*

KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A T/1322. számú törvényjavaslathoz, az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. számú törvény módosításáról kívánok néhány gondolatot röviden elmondani.

A javaslat, amely a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának korlátozását teszi lehetővé, a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 428/2009/EK tanácsi rendelet által bevezetett változások jogharmonizációját segíti. Kettős felhasználású termékek azok a termékek - beleértve a szoftvert és a technológiát is -, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók.

A tanácsi rendelet 2009. augusztus 27-én lépett hatályba, és egyidejűleg felváltotta a témában addig hatályos 1334/2000/EK rendeletet. Az új rendelet, lényegében érintetlenül hagyva a korábbi szabályozást, azt érdemben kiegészítette, illetve magába olvasztotta az új javaslatokat.

Az uniós újraszabályozásnak két fő indoka volt: 1. az ENSZ Biztonsági Tanács 1540. számú, 2004. áprilisi határozata, amely minden állam számára számos lényeges kötelezettséget fogalmazott meg az exportellenőrzésre, illetve hatékonyságának növelésére; 2. másodsorban a szintén 2004-ben a Bizottság irányításával végrehajtott felmérés - peer review -, amely a tagállamok export-ellenőrzési területét érintő szabályozási, illetve jogalkalmazási gyakorlatát tárta fel és elemezte. Az elemzés alapján az új rendeletnek három céliránya van: 1. a biztonság növelése az exportellenőrzés hatékonyságának növelésével; 2. a gazdasági szereplők adminisztrációs terheinek lehetséges csökkentése átláthatóbb szabályozás mellett; 3. nemzetközi szinten az exportellenőrzés koordinációjának ellenőrzése.

Az új tanácsi rendelet többek között előírja annak a lehetőségét, hogy a tagállamok és a bizottság között szorosabb és biztonságosabb információáramlás valósuljon meg az eddigieknél. A tranzit engedélyezése kapcsán bevezetésre került a rendeletben meghatározott feltételek esetén az 1. számú mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékekre vonatkozó tranzittilalom az adott tagállam területén. Aktualizálta az 1. számú mellékletet, az ellenőrzött termékek listáját, amely a nemzetközi non-proliferációs rezsimekben született döntéseket összegzi egy listában. Kiszélesítette és közösségi szintre emelte a brókertevékenység engedélyezésének szabályozását.

Az új tanácsi rendelet előírja annak a lehetőségét, hogy a tagállamok és a bizottság között szorosabb és biztonságosabb információáramlás valósuljon meg az eddigieknél. A benyújtott javaslat egésze a 2004. évi XXIX. törvény külkereskedelmi forgalom korlátozására vonatkozó 140. §-ában foglaltak köré csoportosul. A törvényjavaslat bevezeti a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv fogalmát, amely egyes korlátozásokkal kapcsolatos engedélyezési és más hatósági feladatokat látna el. A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv felhatalmazást kapna további hatósági feladatainak ellátása során birtokába kerülő adatokról nyilvántartást vezetni. Ez azért szükséges, mert eddig csak az adatok kezelésére és átadására volt jogosult. Fontos elem, hogy e szerv bírság kivetésére is felhatalmazást kapna, amire jelenleg nincs törvényi háttér. A javaslat elfogadása esetén a kereskedelmi forgalom nemzeti és közösségi szintű korlátozásából eredő kötelezettségének megszegése esetén bírság kiszabására kerülhet sor.

Tekintettel arra, hogy jogharmonizációs kötelezettségünknek egy éven belül kell eleget tennünk az Unió felé, a törvényjavaslat tekintetében a sürgős tárgyalást a 2009. augusztus 27-én hatályba lépett EK tanácsi rendeletet átültető kormányrendelet megalkotásához a jelenlegi szabályozásból hiányzó törvényi felhatalmazás pótlásának szükségessége indokolja.

Röviden összefoglalva: a tervezett törvénymódosítás rögzíti az áruk, szolgáltatások, anyagi értéket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kivitelét, behozatalát, átszállítását, az Országgyűlés vagy a kormány az EU rendelkezésével összhangban szabályozhatja a témakört. A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv nyilvántartja és kezeli a tevékenység folytatására jogosult természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet adatait, az előzőek képviseletére jogosultak azonosító és elérhetőségi adatait, az engedélyezési eljárás során birtokába kerülő adatokat. A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv az adatokat a következő szerveknek adhatja át: Európai Unió Bizottsága, vámhatóság, bíróság, nyomozó hatóság, nemzetbiztonsági szolgálatok, ÁSZ, kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, állami adóhatóság, de csak meghatározott területen, meghatározott témákban. A javaslat rendelkezik a bírságolás szankciójáról, annak mértékéről, az elévülési időről, annak fajtáiról és arról, hogy a meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás.