kincstárral szemben fennálló számla-követelésérõl és ezáltal fizetést teljesíthet a kedvezményezett részére, amely rendszerint személyazonosító kód és/vagy más hasonló azonosító használatához kötött. Ilyen különösen a számla-követelésrõl való rendelkezést a telefon, vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz."

(7) Az Áht. 23. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetésben a fejezeti kezelésû elõirányzatok között összevontan "Beruházás" jogcímen kell elõirányozni a központi költségvetés beruházásainak elõkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket.

(2) A központi költségvetési címeknél, illetve intézményeknél és az elkülönített állami pénzalapoknál megvalósuló - a szakmai programokkal összhangban álló - beruházások három éves programját évente ki kell dolgozni és a költségvetési törvényjavaslattal egyidejûleg - annak részeként - kell elõterjeszteni. A költségvetési törvényjavaslat keretösszegével egyezõ és az egyéb pénzügyi forrásokat is részletezõ beruházási programban az 1000 millió forint összköltség feletti beruházásokat tételesen, e összeghatár alatti projekteket összevontan kell bemutatni."

(8) Az Áht. 24. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az elõirányzat-maradványok jóváhagyásának és következõ évi felhasználásának, az éven túli kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen (kölcsönök) és visszatérítési kötelezettséggel nyújtható támogatások folyósításának és visszatérítésének, az elõlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekrõl történõ, a 108.  (2) bekezdése szerinti lemondásnak a részletes szabályaira."

(9) Az Áht. 38. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A Kormány rendelkezik az általános tartalékkal és - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a céltartalékokkal, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében képzett tartalékokkal."

(10) Az Áht. 48. -ának q) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A pénzügyminiszter/

"q) a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének, zárszámadásának a Kormány hatáskörébe tartozó kérdéseiben döntés-elõkészítõ, koordináló feladatot lát el, javaslatot tesz a 86/B.  (3) bekezdésében szabályozott tartalék felhasználására; elõkészíti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési és zárszámadási törvénytervezeteit."

(11) Az Áht. 50. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"50.  (1) A pénzügyminiszter április 30-ig - az országgyûlési képviselõk általános választásának évében legkésõbb június 30-ig - elkészíti és a Kormány elé terjeszti a következõ évre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fõ irányait és a költségvetési tervezés fõ kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.

(2) A Kormány május 31-ig - az országgyûlési képviselõk általános választásának évében július 31-ig - benyújtja a következõ évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési irányelveket az Országgyûlésnek.

(3) Az Országgyûlés június 30-ig - az országgyûlési képviselõk általános választásának évében augusztus 31-ig - a benyújtott költségvetési irányelvek alapján meghatározza a privatizációs bevételek nélküli államháztartási hiány mértékét és az államháztartás kiadásainak lehetséges arányait.

(4) Az országgyûlési képviselõk általános választásának évében, illetõleg a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselõtestületek tagjai általános választásának évében a választás napját (elsõ forduló) megelõzõ 30 nappal

  1. az államháztartás állapotáról a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, saját fejezeteik tekintetében
  2. a közigazgatási államtitkárok,
  3. az országos hatáskörû szervek vezetõi,
  4. az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság fõigazgatója,
  5. az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatója,
  6. a jegyzõ, fõjegyzõ, körjegyzõ, megyei fõjegyzõ

részletes jelentést tesznek közzé pénzügyi helyzetükrõl és a megelõzõ választási ciklusban keletkezett késõbbi éveket terhelõ pénzügyi determinációkról, kötelezettségekrõl."

(12) Az Áht. 63. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A normatív állami hozzájárulás összegét, a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és mértékeit, továbbá az egyéb támogatások jogcímeit és feltételrendszerét a költségvetési törvény állapítja meg.

(2) A helyi önkormányzatokat megilletõ - adatszolgáltatásuk szerinti feladatmutatók alapján megállapított - normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó források összegét önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben hirdeti ki a 71.  (1) bekezdésében meghatározott határidõt megelõzõ 15. napig.

(3) A központi költségvetésbõl a helyi önkormányzatokat megilletõ normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok mûködésével kapcsolatos egyéb, központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve elõirányzat összegét a helyi önkormányzati költségvetési szervek által utalványozott, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelõ levonások, járulékok és hozzájárulások (a továbbiakban: közterhek) beszámítását követõen (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével kell folyósítani.

(4) A (3) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges információkat a központosított illetményszámfejtésbõl rendelkezésre álló adatok, illetve a központosított számfejtést nem igénylõ önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a megyei, fõvárosi Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat szolgáltatja a Kincstár részére, külön jogszabályban meghatározott módon.

(5) A (3) bekezdésben szereplõ adatszolgáltatás, illetve az annak alapját képezõ, utalványozásnak minõsülõ intézményi bérszámfejtési adatok a személyi jövedelemadó, a munkavállalókat és a munkáltatókat terhelõ járulékok szempontjából megfizetési rendelkezésnek minõsülnek. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Kincstár a (3) bekezdés szerinti folyósítást az adatszolgáltatás pótlásáig felfüggeszti.

(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a külön jogszabályban rögzített közterhekre nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelõlegezi, és éven belül a következõ hónapokban kiutalandó nettó összegekbõl levonja. Ha három egymást követõ hónapban vagy legkésõbb november 30-ig a különbözet levonása nem teljesül, akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújthat be a helyi önkormányzat ellen. Az érintett önkormányzatok december 31-én fennálló tartozása a következõ évi nettó finanszírozás keretén belül kerül elszámolásra.

(7) Amennyiben a beszámítás során a Kincstár beszedésre, inkasszálásra kényszerül, az ehhez szükséges fedezet biztosítása - az elõirányzat felhasználási ütemterve alapján - a helyi önkormányzat feladata."

(13) Az Áht. 64. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"64.  (1) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követõen a költségvetési törvény elõírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve az államháztartás más alrendszerétõl kapott egyéb támogatásokkal. A jogtalanul igénybe vett összeget teljes egészében vissza kell fizetni.

(2)  A helyi önkormányzat kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett teljes összeg után a központi költségvetés részére, ha

  1. a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott, normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó források legalább 5 százalékkal meghaladják az õt ténylegesen megilletõ összeget, valamint,
  2. a címzett és a céltámogatásokra és a központi költségvetésbõl biztosított egyéb támogatásokra a (6) bekezdés alapján nem jogosult.

(3) A központi költségvetés kamatot fizet a helyi önkormányzat részére, ha az általa idõarányosan folyósított, normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrás legalább 5 százalékkal kevesebb a helyi önkormányzatot ténylegesen megilletõ összegnél.

(4) A (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés szerint fizetendõ kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(5) Az a helyi önkormányzat, amely a (2) bekezdés a) pontja szerint visszafizetési kötelezettségének és kamatfizetési kötelezettségének külön jogszabály szerinti határidõre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelõ - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti.

