SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nagyon röviden szeretnék három pont mellett érvelni.
Elõször hadd kezdjem az idõben késõbb levõ, a 17. §-hoz benyújtott módosító javaslatunkkal, amivel azt céloztuk meg, hogy ez a törvényjavaslat szóljon arról, hogy a társasházban a társasházi lakók számára mi minõsül, mi minõsíthetõ közös költségnek. Ezt azért tartottuk szükségesnek, és tartjuk ma is szükségesnek, mert a legtöbb vita a társasházakban abból adódik, hogy ki fizeti és ki nem fizeti a közös költséget. Abban a pillanatban, ha egyértelmûvé tesszük a törvényjavaslatban, hogy mi minõsül közös költségnek, szûkítjük a vita lehetõségét, és egyértelmûvé válik az, hogy minden olyan típusú költség, amelyik a nem lakás célú helyiség, lakás és tárgy fenntartásának, felújításának a költsége, a közös költséget tartalmazza. Minden ezen kívüli költség köthetõ lakásokhoz, köthetõ tulajdoni hányadhoz, köthetõ az adott lakásban lakó emberek számához. Ezt a törvényjavaslat, nagyon helyesen, szabaddá is teszi, hiszen azt mondja, hogy az alapító okirat vagy a szervezeti szabályzat másként is dönthet, mintsem arról, hogy tulajdoni hányad szerint terhelik az adott tulajdont ezek a költségek. Így tehát azért is tartottuk fontosnak ennek meghatározását, mert ez tartalmazza a felújítási költségeket is.
Számunkra a magyar lakásvagyon szempontjából nagyon fontos az, hogy kedvezmények sorakozzanak fel a kötelezettségek mellé. Így tehát ha valamely társasház felújítási alapot képez, annak továbbra is rendelkezésére álljon az a kedvezményes kamatozású hitellehetõség, amit most szolgáltatnak számára.
A további javaslatunk, amelyet a társasházi törvény e tárgyalási vitaszakaszában mi kiemelendõnek tartunk, a 61. pontban szerepeltetett javaslatunk, amelyik tulajdonképpen arról szól, hogy a lakók hétköznapi életét hogyan lehet úgy szabályozni, hogy egyfajta tisztességes, közös élet alakulhasson ki. Ezért minden olyan tevékenységet, amely a lakások bérbeadása útján a lakók nyugalmát zavarná, mi olyan tevékenységnek tartjuk, amelyet legalábbis a közgyûlés elé kell vinni.
Az 54. pontban leírt módosító javaslatunk pedig azt kívánja egyértelmûsíteni - ez talán a törvény e szakaszából ki is derül, mégis az egyértelmûsítést szükségesnek tartjuk -, hogy azokban az esetekben, amikor a bérbe adás útján történik a hasznosítása az adott lakásoknak, akkor is a törvény egyértelmûen rögzítse azt, hogy minden e lakással fennálló közös költség vagy bármi, a közösség felé megnyilvánuló költségbefizetés egyértelmûen a tulajdonost terhelik. Azt pedig, hogy a tulajdonos az adott bérlõvel hogyan állapodik meg, a kettõjük között fennálló jogviszony tartalmazza majd. De mindenképp az a legfontosabb, hogy a társasházakkal szemben olyan egyértelmû viszony jelenjen meg, amibõl következik az, hogy kit terhel a társasház fenntartásával kapcsolatos közös költség. Ez a tulajdonosé legyen, és a tulajdonos ezt a költséget vagy ráterheli a bérlõre, vagy nem terheli rá, ez a kettõjük közötti jogviszony.
A törvény részletes vitájának e szakaszához ezeket kívántam elmondani. Köszönöm figyelmüket.