SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A polgári koalíció vezette kormány az elmúlt két esztendő sikeres gazdaságpolitikájával megteremtette annak a lehetőségét, hogy képes legyen a lehető leggyorsabban jóvátenni azokat a súlyos hibákat, amelyeket az MSZP-SZDSZ-kormány a Bokros-csomaggal követett el a magyar polgárok és családok ellen.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt politikusaként is úgy látom, hogy a kétéves költségvetésben legalább három alapvető területet fokozottan támogat az Orbán-kormány: a bérek és nyugdíjak emelését, a családoknak szánt támogatások és források további növelését, illetve azt a Széchenyi-tervet, amely hozzájárul az ország felemelkedéséhez, és ezeket a programokat komoly anyagi forrásokkal támogatjuk, és olyan alprogramokat hozunk benne létre, ami hozzájárul a magyarországi infrastruktúrához, a lakáspolitikához, a K+F-hez és más területekhez is.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A közoktatásban, a felsőoktatásban és a kutatásban dolgozók bérfejlesztése messze elmaradt az elmúlt tíz esztendőben a versenyszférától. A Fidesz vezette kormánynak - szemben az 1994-98 közötti szűk látókörű monetáris politikával - a gazdasági növekedésre alapozott politikájával sikerült megteremteni annak a lehetőségét, hogy egy jelentős mértékű béremelést hajtson végre az oktatásban, illetve a kutatásban dolgozóknál. Előrelépés történt tehát a tekintetben, hogy egy európai színvonalú oktatást európai színvonalú bérekkel tudjunk honorálni. Az első lépés megtörtént, és ez bizakodással tölthet el mindenkit, döntéshozót, pedagógust, önkormányzati vezetőt is.

Az új évezred gazdasági folyamatainak meghatározó elemévé vált a tudás. Tudásra szert tenni pedig eredményesen csak úgy lehet, ha azok, akik jól tanítanak, minden téren elismerésben részesülnek. Így fog helyreállni a társadalmi megbecsülése azoknak, akik ezen a területen dolgoznak, és akkor fog ez megvalósulni, ha az anyagi helyzetük is rendezetté válik. Ezért a közoktatásban dolgozók bérét 2001 januárjától 8,75 százalékkal, szeptember 1-jétől további 20 százalékkal emeljük meg. Éves átlagban a növekedés mértéke 2001-ben 16 százalék lesz, az áthúzódó hatás és az újabb januári béremelés kapcsán pedig 2002-ben közel 20 százalékra fog ez emelkedni.

A béremelés garanciája is szerepel a költségvetésben, ami nagyon fontos kérdés minden egyes béremelés esetén. A béremelés garanciája a 2001-es költségvetésben a bértábla tételeinek és szakmai szorzójának a módosításával jön létre. A jelenlegi 1,19-es szintről 1,43 százalékra emelkedik, és így nem fordulhat elő az, hogy az önkormányzatok anyagi nehézségek miatt nem tudják kifizetni a megemelt béreket. A kiemelt munkavégzésért az idén szeptembertől járó keresetkiegészítés 3 ezer forintos mértéke 2001 szeptemberétől tovább emelkedik, és 3600 forintra nő.

A Fidesz képviselői több módosító indítványt is benyújtottak a költségvetéshez, amely néhány speciális esetet segít rendezni, mint például az F- és a G-kategóriát kapott pedagógusok helyzete. A képviselői módosító indítvány azt javasolja, hogy továbbra is kapják meg a kiemelkedő munkáért járó magasabb juttatást.

Tisztelt Képviselőtársaim! A felsőoktatási oktatók tekintetében végre megnyugtató az a kormányzati döntés, amely a közalkalmazotti bértáblából kiemelve új rendszer szerint határozza meg a béreket. Az egyetemi tanárok legkisebb alapfizetése 2001-ben 230 ezer, 2002-ben 245 ezer forint lesz. Az alacsonyabb fokozattal rendelkező oktatók és kutatók számára ennek az összegnek meghatározott százalékában garantált a legkisebb bér. Ezzel a felsőoktatás 13 ezer oktatójának keresete - vezetői pótlék nélkül - 22 százalékkal emelkedik.

A tudás megszerzése nem a végső cél, hanem csak annak feltétele, hogy a tudományos eredmények gyors gazdasági hasznosítása és a legújabb technológiákra alapozott versenyképesség javítása megvalósulhasson. Ezért a kutatók és az oktatók béreinek indokolatlan megkülönböztetését meg kell szüntetni, és jelentős béremeléssel kell biztosítani a társadalmi elismertséget. Ebben is előrelép a jelenlegi költségvetés.

A tudományos kutatóknál a felsőoktatási modellel megegyező bérrendszert vezetünk be. A felsőoktatás és a Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek mintegy 3100 kutatója így több mint 30 százalékos béremelésben részesül. Reméljük, ezzel az intézkedéssel sikerül megakadályozni a kutatók külföldre áramlásának növekedését, mert ők kulcsfontosságú szereplői a nemzetgazdaság közeli és távoli jövője alakításának, és hozzájárulnak hazánk felemelkedéséhez.

A Magyar Tudományos Akadémia beszámolója is tartalmazza azt a problémát, amely arra utal, hogy a felsőoktatás, illetve a kutatás területe részvevőinek az átlagéletkora szerint elöregedett ez a szféra. Egy kezdő fiatal tanársegédnek, kutatónak nő éppen ezért legjobban a bértáblája. Ez is kulcsfontosságú változás a tudományos kutatás területén, hiszen abban a pillanatban, ha a fiatalokat meg tudja tartani a magyar tudományos szférában ez a rendszer, akkor az utánpótlás biztosítva lesz. Ezért döntöttünk úgy, hogy a kezdő kutatók és tanársegédek 48 ezer forintos induló bére helyett 92 ezer forintos induló bért alkalmazunk.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az ország versenyképességének növelése, az életminőség javítása, minőségi munkahelyek teremtése és a tudásalapú gazdaság kiépülése olyan célok, amelyek elérésére a kutatás-fejlesztés fokozott támogatása nélkül nincs esély. Ennek ellenére Magyarországon a kilencvenes években a kutatás-fejlesztés és az innováció jelentős mértékben visszaesett. Jellemző, hogy a kutatási és fejlesztési ráfordításoknak a nemzeti össztermékhez viszonyított aránya 1990-98 között 1,6 százalékról 0,7 százalékra csökkent, ami messze elmarad az Európai Unió tagországaiban tapasztalt 1,5-2 százalékos szinttől. A ráfordítások mérséklődésével párhuzamosan csökkent a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak létszáma is. A nemzetközi összehasonlítást is alapul véve megállapíthatjuk, hogy Magyarországon 1998-ban 10 ezer lakosra mindössze 10 kutató jutott, miközben az új európai növekedési övezethez tartozó országok közül például Finnországban 33, Szlovéniában 25, Írországban 23.

Hasonlóképpen csökkenő tendencia jellemezte a kutatás-fejlesztési beruházásokat is. Amíg 1990-ben a kutatás-fejlesztési beruházásoknak az összes beruházásokon belüli aránya 0,9 százalék, addig ez az érték 1995-ben 0,4 százalékra süllyedt, és 1998-ban is csak enyhén emelkedett 0,5 százalékra.

A kutatás-fejlesztés terén tapasztalható általános csökkenési trendet azonban jelentős szerkezeti átalakulás is kísérte. Egyfelől amíg korábban a hazai kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlenül csak néhány ágazathoz kapcsolódott - elsősorban a vegyiparhoz, a gyógyszeriparhoz és a gépiparhoz -, addig napjainkban a kutatás-fejlesztés már az informatika területén lép előre. Ez az a terület, amely a gazdasági és a társadalmi élet szinte valamennyi területét átformálja, vagy legalábbis hozzájárul ennek átformálásához. Másfelől a hazai kutató-fejlesztő tevékenység visszahúzódásával párhuzamosan megnövekedett az importált innováció jelentősége, az anyag- és alkatrészimporton, valamint a beruházási javak importján keresztül szerzett technológia súlya. Jellemző, hogy Magyarországon az összes felhasznált technológiában az importarány 1997-ben már 73 százalékra emelkedett.

Magyarországon eddig döntően a külföldi tőkebefektetések, valamint az általuk támasztott kereslet serkentette az innovációs folyamatok megerősödését, valamint a hazai kutatás-fejlesztési tevékenység élénkülését. Ezzel párhuzamosan az 1990-es évek végére már nyilvánvalóvá vált az is, hogy a jelenlegi nemzeti innovációs rendszer elemei - egyetemek, kutatóintézetek, vállalatok, közvetítő részlegek - önmagukban nem képesek garantálni az innovációs folyamatok sikerét.

 

(10.10)

 

Alapvető jelentőségű tehát az általános csökkenési trend megfordítása, amely kapcsán a kutatás-fejlesztés és az innováció alacsony hatékonysága veszélybe sodorhatja a magyar gazdaságot és azokat a pozitív folyamatokat, amelyek a 90-es évek végén elindultak.

Ennek tudatában a Fidesz-Magyar Polgári Párt által vezetett kormány a programjában azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2002-ben a GDP 1,5 százalékára emeli a kutatás-fejlesztésre szolgáló ráfordításokat. A kormány által benyújtott kétéves költségvetési törvényjavaslat nagy lépést tesz e cél megvalósítása érdekében. A Széchenyiterv egyik stratégiai elemeként a nemzeti kutatási és fejlesztési programot indítjuk el, amelyre a költségvetési törvény javaslata 6 milliárd forintot irányoz elő. Összességében elmondható, hogy soha nem látott mértékben, a kétszeresére növekszik a kutatási és fejlesztési versenypályázatok támogatása. Míg 2000-ben 10 milliárd, 2001-ben 20 milliárd forint fordítható a költségvetésből a pályázatokra.

A cél, a Széchenyi-terv prioritásainak megfelelően, nemcsak a gazdaságilag hasznosítható eredmények létrehozása és az ezekkel kapcsolatos közvetett társadalmi hatások elérése, hanem egyben a hazai K+F-kapacitások megerősítése, a nemzetközi versenyképesség, a pályázati képesség erősítése, tehát a kutatás-fejlesztési szféra jövőjének az építése is. Hazánkban a kutatás-fejlesztésre fordított költségek 60 százalékát jelenleg a kormányzat állja, és csak 40 százaléka származik a vállalati szférából.

A mostani törvényjavaslatokban, illetve az idekapcsolódó adótörvényekben is, ezen arány módosulásának egyik eszközeként lépett életbe az, hogy az adóból a K+F-beruházás 200 százaléka leírható lesz, ez eddig 120 százalék volt. Ez arra ösztönzi majd a cégeket, hogy ezen a területen fektessenek be. A kormányprogramban kitűzött ráfordítási arány így nemcsak az állam szerepvállalásával, hanem a cégek szerepvállalásával is növekedési irányba fordítható, és ezzel biztosítható az a GDP-ből való részesedés, amit a kormányprogramban célul tűztünk ki.

A 2002-re előírt cél csak úgy érhető el, ha a gazdasági szektor legalább a K+F-ráfordítások felét kész finanszírozni. Ezért az öt nemzeti kutatás-fejlesztési program kiírására csak olyan kutatóműhelyek pályázhatnak, amelyek a gazdasági életből is hoznak magukkal partnereket. Ezekkel az intézkedésekkel biztosítható, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység s az ebben részt vevők a társadalmi közmegbecsülésben méltó helyre kerüljenek, valamint hogy az innováció eredményei hozzájáruljanak az ország versenyképességének növeléséhez, s hogy a K+F-területén immár ne legyünk semmiféle hátrányban, amikor az Európai Unió tagjává válunk.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A közoktatás, a felsőoktatás, a kutatás, a K+F-tevékenység mellett azok a módosító indítványok is rendkívül fontosak a számunkra, amelyek az otthonteremtést érintik. Ha megengedik, erről abban a vonatkozásban is mondanék pár szót, hogy melyek azok, amelyeket eddig elvégzett a kormány, és amelyek a következő két év költségvetésében a programok elindításában szerepelnek. Az elmúlt két esztendőben is nagyon sok komoly döntés született meg, s lett eredményes, és a 2001-2002. évi költségvetésben is ilyen eredményeket várunk azoknak a programoknak az indításától, amelyeket javasoltunk.

Néhány dolgot arról, melyek is ezek. 1998-ban azoknak a fiatal házasoknak, akik első lakást vásárolhattak, a lakásvásárlási illetékét a felére csökkentettük. A 2001-2002. évi költségvetés már úgy számol, hogy mindazok, akik új lakást vásárolnak, nem kell, hogy illetéket fizessenek. Vagyis az állam annak érdekében lemond adóbevételekről, hogy a családoknak, a fiataloknak és másoknak, akik új lakást vásárolnak, eggyel kevesebb terhük legyen. 1998-ban a második lépés az volt, hogy az áfa visszaigénylésének a lehetősége visszaállt, és ezzel sokan éltek. A bentmaradó források pedig alkalmasak voltak arra, hogy különböző otthonteremtési programokat indítsunk el.