(6) Ha a helyi önkormányzat a (2) bekezdés b) pontjában szereplõ támogatást jogtalanul vette igénybe, vagy azt nem a megjelölt feladatra használta fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékû támogatást vett igénybe, vagy a támogatások igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, a költségvetési év során haladéktalanul, de legkésõbb a külön jogszabályban megjelölt határidõre köteles a támogatást visszatéríteni. Az igénybevett napokra számítva a (7) bekezdésben meghatározott mértékû, továbbá az (5) bekezdés szerinti kamatot kell fizetnie a központi költségvetés javára.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben fizetendõ kamat mértéke, ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségének

  1. az igénybevétel évében tesz eleget, a megelõzõ év átlagos jegybanki alapkamatának kétszerese,
  2. ennél késõbbi évben tesz eleget, az igénybevétel éve átlagos jegybanki alapkamatának kétszerese.

(8)  Az Állami Számvevõszék által feltárt és az Országgyûlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:

  1. a (2) bekezdés a)  pontjában szereplõ állami hozzájárulás, támogatás esetében kormányrendeletben megjelölt nap,
  2. a (2) bekezdés b) pontjában szereplõ támogatások esetében a jogtalan igénybevétel napja.

A fizetendõ kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(9) Ha a helyi önkormányzat az e törvény 72.  és 80. -ában elõírt információkat határidõre nem szolgáltatja, a Belügyminisztérium - a határidõt követõ hónaptól az információ szolgáltatásáig - a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megilletõ összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ szolgáltatását követõen az év hátralévõ részében - havonta egyenlõ részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (3) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

(10) A helyi önkormányzat által a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény hatálya alá tartozó támogatások elõirányzatai esetében az év közben történõ lemondással, illetve visszafizetéssel felszabaduló elõirányzat újraelosztására az ezeket meghatározó jogszabályok elõírásai az irányadók. Az egyéb, központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatások esetében a felszabaduló elõirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható."

(14) Az Áht. 68. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A helyi önkormányzat a költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követõen, annak elõírásai, követelményei, a központi hozzájárulásoknak, támogatásoknak az önkormányzatot megilletõ normatívái, valamint a központosított elõirányzatok tervezett igénybevétele alapján állapítja meg."

(15) Az Áht. 84. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"84.  (1) A társadalombiztosítási alrendszer finanszírozza és látja el a társadalombiztosítás törvényben meghatározott, kötelezõ feladatait.

(2) A társadalombiztosítási alapok kezelõi - a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelõ személy irányítása és az egészségügyi miniszter közremûködése mellett - közremûködnek a következõ évre vonatkozó költségvetési irányelvek elkészítésében, és elkészítik a hatáskörükbe utalt alap költségvetését, zárszámadását.

(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési irányelveit a pénzügyminiszter a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelõ személlyel együtt április 30-ig elkészíti és a Kormány elé terjeszti.

(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési irányelveit a Kormány állapítja meg, és az 50.  (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének részletes tervezetét az Alapok kezelõi a költségvetési irányelvek szerint az egészségügyi miniszter közremûködésével állítják össze, és a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelõ személy jóváhagyásával megküldik a pénzügyminiszternek."

(16) Az Áht. 86. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetõje a költségvetésrõl szóló törvény kihirdetését követõ 20 napon belül meghatározza igazgatási szervei mûködési költségvetése, valamint az általuk kezelt alapok részletes elõirányzatait (elemi költségvetést). Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vonatkozásában e feladatot a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelõ személy 10 napon belül végzi el."

(17) Az Áht. 86. -a a következõ (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4)-(8) bekezdés megjelölése (6)-(10) bekezdésre változik:

"(4) Az Országgyûlés megtárgyalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének bevételeit és kiadásait összességében és alaponként. Az Országgyûlés november 30-ig határozatban, összegszerûen meghatározza az alapok bevételi és kiadási fõösszegét, a hiányt, illetõleg a többlet mértékét.

(5) A (4) bekezdésben említett határozat elfogadását követõen a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésérõl szóló törvény vitájában benyújtott módosító javaslatokra az 52.  (3) bekezdésében foglaltak az irányadók."

(18) Az Áht. 86/A. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"86/A.  (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az irányelvek alapján az egészségügyi miniszter közremûködésével elkészítik a kezelésükben lévõ társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelõ személynek a jóváhagyásával továbbítják az alaponként és összevontan bemutatott zárszámadási javaslatot a pénzügyminiszternek.

(2) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslatát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési beszámolójának könyvvizsgálói hitelesítését követõen fogadja el. A könyvvizsgáló díjazása a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai mûködési költségvetését terheli.

(3) A Kormány a hitelesített mérleget is tartalmazó beszámolót megküldi az Állami Számvevõszéknek, a könyvvizsgálatok eredményérõl a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyûlést.

(4) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a költségvetés zárszámadásáról szóló törvényjavaslattal együtt, az 53. -ban meghatározottak szerint terjeszti az Országgyûlés elé és küldi meg az Állami Számvevõszéknek.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott törvényjavaslatban be kell mutatni az Alapnak és ezen belül a mûködési költségvetésnek az elõirányzat-maradványát és a költségvetési év költségvetési egyenlegére gyakorolt hatását."

(19) Az Áht. 86/B. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodására a 7-18. -ok vonatkoznak azzal, hogy az Alapok maradványa a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényben foglaltak szerint, annak kihirdetését követõen használható fel."

(20) Az Áht. 86/F. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"86/F.  A társadalombiztosítási költségvetési szervekre a központi költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések az irányadók."

(21) Az Áht. a következõ 86/G. -sal egészül ki:

"86/G.  A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felügyeletét ellátó személy

    1. gondoskodik az Alapok mûködésérõl,
    2. ellátja az Alapok kezelõi vonatkozásában a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének azon feladatait, amelyeket az Alap kezelésére vonatkozóan nem a Kormány és nem az Alapok kezelõi gyakorolnak."

(22) Az Áht. 98. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A tartozásállomány fennállásáig az ellenjegyzés általános szabályain túlmenõen csak a kincstári biztos ellenjegyzésével együtt vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthetõ kifizetés."

(23) Az Áht. 98. -a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (8) bekezdés megjelölése (9) bekezdésre változik:

"(8) A költségvetési szerv köteles a közbeszerzés megvalósításával összehangoltan biztosítani a szükséges költségvetési és saját forrásai rendelkezésre állását."

(24) Az Áht. 100. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A költségvetési szervek - ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szervet - a 66. -ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével, valamint törvény eltérõ rendelkezése hiányában az alapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai

  1. pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel,
  2. kezességet nem vállalhatnak,
  3. értékpapírt - kivéve a 94.  (4) bekezdése szerinti gazdasági társasági részesedést megtestesítõ értékpapírt - nem vásárolhatnak,
  4. váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el.

e) kötvényt nem bocsáthatnak ki."

(25) Az Áht. 101. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A helyi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény szerint megilletõ, az elõzõ években fel nem használt címzett és céltámogatások, valamint a céljellegû decentralizált támogatás elõirányzatának a (3) bekezdésben foglaltak szerint igénybevételre kerülõ összegével a pénzügyi teljesítés elõtt, továbbá a döntéssel le nem kötött elõirányzat-maradvánnyal és a helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelõzõen igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév elsõ félévében visszafizetett összegével a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi elõirányzatát meg kell növelni. A helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelõzõen igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév második félévében visszafizetett és a mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatására, valamint a céljellegû decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára átcsoportosított összege a mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatási elõirányzatát, valamint a céljellegû decentralizált támogatás tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékának elõirányzatát növeli. A termelõ infrastrukturális feltételekben meglevõ területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére elõirányzott állami támogatásnak, a tárgyévet megelõzõ évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú elõirányzatot meg kell növelni."

