TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítása igazából, ahogy elhangzott a bizottsági ülésen és az előzetes vitákban is, csak technikai módosításokat tartalmaz, valójában azonban a legfontosabb kérdést továbbra sem rendezi. Elhangzott itt az előbb, hogy a letelepedési kötvényt az Államadósság Kezelő Központ bocsátja ki, illetve rajta keresztül kell lejegyezni. A probléma a közvetítő cégekkel van, amelyeken keresztül ez történik.
Az, aki letelepedési kötvényt kíván jegyezni, egy közvetítő céghez kell hogy forduljon. A közvetítő cégeket a Gazdasági bizottság veszi nyilvántartásba, és ezek a cégek jogosultak arra, hogy ezeket a kötvényeket jegyezzék, illetve értékesítsék. Ha megnézzük ezeket a cégeket, azt látjuk, hogy szinte kivétel nélkül offshore cégek ‑ Máltán, Szingapúrban, a Kajmán-szigeteken, Cipruson bejegyzett cégek.
(11.20)
Az igazi üzlet ‑ azon túl, hogy ez jó a magyar nemzetgazdaságnak, hogy nem kell külön kötvényt kibocsátani jövőre, ahogy ez elhangzott, hanem ebből kívánják finanszírozni ‑ ezeknek a közvetítőcégeknek a szerepében van. Ezek a cégek ugyanis diszkontáron kapják meg ezeket a kötvényeket. A 250 ezer eurós kötvényt 220-225 ezer euróért kapják diszkontáron, tehát kamatokkal csökkentett áron kapják meg, majd a letelepedni szándékozóknak a jutalékával együtt értékesítik. Egy-egy ilyen közvetítői jutalék egy-egy kötvény esetében 40-45 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy ez a közreműködő cég egyetlenegy letelepedés kapcsán 60-70-75 ezer eurós díjra tesz szert.
Nemrégen jelent meg egy internetes portálon azon cég vezérigazgatójának az interjúja, akik a legnagyobbak jelenleg ezen a piacon. Ők a kínai és a vietnami piaccal foglalkoznak, és az elmondása szerint 2200 ilyen kötvényt, letelepedési értékpapírt értékesítettek az elmúlt időszakban, ebből csak 2014-ben 1800-at. Ha kiszámoljuk, hogy mekkora hasznuk volt ezeknek, érdekes számokat fogunk látni, mert ez azt jelenti, hogy ha 60-70 ezer euró kötvényenként az ő jutaléka, illetve a haszna ezen az értékesítésen, ez körülbelül 20 millió forintot jelent. Ha 2200-szor 20 milliót számolunk, körülbelül 40 milliárd forint volt csak a jutalék, amit ez az offshore cég bezsebelt a kötvények értékesítések kapcsán. Habár elmondta ennek a cégnek a vezérigazgatója, hogy azért nehogy azt gondoljuk, hogy ez olyan óriási bevétel számukra, mert hát promotálni, népszerűsíteni kell az országokban az üzletet, ennek jelentős költsége van, és ez elmegy erre.
A problémánk tehát mégis csak az ezzel a törvénymódosítással, hogy ezt nem kezeli. Nem értjük, hogy miért nem magyar cégek végzik a kötvény kibocsátását, ha már ekkora üzlet és ekkora jutalék vanmögötte, miért nem magyar cégek működnek közreezeknek a forrásoknak a bevonásába. Nem értjük azt,hogy miért offshore cégekre van természetesen szükség.
Fölmerül még egy kérdés ezzel kapcsolatban: ha 250 ezerről 300 ezer euróra lesz fölemelve a letelepedési kötvény értéke, vajon ezeknek a cégeknek mennyivel fog megnőni a jutaléka? Mert ha eddig ennyit kerestek rajta, akkor ezután még nagyobb lesz, bizonyára. És ehhez kapcsolódik, hogy ha már egyszer ekkora jutalékkal lehet ezt értékesíteni, miért nem a magyar állam zsebében landol ez a jutalék, ez a bevétel. Biztos, hogy sokkal jobb célokra lehetne ezt fordítani.
Úgyhogy míg ez nem rendeződik, ezt a törvénymódosítást ilyen formában nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)