Az elmúlt esztendő és az idei esztendő sikere volt az a kamattámogatásos politika, amelynek a révén - bizonyára mindannyian emlékeznek a '98. évi és az azt megelőző kamatokra - a 30 százalék körüli kamatok helyett sikerült olyan konstrukciót kidolgoznunk, amelynek révén mindazoknak, akik új lakást vásárolnak vagy építenek, 5,8 százalékos kamattámogatásos hitelt biztosítunk. Vagyis azon társadalmi csoportok, azon polgárok, azon családok számára, akik új lakást vásárolnak vagy építenek, ez a nagyon kedvezményes hitellehetőség fennáll. Ha ezt a hitellehetőséget hozzákapcsoljuk ahhoz, hogy továbbra is megmarad az úgynevezett szociálpolitikai támogatás, tehát a gyerekek után járó támogatási rendszer, akkor ezt azt jelenti, hogy ha olyan családok vásárolnak vagy építenek új lakást, amelyeknél egy, kettő vagy három gyerek van, a különböző társadalmi csoportokra vonatkozó támogatási rendszert összehangoltan tudják érvényesíteni. Az önálló részt lehet biztosítani a gyerekek után járó támogatással, s ehhez kapcsolódóan ezt a támogatott hitelt fel lehet venni, amely 5,8 százalékos, 6 százalék körüli - a bankoktól függően változik a kezelési költség. A 30 százalékos hitelekhez képest ez olyan előrelépés, amilyen mérvű előrelépés 1990 óta nem volt. Ez a kormánynak - a Fidesz-frakció kezdeményezésével - olyan döntése, amely, azt gondolom, határozott lépés az otthonteremtés megvalósításához. Tehát amiről eddig beszéltem a kamattámogatások kapcsán, az az új lakásokat érinti, az új lakás vásárlását, az új lakás építését.

Nem akarok arról hosszan beszélni, hogy egy új lakás építése egyébként milyen gazdasági folyamatokat indít el, de néhány mondatot érdemes erről szólni. Azt gondolom, a magyar építőipar, a magyar építőanyag-gyártás ebből a fejlesztésből, ezekből a kamattámogatásokból, ebből az otthonteremtési, lakástámogatási koncepcióból nagyon komolyan profitál. Ha megnézik azt, hogy az elmúlt időszakban 40 százalékkal emelkedett meg az építési engedélyek száma, abból egyértelműen látszik az az építési kedv, amelyik megjelent az országban. Ez konjunktúrát jelent az ezen a területen létező vállalatoknak, nemcsak a multiknak, hanem immár a hazai versenyzőknek is.

 

 

(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

Remélem, hogy ez a támogatási politika hozzájárul majd ahhoz a gazdasági növekedéshez, amiről annyit beszéltünk az elmúlt időszakban, és aminek az eredményeit láttuk a zárszámadási törvényben, és aminek az eredményeit látjuk a 2001-2002. évi költségvetésben is. Azt a közel 6 százalékos növekedést, ami megtörtént, a továbbiakban is erősíteni fogja az építőipari beruházás, de ezt a gazdasági növekedést a továbbiakban is erősíteni fogják mindazon beruházások, amelyek például a Széchenyi-tervben is szerepelnek, például az úthálózat fejlesztése is.

A másik előrelépés, amely szintén a kamattámogatás terén valósult meg, azok számára jelent lehetőséget, akiknek nincs anyagi forrása nagyobb hitelt felvenni, nincs anyagi forrása olyan beruházást tenni, ami az új lakásokat érinti. Megint csak hadd emlékeztessem önöket a '98-at megelőző kamatszintekre, amikor ez 25-30 százalék volt, év vége felé talán már lement 20-25 százalék tájékára is. Azoknak tehát, akiknek nincs elegendő forrása új lakást építeni, vásárolni, de a használt lakások piacára szeretnének belépni, támogatott hitel formájában 11,2 százalékos hitellehetőséget biztosít a kormány.

Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy ha valakinek van már valamennyi saját forrása, s a használt lakások piacára szeretne belépni, szeretne kiegészítő forrásokhoz jutni, akkor a huszon-százalékok helyett 11 százalékos kamatozású hitelt tud felvenni. Ez a támogatott formája és a jelzáloghitel jellege miatt hosszú távú törlesztési lehetőséget biztosít, vagyis olyan tízéves kondíciót, aminek a révén biztosítva van az, hogy ezt a hitelt törleszteni is tudja az adott család. Ha ezeket összehasonlítjuk az elmúlt tíz évben történt lakáspolitikai lépésekkel, akkor azt kell mondjam, hogy ilyen mérvű nem volt, és ezen a téren semmifajta előrelépést nem tett a '98 előtti kormány.

A következő lépés, ami ennek az esztendőnek a sikere, egy olyan program elindítása, amire nagyon régóta szükség volt. Akikről eddig beszéltem: azokról a polgárokról, azokról a családokról, akiknek van akkora önereje, hogy az otthonteremtésükben, a lakáscéljaik megvalósításában elegendő forrásuk legyen, legalábbis hogy ahhoz hozzájuthassanak. Akikről most szeretnék beszélni, azok az emberek, azok a családok, azok az idős emberek, akiknek nincsen elegendő anyagi forrásuk arra, hogy önálló otthont tartsanak fenn, vagy hozzájussanak ilyen lakáshoz.

A kormány ezért úgy döntött, hogy egy olyan államilag támogatott, önkormányzati bérlakás-építési programot indít el, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzati döntésnek megfelelően, ezen önkormányzati döntés kapcsán olyan lakásokhoz jussanak az emberek, amelyekben el tudják őket helyezni. Ez szerepel a 2001-2002. évi költségvetésben; és vannak erre irányuló módosítások is, ami a részletes vitának mindenképpen része kell hogy legyen, hiszen ezek azok a programok, amelyeknek a költségvetésben is szerepelniük kell.

 

 

(10.20)

 

Végezetül van egy olyan program, amely több képviselőtársam módosító indítványában szerepel. Ilyen az a panelprogram, amely szintén a költségvetéshez kapcsolódik, amelyet Mádi László, Várkonyi András és jómagam nyújtottunk be, amely azt célozza, hogy ebben a következő időszakban a panel területén is induljon el egy olyan program, amely komoly anyagi támogatásokat jelenthet.

E program, e módosító javaslat, amely előtt azért kellett elmondanom a lakásépítés különböző elemeit, mert ez egy újabb pontja annak, amiről itt szó van, egy olyanfajta program elindítása, amely lehetővé teszi, hogy a paneles lakások üzemeltetése, fenntartása, annak a költségei is csökkenjenek. Ez a következő két esztendőben 7 milliárdos összeggel indul meg.

Így tehát összegezve azokat a lakáspolitikai döntéseket, amelyeket módosító indítványok érintenek, illetve a költségvetés tartalmaz, azt tudom önöknek elmondani, hogy megmaradnak a lakástámogatási rendszernek az általam elmondott elemei, megmarad a kamattámogatás, megmarad az úgynevezett szocpol, és ezt erősíti az a bérlakásprogram, amely szerepel a 2001-2002. évi költségvetésben 4 és 5 milliárdos, összesen 9 milliárdos tétellel, és szerepel végre az a panelprogram is, amelyet képviselői módosító indítványokkal nyújtottunk be, és amelyet a kormány támogat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönöm eddigi megtisztelő figyelmüket. Szíves megértését kérem mindenkinek, aki azt gondolja, hogy a részletes vitában talán kicsit átfogóan mondtam el azokat a politikai elemeket, amelyeket én magam fontosnak tartottam, de azt gondolom, hogy a közoktatás, a felsőoktatás területén, a kutatási területen és a K+F-ben szereplő részben a béremeléseket érintő problémakörről és az erre a problémakörre adott megoldásainkról kell beszélnünk, részben azokról a beruházásokról, amelyek az innovációt érintik, arról a 17 milliárdos programról, amely a Széchenyi-tervben szerepel; és nem gondolom azt, hogy egy részletes vitának nem kellene hogy része legyen az a panelprogram, amely a módosító indítványaink révén a kormány támogatását megnyerte, amely panelprogram része annak az otthonteremtési koncepciónak, amelynek az elemeit ismertettem önök előtt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)