(26) Az Áht. 101. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A központi költségvetésbõl a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást, az átengedett személyi jövedelemadó összegét, valamint a helyi önkormányzatok mûködésével kapcsolatos egyéb, központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott, nettó módon átutalandó támogatást, illetve elõirányzatot, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint mûködõ egészségügyi intézményeket illetõen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatást - a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelõ, illetve azokkal összefüggésben felmerülõ és az államháztartás alrendszereit megilletõ kötelezettségek (SZJA-elõleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék) beszámításával - csökkentett összegben, havi részletekben, a Kormány által rendeletben meghatározott idõpontban kell folyósítani."

(27) Az Áht. 102. -ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(4) Az elõirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstári körbe tartozók által elismert tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatás, valamint annak az (5) bekezdésben foglalt felülvizsgálata alapján a Kincstár - kormányrendeletben szabályozott módon és mértékben - az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére az elõirányzat-felhasználási keretet zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a Kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretbõl teljesíti a megbízást.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás hitelességét az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal a kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenõrzi, és annak eredményérõl a Kincstárt értesíti."

(28) Az Áht. 105. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az államháztartás alrendszerei közül a helyi önkormányzatok vagyonáról külön törvény rendelkezik."

(29) Az Áht. 108. -a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Kormány - 2000 millió forint bruttó éves értékhatárig - rendeletben intézkedhet, az állam társadalombiztosítási ellátást szolgáló vagyona kivételével, a kincstári és vállalkozói vagyonának egymás közötti - bármilyen jellegû visszapótlás nélküli - átcsoportosításáról."

(30) Az Áht. 109/D. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A KVI a kincstári vagyonért felelõs miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv."

(31) Az Áht. 109/D. -ának (3) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:

/A kincstári vagyon értékesítésének módjára vonatkozó szabályzatot a Kormány hagyja jóvá azzal, hogy a kincstári vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthetõ/

"g) csere"

(32) Az Áht. 109/F. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A KVI a törvény alapján közvetlenül vagyonkezelõi jogot gyakorol minden olyan kincstári vagyontárgy felett, amelynek nincs más vagyonkezelõje."

(33) Az Áht. 109/F. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelõi jogot, illetve a kijelölést a KVI - az érintett szervezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének egyetértésével - visszavonhatja."

(34) Az Áht. 109/G. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A vagyonkezelõi jog jogosultját - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal, hogy a vagyont nem értékesítheti, illetve arra zálogjogot, illetve haszonélvezeti jogot nem alapíthat. A vagyonkezelõ a vagyonkezelõi jogát írásbeli megállapodás alapján és a KVI-vel kötött megállapodásban foglalt, akár a versenyeztetés alól is felmentést biztosító feltételek szerint, ellenérték fejében - központi költségvetési szervek egymás közti ügylete esetén ingyenesen is - átruházhatja - a vagyonhoz kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel együtt - a vagyon kezelésére jogosult más szervre, a KVI egyidejû értesítése mellett. A vagyonkezelõi jog átruházása esetén a KVI-vel kötött vagyonkezelési szerzõdés a szükséges módosítások átvezetésével továbbra is hatályban marad. A kincstári vagyon kezelésére vonatkozó szakmai feltételeket a Kormány rendeletben állapítja meg."

(35) Az Áht. 109/G. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ingatlanra vonatkozóan a vagyonkezelõi jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzés is szükséges. A 109/F.  (1) bekezdésének hatálya alá tartozó szervek bejegyzett kezelõi jogát az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés módosítása nélkül bejegyzett vagyonkezelõi jognak kell tekinteni. A KVI a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok tekintetében a Magyar Államot és a vagyonkezelõt megilletõ jogok ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyeztetésérõl."

(36) Az Áht. 109/I. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A vagyonkezelõ személyének kijelöléséhez, megváltozásához, továbbá vagyonkezelési megállapodás, illetve vagyonkezelési szerzõdés megkötéséhez az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak tekintetében a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértése szükséges. Vagyonkezelési megállapodás, illetve vagyonkezelési szerzõdés megkötése esetén a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértési joga a megállapodásnak, illetve a szerzõdésnek a védettséget érintõ vagyonkezelési kérdéseire terjed ki."

(37) Az Áht. 109/K. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A KVI a kincstári vagyont - a 109/I.  (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak elidegenítése és a (4) bekezdésben említett társasági tulajdonba adás kivételével - 100 millió forint egyedi bruttó forgalmiérték-határig a KVI vezérigazgatójának jóváhagyásával, a kincstári vagyonért felelõs miniszter kincstári vagyonkörbõl történõ kikerülésére vonatkozó jóváhagyása nélkül és félévenként történõ utólagos, az ügyeket tételesen bemutató tájékoztatása mellett értékesítheti."

(38) Az Áht. 109/K. -a következõ (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az állami öröklés révén kincstári vagyonba kerülõ és 50 000 forint bruttó egyedi értéket meg nem haladó - muzeális értéknek, mûkincsnek vagy nemesfémtárgynak nem minõsülõ - vagyontárgyakat a KVI ingyenesen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye - ingatlan esetében annak fekvési helye - szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja. Kétség esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességre vonatkozó rendelkezéseit alapul véve kell eljárni.

(5) Amennyiben a kizárólagos állami tulajdonban levõ kincstári vagyontárgyakra vonatkozó külön törvények rendelkezései kijelölik a használó személyét, akkor a használót - a kincstári vagyonért felelõs miniszter egyetértése esetén, vagyonkezelési szerzõdéskötés nélkül - vagyonkezelõnek kell tekinteni."

(39) Az Áht. 116. -ának felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép:

"116.  Az Országgyûlés részére a központi költségvetés tárgyalásakor, illetve a zárszámadáskor tájékoztatásul a következõ mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:"

(40) Az Áht. 116. -ának 2. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2. zárszámadáskor a költségvetési hiány finanszírozásának kimutatásait, így:

    1. a költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a többlet felhasználásának kimutatását hitelezõk, illetve adósok szerinti bontásban;
    2. a költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a költségvetési többlet felhasználásának kimutatását eszközök szerinti bontásban;
    3. az állami pénzeszközök alakulását;"

(41) Az Áht. 119. -a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Kincstárnak a zárszámadás elõkészítése keretében a tárgyév december 31-i állapothoz képest eltérést eredményezõ tételeket a kettõs könyvvitel zárt rendszerében analitikával alátámasztottan át kell vezetni a folyószámla-vezetõ rendszerében, az elõirányzat-gazdálkodási rendszerében és a fõkönyvben."

(42) Az Áht. 124. -ának (4) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:

/Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy/

"g) e törvény 40. -a alapján a költségvetési törvényben meghatározott egyes elõirányzatoknál a jóváhagyottól való - külön szabályozott módosítás nélküli - eltérés mértékét, rendjét,"

/rendeletben szabályozza./

A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása

77. 

A nemzeti gondozásról szóló - 1994. évi XLV. törvénnyel módosított - 1992. évi LII. törvény 2. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Nem jogosult az (1) bekezdésben említett nemzeti gondozási díjra az, aki az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvénynek az azt módosító 1997. évi XXIX. törvény hatályba lépése elõtt - 1997. június 7-ig - hatályban volt 2. -a szerint kapott kárpótlást."

A távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII. törvény módosítása

78. 

(1) A távközlésrõl szóló - módosított - 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 3. -a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (3)-(4) bekezdésre változik:

"(2) Ha a távközlési szervezet az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szolgáltatás végzésére jogosult, ugyanezen pont szerinti, de önállóan is nyújtható szolgáltatásra csak pályázat alapján szerezhet jogot. E tevékenységét a már mûködõ koncessziós társasága keretében - az újabb koncessziós pályázat feltételeinek megfelelõen módosított és kiegészített koncessziós szerzõdés szerint - végezheti."

(2) A Tt. a következõ 36. -sal egészül ki:

"36.  Az e törvény 33. -ában megállapított, továbbá más jogszabályban meghatározott állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetésrõl szóló törvényben - fejezeti kezelésû elõirányzatként - kell megállapítani."

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

79. 

A bányászatról szóló - az 1995. évi XXXVII. és az 1997. évi XII. törvénnyel módosított - 1993. évi XLVIII. törvény 20. -ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(10) Az évente befizetett bányajáradék 10 %-át a bányavállalkozóra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására kell fordítani. Ennek felhasználását a környezetvédelmi alap célfeladatok kiadásai között kell elõirányozni."

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

80. 

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló - módosított - 1993. évi LXXVIII. törvény a következõ 62/B. -sal egészül ki:

"62/B.  Az önkormányzat a 62.  (1) és (2) bekezdésében említett bevételét - a külön jogszabályban meghatározott lakáscélú lakossági adósságkezelés során - a hitelintézettõl felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére is felhasználhatja."

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

81. 

(1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 27. -a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/Ha a szakiskola mûvészeti szakmai vizsgára készít fel, a szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következõ eltéréssel kell alkalmazni:/

"d) párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános mûveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérõ évfolyamokon is teljesítheti,"

(2) A Kt. 37. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követõ 30 napon belül az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezetõ szervnél, más esetben a jegyzõnél, fõjegyzõnél kell teljesíteni a következõk szerint: óvoda, általános iskola esetén a székhely szerint illetékes jegyzõnél, alapfokú mûvészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, kollégium, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevõ nevelési-oktatási intézmény, több célú intézmény és a többi közoktatási intézmény esetén a székhely szerint illetékes fõjegyzõnél. A nyilvántartásba vétellel összefüggõ eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli."

(3) A Kt. 79. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az engedély kiadásáról óvoda, általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyzõ, alapfokú mûvészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, gyógypedagógia nevelési-oktatási intézmény, több célú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az intézmény székhelye szerint illetékes fõjegyzõ dönt. A jegyzõ, fõjegyzõ döntése elõtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértõi véleményt beszerezni. Szakértõi véleményt az Országos szakértõi névjegyzékben szereplõ szakértõ adhat. Az engedély kiadásával összefüggõ eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli."

  1. A Kt.118. -ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) A közoktatási intézmény vezetõje kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztõ tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minõségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetõleg meghatározott idõre. A meghatározott idõre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb idõre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit a kollektív szerzõdésben, ennek hiányában a szervezeti és mûködési szabályzatban kell meghatározni."

  1. A Kt 118. -a a következõ (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésrõl szóló törvényben egy fõre meghatározott összeg és a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus munkakörben, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata.

A fenntartó a (11) bekezdés szerint meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelõen osztja szét az intézmények között."

(6) A Kt. 124. -ának (22) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(22) A jegyzõ 1999. január 31-éig megküldi a fõjegyzõnek az alapfokú mûvészetoktatási intézmények iratait (alapító okirat, mûködés megkezdéséhez szükséges engedély stb.)."

(7) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a "A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" címe 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. Az e törvény 118. -ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felül

a) más célra fel nem használható központosított elõirányzattal, normatív módon elosztott elõirányzattal, vagy az Oktatási Minisztérium költségvetésében megtervezett összeggel kell támogatni

- a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, mûködtetését,

- a pedagógus-szakvizsga, -továbbképzés és -átképzés szervezését (a támogatás összegén belül elkülönítetten kell feltüntetni a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatást végzõ pedagógusok továbbképzésére és átképzésére fordítható összeget),

- az országos, a fõvárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenységét, a pedagógiai szakszolgálatok megszervezését és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások igénybevételét.

  1. Az a) pontban meghatározott támogatások együttes összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. -ának (4) bekezdése alapján minimálisan biztosítandó összeg hét százalékánál."

(8) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a "A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" címe 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3. Az 1. és 2. pontban meghatározott szakmai normatívák összegét, illetve a támogatások fõösszegét és az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg."

  1. A Kt. 3. számú melléklete I. részének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"g) alapfokú mûvészetoktatási intézményi oktatás

zenemûvészeti ágban

8

15

más mûvészeti ágban

10

20"

A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

82. 

(1) A felsõoktatásról szóló - módosított -1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 4/A. -ának elsõ és második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A felsõoktatási intézmények e törvény 1. számú melléklete szerinti felsorolása 1999. december 31-ével hatályát veszti. A 2000. január 1-jével hatályba lépõ új felsorolást a Kormány 1999. február 28-áig az Országgyûlés elé terjeszti. 1999. december 31-éig az állami felsõoktatási intézmények e törvény 3.  (1) bekezdésében, illetõleg a 4.  (1) bekezdésében foglalt feltételeinek megfelelõ alapító okiratát a Kormány az Országgyûlés elé terjeszti."

(2) Az Ftv. 9/E. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A felsõoktatási intézményekben folyó, a képzést tematikusan elkülönülten megalapozó kutatások, mûszaki fejlesztések, valamint tudományos mûhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori fokozat megszerzésére felkészítõ programok feltételeinek biztosítására az éves központi költségvetési törvényben kutatási elõirányzat áll rendelkezésre. A kutatási elõirányzat összegét a felsõoktatási intézményekben teljes munkaidõben foglalkoztatott tudományos és mûvészeti fokozattal rendelkezõ oktatók és kutatók, továbbá az államilag finanszírozott nappali doktori képzésben résztvevõk együttes létszáma, valamint a kutatási normatíva szorzata alapján kell meghatározni. A kutatási normatíva nem lehet kisebb, mint a legalacsonyabb képzési és fenntartási normatíva kétszerese. E pénzeszközök elosztásánál a 111.  (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni."

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkezõ szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása

83. 

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkezõ szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló - az 1996. évi CXXIV. törvénnyel módosított - 1994. évi XIII. törvény 1. -ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/Az orosz haditechnikai termékek - az USD, a szállítmány magyar vámkezelése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamának, a Kormány által meghatározott arányban átszámított - forintértéke a központi költségvetésben/

"a) a XLI. az Államadósság költségvetési elszámolásai fejezet bevételeit - kivéve ha törvény másként nem rendelkezik -,"

A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosítása

84. 

A gazdasági kamarákról szóló - módosított - 1994. évi XVI. törvény 2. -ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában/

"b) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet - a lakásszövetkezet kivételével - a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyéni vállalkozó és a mezõgazdasági vállalkozó,"

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása

85. 

(1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló - módosított - 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 33. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A végkielégítés összege, ha az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

  1. három év: egy havi,
  2. öt év: két havi,
  3. nyolc év: három havi,
  4. tíz év: négy havi,
  5. tizenhárom év: öt havi,
  6. tizenhat év: hat havi,
  7. húsz év: nyolc havi

személyi alapbérének megfelelõ összeg."

(2) Az Üsztv. 81. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"81.  Ha az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

átlagilletményének megfelelõ összegû végkielégítésre jogosult."

(3) Az Üsztv. 87. -a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A közös megegyezésre, a felmentésre ..../

"b) a végkielégítés összege, ha a tisztviselõ, ügykezelõ és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

ba) három év: egy havi,

bb) öt év: két havi,

bc) nyolc év: három havi,

bd) tíz év: négy havi

be) tizenhárom év: öt havi,

bf) tizenhat év: hat havi,

bg) húsz év: nyolc havi

átlagilletményének megfelelõ összeg."

Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

86. 

(1) Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 13. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az igazgatóság tagjai e jogviszonyuk fennállása alatt, illetve annak megszûnésétõl számított két évig az 5. -ban megjelölt gazdálkodó szervezeteknél munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban nem állhatnak. Az igazgatóság tagjai e jogviszonyuk megszûnésétõl számított két évig érvényesen nem lehetnek vezetõ tisztségviselõk és felügyelõ bizottsági tagok az e törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságoknál."

(2) A Priv.tv. mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorló földmûvelésügyi miniszter cím alatt a Concordia Közraktár Rt. 50 %+1 szavazat szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép:

/Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: földmûvelésügyi miniszter/

"Concordia Közraktár Rt. 100 %."

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

87. 

(1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló - az 1997. évi CXLIV. törvénnyel módosított -1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 56. -a (1) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetés"

(2) A Kvt. az 56. -t követõ címe és az 57. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésû elõirányzat

57.  A környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésû elõirányzat a környezetkímélõ gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelõzését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását - a külön törvényben meghatározott tájrendezést -, továbbá természeti értékek, területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások ösztönzését, elõmozdítását, a társadalom környezeti szemléletének fejlõdését, valamint a környezetvédelmi kutatást elõsegítõ elõirányzat."

(3) A Kvt. 103. -ának (2) bekezdésében a Központi Környezetvédelmi Alap szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép:

"környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésû elõirányzat"

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

88. 

(1) A vízgazdálkodásról szóló - az 1997. évi CXL. törvénnyel módosított - 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 7. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az állami tulajdonban lévõ vizekrõl és vízlétesítményekrõl a 9-10. és 13. -okban foglaltakra is figyelemmel, a közérdek mértékéig, a központi költségvetés - ideértve a fejezeti kezelésû vízügyi célelõirányzat pénzeszközeinek felhasználásával -, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni."

  1. A Vgtv. 7. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A helyi önkormányzat tulajdonában lévõ vizekrõl és vízlétesítményekrõl a 9., 10. és 13. -okban foglaltakra is figyelemmel a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott pénzeszközök felhasználásával, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni."

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása

89. 

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló - módosított - 1995. évi XCIII. törvény 5. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A kisajátítást a 4.  (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelõzõen, legkésõbb azonban a törvény hatályba lépésétõl számított 5 éven belül kell végrehajtani."

A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítása

90. 

A devizáról szóló - módosított -1995. évi XCV. törvény 60. -a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A felhatalmazott pénzintézet a devizakülföldit az alábbi jogcímeken megilletõ forintösszegeket, a devizakülföldi kérésére a konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni./

"e) a 21.  (3)-(5) bekezdésében és 22. -ban megjelölt jogcímeken megilletõ forintösszeget."

A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény módosítása

91. 

(1) A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységekrõl szóló - módosított - 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) 69. -a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az ez törvény 9. számú mellékletében megjelölt tevékenységek gyakorlásának feltétele, hogy a tevékenységbõl eredõ esetleges kártérítési kötelezettségek fedezetére az üzembentartó, az üzemeltetõ, illetõleg a fenntartó felelõsségbiztosítási szerzõdést kössön."

(2) A Bit. 168. -ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:

/(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy/

"c) a 69.  (1) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos részletes szabályokat"

/rendeletben szabályozza./

(3) A Bit. az e törvény 12. számú melléklete szerinti 9. számú melléklettel egészül ki.

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

92. 

(1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló - módosított - 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 7. -a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A kezességvállalási engedély a bankgarancia érvényességének idõtartama alatt a bankgarancia összegétõl függõen az alábbiakra jogosítja fel az engedélyest./

"d) ha a bankgarancia összege legalább 20 millió forint vagy annál több, az engedélyes bármely vámhivatalnál azonos idõben a bankgarancia összegének mértékéig vállalhat készfizetõ kezességet, kivéve az árutovábbítás esetét. Árutovábbítás esetén készfizetõ kezesség összeghatárra tekintet nélkül vállalható."

(2) A Vtv. a következõ 123/A. -sal egészül ki:

"123/A.  Vámmentesek a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében beérkezõ, a Program védelmi rendszerének kiépítésére és fenntartására szolgáló termékek. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatalának igazolását arról, hogy a beszerzés Beruházási Program keretében bonyolódott."

(3) A Vtv. 143. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Kérelemre a pénzügyminiszter a kereskedelmi forgalomban behozott vámárukra kiszabott statisztikai illeték és vámkezelési díj megfizetése alól felmentést adhat, ha annak nemzetgazdasági indokoltsága fennáll."

(4) A Vtv. 143. -ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) A (6) bekezdés szerinti feltételek fennállását a Gazdasági Minisztérium véleményezi. A feltételek nem teljesülése esetén a statisztikai illeték és vámkezelési díj összegét utólag az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása mellett kell megfizetni."

(5) A Vtv. 144. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"144.  (1) A vámkezeléskor vagy utóellenõrzéskor felmerült szakértõi és más vizsgálati díjat továbbá a fuvarozási, kiszállási és más költségeket - a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vámteherrel együtt vagy a vámhivatal eljárása során kell kiszabni és beszedni.

(2) A vámszervezet vámlaboratóriuma által kérelemre végzett laboratóriumi vizsgálat díja az elvégzett vizsgálat költsége, de legalább hatezer forint, amelyet a vizsgálatot kérõ a többi költségtõl elkülönítve köteles átutalni.

(3) A felmerült szakértõi és más vizsgálati díjat a vámkezelést kérõnek akkor kell megfizetnie, ha

  1. a vámkezelés során a vizsgálat elvégzésére kifejezett kívánságra kerül sor,
  2. a jogorvoslati eljárás során kért szakértõi vizsgálat a vámhatóság megállapításával szemben az ügyfél állítását nem támasztja alá,
  3. az utóellenõrzés megszakítása miatt költség merül fel,
  4. a laboratóriumi vizsgálatra a vámterhek megállapításához szükséges minõség meghatározás céljából, vagy azért került sor, mert a vámkezelést kérõ által benyújtott analízis bizonyítvány alapján az áru vámkezelése nem volt elvégezhetõ.

(4) A vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében

  1. nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként kilencszáz forint,
  2. kereskedelmi áruforgalomban:
    1. a munkaszüneti napon, heti pihenõnapon (szabadnapon) végzett vámkezelés esetén kettõszáz forint,
    2. az állandó vámfelügyeletet igénylõ szolgálat ellátása esetén a megkezdett nyolc órai szolgálat térítéseként személyenként hétezer-kettõszáz forint,
    3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés esetében vámkezelési bejelentésenként ezernyolcszáz forint,
    4. munkanapon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá megkezdett óránként kilencszáz forint szemledíjat kell fizetni.

A vámkezelési bejelentés formáját és tartalmát e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(5) A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott szemledíjat a vámhivatal - a 2. alpont kivételével - az eljárás megkezdése elõtt szabja ki és szedi be. A 2. alpontban meghatározott szemledíjat naptári hónaponként összesítve szabja ki és szedi be.

(6) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezõnek vagy megbízottjának felróhatóan elmarad vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhetõ meg, illetõleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után háromezer-hatszáz forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhetõ el. Nem minõsül meghiúsult eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérõnek nem róható fel.

(7) A szemledíjat az köteles megfizetni, aki az eljárást kérte. A kérelmezõnek, illetõleg megbízottjának fel nem róható akadály következtében elõállott várakozás vagy meghiúsult eljárás esetén szemledíjat fizetni nem kell. A szemledíj kiszabása ellen fellebbezésnek van helye.

(8) A közúti jármûvek vámzár alatt történõ nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért - a vizsgálat eredményétõl függetlenül - jármûvenként ötezer-négyszáz forint költségtérítést kell fizetni.

(9) A kereskedelmi forgalomban behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt áruval kapcsolatban a vámmentességre vagy vámkedvezményes eljárásra való jogosultság utólagos igazolása esetén árunyilatkozatonként háromezer-hatszáz forint költségtérítést kell fizetni.

(10) Az ideiglenesen megnyitott határátkelõhelyen, valamint az állandó jelleggel megnyitott határátkelõhelyen a nyitvatartási idõ meghosszabbításával végzett vámszolgálatért fizetendõ díj mértékét - a tényleges költségek figyelembevételével - a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

(11) A vámáru kísérése esetén, ha arra a vámáru felett rendelkezésre jogosult kérésére kerül sor, a tényleges költséget, de legalább óránként és a vámszolgálatot végzõ személyenként kilencszáz forint költségtérítést kell fizetni.

(12) A 62.  (1) bekezdésének c) pontja alapján a vámhivatali raktárba felvett áruk után a megkezdett száz kilogrammonként és naponta kilencszáz forint költségtérítést kell fizetni raktárdíjként.

(13) A jövedéki törvény elõírásai szerint zárjeggyel ellátandó jövedéki termékek utáni adóvisszatérítéshez szükséges vámhivatali eljárás (zárjegy levétele) esetén az ellenõrzést kérõ a (4) bekezdésben meghatározott szemledíjat köteles fizetni. Vámkezelési bejelentésnek ilyen esetben a benyújtott kérelmet kell tekinteni.

(6) A Vtv. 148. -a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A pénzforgalmi jellegû bankszámlát vezetõ hitelintézet a bankszámla megnyitásáról számított 15 napon belül a pénzforgalmi jelzõszámot a vámhatósággal közli."

A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása

93. 

(1) a rádiózásról és a televíziózásról szóló - módosított - 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 32. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A Testület az Országgyûlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerû alkalmazásával gazdálkodik, ideértve, hogy számláit a Magyar Államkincstár vezeti. A Testület költségvetését az Országgyûlés önálló törvényben, a 77.  (3) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84.  (2)-(3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá. A törvényjavaslatot az Országgyûlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelõzõ év október 31-ig - a Testület augusztus 31-ig megküldött javaslata, ennek hiányában szakértõi vélemények alapján - nyújtja be az Országgyûlésnek. A Testület gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi."

(2) A média tv. 32. -a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3)-(10) bekezdések megjelölése (4)-(11) bekezdésre változik:

"(3) az Országgyûlés - az (1) bekezdésben leírt eljárás szerint elõterjesztett - zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az (1) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 77.  (6) bekezdése szerinti mellékletet is. E törvény esetében a benyújtási határidõk minden év május 31., illetve augusztus 31."

(3) A média tv. 77. -a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (6) bekezdés megjelölése (7) bekezdésre változik:

"(6) Az Alap éves költségvetését - a 32.  (1) bekezdése szerinti önálló törvény mellékleteként - az Országgyûlés hagyja jóvá."

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

94. 

(1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló - módosított - 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 63. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egy havi;

b) öt év: két havi;

c) nyolc év: három havi;

d) tíz év: négy havi;

e) tizenhárom év: öt havi;

    1. tizenhat év: hat havi
    2. húsz év: nyolc havi

távolléti díjnak megfelelõ összeg."

(2) A Hszt. 99. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A hivatásos állomány kimagasló teljesítményt nyújtó tagjának a miniszter - a személyi juttatás elõirányzata terhére - az éves költségvetési törvényben megállapított létszám 40 %-áig az e törvényben meghatározott illetményrendszertõl eltérõ személyi illetményt állapíthat meg."

(3) A Hszt. 101. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló illetménykereten belül a hivatásos állomány tagját mérlegelés alapján a fizetési fokozatra megállapított beosztási illetmény összegénél 40 %-ig terjedõen magasabb, illetve 20 %-ig alacsonyabb összegben sorolhatja be."

A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

95. 

(1) A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 69. -a (2) bekezdésében a "Központi Környezetvédelmi Alapban" szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésû elõirányzatban"

(2) A Tvt. 80. -a (4) bekezdésének a)-b) pontjában a "Központi Környezetvédelmi Alapot" szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésû elõirányzatot"

(3) A Tvt. 81. -a (4) bekezdésében a "Központi Környezetvédelmi Alap" szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésû elõirányzat"

Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

96. 

(1) Az illetékekrõl szóló - módosított - 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ittv.) 28. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A hiteles másolatért, valamint a már kiadott hiteles másolatra rávezetett változásért 1500 forint összegû díjat kell fizetni, mely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza."

(2) Az Ittv. 30. -a a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) Az (1) bekezdés c)-g) pontjaiban említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelõzõ naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységébõl származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

(3) Az illeték mentességének a (2) bekezdésben meghatározott feltétele meglétérõl a szervezet (alapítvány) az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni."

Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény módosítása

97. 

(1) Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló - módosított -1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 213. -a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az elszámolóház a befektetési szolgáltató és a befektetési szolgáltató ügyfeleit megilletõ befektetési eszközöket és pénzeszközöket - külön jogszabályban elõírt módon - elkülönítve köteles kezelni."

(2) Az Épt. 226. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A külön jogszabályban elõírt értékpapír-forgalmazói vizsga meglétét az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérõen 1999. december 31-ig kell igazolni az erre kötelezetteknek."

(3) Az Épt. 247. -a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg/

"f) az értékpapír-számla, a központi értékpapír-számla, a tõzsdeforgalmi számla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének részletes szabályait, ideértve e számlák elkülönített kezelésére, valamint e számlák feletti rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokat is,"

(4) Az Épt. 247. -ának (2) bekezdése a következõ g)-i) pontokkal egészül ki:

/(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:/

"g) a kintlevõségek, befektetések, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minõsítésének, illetõleg értékelésének szempontjait,

h) a kockázatok megállapítását, elemzését, értékelését, behatárolását, kezelését és csökkentését, a kockázatvállalás ellenõrzését,

i) a belsõellenõrzési rendszer kialakítására, valamint mûködtetésére vonatkozó részletes szabályokat."

A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

98. 

(1) A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló - módosított -1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. -ának (1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:

/(1) E törvény rendelkezései nem terjednek ki/

"g) az ellenõrzõ részesedéssel rendelkezõ vállalkozás és az ellenõrzött vállalkozások közötti pénzkölcsön nyújtásra, kezességvállalásra és a pénzügyi lízing nyújtásra, ha egyik vállalkozás sem minõsül e törvény szerint pénzügyi intézménynek."

(2) A Hpt. 49. -a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a felügyelet által a hitelintézetekrõl egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezés céljából a Pénzügyminisztérium részére."

(3) A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következõ 35. ponttal egészül ki:

"35. Hiteljellegû szerzõdés (54. ) a készpénz helyettesítõ fizetési eszköz kibocsátására irányuló szerzõdés is."

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

99. 

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló - módosított -1997. évi LXVIII. törvény 28. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"28.  (1) A végkielégítés mértéke, ha a szolgálati viszony ideje legalább

a) három év: egy havi;

b) öt év: két havi;

c) nyolc év: három havi;

d) tíz év: négy havi;

e) tizenhárom év: öt havi;

    1. tizenhat év: hat havi
    2. húsz év: nyolc havi

illetménynek megfelelõ összeg."

Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

100. 

(1) Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 50. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történõ támogatására, így különösen:

a) a településrendezési feladatok támogatására,

b) minõségügyi, építésfelügyeleti, építésügyi hatósági ellenõrzésre, az ezzel kapcsolatos feladatok támogatására, az ellenõrzések hatékonyságának és színvonalának emelésére,

c) hatósági végrehajtások elvégzésére, illetve pénzügyi fedezetük pályázati úton történõ megelõlegezésére,

d) a helyi építészeti örökség védetté nyilvánításával és védelmével kapcsolatos önkormányzati kiadások pályázati úton történõ támogatására,

e) az építészeti örökség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtására, támogatására,

f) az építészeti értékek bemutatásának elõsegítésére,

g) az építészeti és településrendezési társadalmi szervezetek szakmai feladatainak ellátására, támogatására,

h) az építészeti kultúra fejlesztésére

a költségvetés Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében építésügyi célelõirányzat áll rendelkezésre."

(2) Az Étv. 50. -ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(2) Az építésügyi bírságból a költségvetés Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetébe építésügyi célelõirányzatként befolyt bevételek 30 % az érintett építmény helye szerinti települési önkormányzatot, 30 %-a pedig az elsõ fokon eljáró építésügyi hatóságokat illeti meg. Amennyiben az építésügyi hatósági eljárásban a másodfokú hatóság is eljár, úgy az elsõ fokú építésügyi hatóságot megilletõ 30 %-ból 15 % a másodfokon eljáró építésügyi hatóságot illeti meg.

(3) Az érintett építmény, építményrész helye szerinti települési önkormányzattal szemben kiszabott építésügyi bírságból befolyt bevételbõl a települési önkormányzatot illetõ rész (30 %) is az építésügyi célelõirányzatot illeti."

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

101. 

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. -ának (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A járadék mértéke az (1) bekezdés szerinti pénzbeli igény alapján számítva az 1998. évtõl 4,5 %, a 2001. évtõl 5 %, amelytõl a Kormány a megállapodásban - a kölcsönös értékelés alapján - eltérhet, ha az érintett egyház egykori sajátos vagyonszerkezete ezt különösen indokolja. A járadék összegét évente - a forint átlagos leértékelésének a központi költségvetés éves tervezésekor számított ütemének megfelelõ mértékben - növelni, és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követõen a tényleges leértékelés mértékének megfelelõen korrigálni kell."

A kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

102. 

(1) A kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. CXL. törvény (a továbbiakban: Kjvt.) 96. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A törvény 92. -a (5) bekezdésének b) pontja 2000. január 1-jén lép hatályba."

(2) A Kjvt. 96. -ának (4) bekezdésében az 1999-es évszám "2000." évszámra változik.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

103. 

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 91. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ez a törvény 2000. január 1. napján lép hatályba."

Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény módosítása

104. 

(1) Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Éptm.) 46. -ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) E törvény 7. -a 1999. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 9. -ának (2) bekezdése, 20-22. -a, 24-26. -a, 45. -ának (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba."

(2) Az Éptm. 51. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az Épt. 8. -ának (9) bekezdése1999. január 1-jén hatályát veszti."

(3)Az Éptm. 51. -a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az Épt. 106. -a és 108-109. -a 2000. január 1-jén hatályát veszti."

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosítása

105. 

A gazdasági társaságokról szóló - az 1998. évi XXXIII. törvénnyel módosított - 1997. évi CXLIV. törvény 189.  (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A részvénytársaság tulajdonában álló saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptõke tíz százalékát."

A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény módosítása

106. 

A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. -ának (2)-(3) bekezdések helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) E törvény 33. -a és a 34. -a 1999. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 36. -ának (2) bekezdése, 37. -a, a 60. -ának (1)-(3) és (9) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba."

Az Országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló 1998. évi XXI. törvény módosítása

107. 

Az Országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló 1998. évi XXI. törvény 8. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A törvény 4. -ának (1)-(2) bekezdése 1999. január 1. napján lép hatályba."

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

108. 

(1) Ez a törvény - a (2)-(3), (5) bekezdésben foglaltak kivételével - 1999. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 92. -ával megállapított, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 144. -ának (2)-(13) bekezdése 1999. február 15-én lép hatályba.

(3) Az e törvény 74. -ával megállapított, a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19. -ának (2) bekezdése, a 75. -ával megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37. -ának (6) bekezdése, a 85. -ával megállapított, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény 33. -ának (2) bekezdése, 81. -a és a 87.  (3) bekezdésének b) pontja, a 94. -ával megállapított, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 63. -ának (2) bekezdése, és a 99. -ával megállapított, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 28. -ának (1) bekezdése 1999. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak az ezt követõen közölt felmentésekre lehet alkalmazni.

  1. E törvény 76. -ával megállapított, az Áht. 23. -ának rendelkezéseit elsõ ízben a 2000. évi költségvetési törvény tervezése során kell alkalmazni.

109. 

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenõrzésének, valamint a rendeltetéstõl eltérõ felhasználás szankcionálásának szabályait,

b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek 1999. évi egyedi termelési támogatásait és annak felhasználási szabályait,

  1. rendeletben állapítsa meg a felszámolási eljárás alatt lévõ vállalkozások vagyonának megvásárlását elõsegítõ támogatás szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) rendeletben szabályozza a 39-40. -ban foglalt viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait,

b) rendeletben határozza meg a 42. -ának (4) bekezdésében meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel teljes ügyleti kamatának és kezelési költségének maximális mértékét,

  1. helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján - a központi költségvetés terhére - az 1971. január 1. napja elõtt gépjármûvel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelõ kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét.

(3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a)  a pénzügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel egyetértésben - az exporttámogatás feltételeit és mértékeit,

  1. az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit.

(4) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy rendeletben szabályozza a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésére kijelölt szerv létrehozásáról és a tevékenységének pénzügyi forrásáról szóló 240/1997.(X.18.) Korm. rendelet 5. -ának (3) bekezdése szerinti, a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatos beszállítási díjtételeket.

(5) Felhatalmazást kap a Kincstár, hogy a központi költségvetési szervek 1999. évi elõirányzata terhére a munkavállalók 1998. december havi járandóságait, valamint a helyi önkormányzatokat 1999. évre nettó módon megilletõ támogatások és átengedett bevételek 1/13-ad részét 1998. december 20-át követõen megelõlegezze, hogy az 1999. január 5-ig esedékes járandóságok fedezete - az illetménykifizetés napjához igazodóan - rendelkezésre álljon.

110. 

A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. -ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege 1999. január 1. és június 30. között havonta 530 forint, 1999. július 1-tõl december 31-ig 640 forint.

111. 

A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. -ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1999. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén: 15 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 30 millió forint,

c) építési mûszaki terv készítése esetén: 7,5 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetén: 7,5 millió forint,

  1. építési beruházás esetén a Kbt. 42. -ának (3) bekezdése szerinti elõminõsítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

112. 

Az 1991. július 1-je elõtt gépjármûvel okozott káreseményekkel összefüggésben a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény 69. -ának (4) bekezdése, illetve a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény 89. -a (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Államot megilletõ követelést a Támogatásokat és Járadékokat Kezelõ Szervezet

  1. elengedheti, ha a kérelmezõ igazolja, hogy a tartozás megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent,
  2. nem kell, hogy érvényesítse az elhalálozott biztosított örököseivel szemben,
  3. törölheti, ha a végrehajtási eljárás lefolytatása nem vezetett eredményre, vagy az ismeretlen helyen tartózkodó adós tartózkodási helye az elévülési idõn belül nem vált ismertté.

113. 

(1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésû elõirányzatok, a törvény 6. -ának (3) bekezdésében meghatározott privatizációs ráfordítások, valamint a 17.  (1) bekezdés e)-f) pontjaiban meghatározott támogatási elõirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésõbb 1999. február 28-ig közzé kell tenni.

  1. Az (1) bekezdésben meghatározott elõirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-elõkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az elsõ támogatási döntések legkésõbb 1999. május 31-ig meghozhatók legyenek.

114. 

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

  1. a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 9. -a,
  2. az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény, és az annak szövegét megállapító 1992. évi LXXXV. törvény 1.-3 -a, az 1994. évi XXX. törvény 2.-,5.,7 -a, az 1995.évi XXXI. törvény 33.,34.,35.,36., 41 -a, az 1995.évi CXXI. törvény 91.-ána (2) és (4) bekezdése, az 1997.évi CIII. törvény 93.-ának (1), (4) és (5) bekezdése,
  3. az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény IV. és VII. Fejezete, és az annak szövegét megállapító 1994.évi XV. törvény 2.és 4.-a, az 1995.évi XXI. törvény 3.-a, az 1995. évi CXXI. törvény 102.-a, 1996. évi CXXIV. törvény 78. -ának (1)-(2) bekezdése, az 1997. évi CIII. törvény 91. -a, az 1997. CXLVI. törvény 69.-ának (1)-(2) bekezdése,
  4. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 7. -a (2) bekezdésébõl a "társadalombiztosítási alrendszer" szövegrész, a 16. -a, és az annak szövegét megállapító 1995. évi CV. törvény 14. -ának (1) bekezdése, 18/B. -ának (6) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 8. -ának (2) bekezdése, a 18/B. -ának (7) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 76. -ának (6) bekezdése, 18/C. -a (10) bekezdésébõl a "- (6) bekezdésében és a (6) - " szövegrész, 27. -a és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 13. -a, a 30. -a, és az annak szövegét megállapító 1995. évi CV. törvény 31. -a, az 1996. évi CXXI. törvény 14. -a, 38/A. -a (2) bekezdésébõl a " - társadalombiztosítási alrendszert érintõk kivételével - " szövegrész, a 38/A.  (3) bekezdésének a "társadalombiztosítási alrendszert" szövegrész, a 86/B. -ának (4) bekezdése, és az annak szövegét megállapító 1998. évi XXXIX. törvény 20. -a,

e) a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény, valamint annak az 1996. évi XXIX törvény mellékletével megállapított szövege, az 1996. évi XXIX. törvény 1-5. -a, az 1997. évi CXLVI. törvény 84. -a,

f) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. -ának (12) bekezdése és az azt módosító 1997. évi XII. törvény 11. -ának a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. -ának (12) bekezdésére vonatkozó rendelkezése,

g) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. -ának (4)-(6) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 59. -ának (2) bekezdése, 122. -ának (11) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 59. -ának (10) bekezdése, 124. -ának (23)-(24) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 59. -ának (11) bekezdése, amely nem érinti az 1998/1999. nevelési évre, tanévre megállapított minõségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítéshez való jogosultságot és a megállapított kereset-kiegészítés összegét, valamint a törvény 1. számú melléklete Második részének a "A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" címe 4. pontja,

  1. a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 2. -ának h) pontja, és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXXXVIII. törvény 1. -a, 29. -ának (4)-(7) bekezdése, és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXXXVIII. törvény 9. -ának (1)-(2) bekezdése,
  2. a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 7. -ának (5)-(6) bekezdése, a 15. -ának (7) bekezdése,

j) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 84. -ának (1) bekezdése;

k) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény 49. -ának (2) bekezdése,

l) a fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és mezei õrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 19. -ának második mondata, valamint 30. -ának (7) bekezdése,

m) az országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló 1998. évi XXI. törvény 1. -ának (2) bekezdése.

Mellékletek

1.sz. Költségvetési tábla

3.sz. A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei

4.sz. A helyi önkormányzatokat normatívan megilletõ személyi jövedelemadó jogcímei és összegei

5.sz. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elõirányzatok

6.sz. A mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása

7.sz. Helyi önkormányzatok színházi támogatása

8.sz. Normatív, kötött felhasználású támogatások

9.sz. A fegyveres erõk költségvetési létszáma

10.sz. Fejezeti kezelésû támogatási célprogramok egyes szabályai

11.sz. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, a vagyonkezeléssel összefüggõ ráfordításai

12.sz. Egyes tevékenységek, melyek gyakorlásának feltétele a felelõsségbiztosítási szerzõdés megkötése

13.sz. A magyar köztársaság 1999. Évi költségvetésérõl szóló törvényjavaslat részletes indokolása