DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Elnöknõ! Tisztelt Országgyûlés! Az 1994. évi választások óta nem éreztem úgy, hogy indokolt aggódni jogállamiságunkért, mint most. (Zaj.) Jogállamiságunk ismételten került veszélybe, nem utolsósorban amiatt, ahogy a kormány a maga döntéseit és határozatait hozta és érvényesítette.
Alkalmam volt 1995. október 17-én, majd 1996. április 16-án szóvá tenni, milyen problematikus szabályok szerint születnek meg a kormánydöntések, és milyen módon érvényesülnek azok. Akkor a válaszok mindig igyekeztek megnyugtatóan szólni arról, hogy a kormány az ügyrendjének megfelelõen jár el, hogy a kormánydöntések többségi szavazással születnek, írásban rögzítõdnek, megõrzésre kerülnek és így tovább.
A napjainkban, a most tapasztaltak azt mutatják, hogy a kormányzatunk a jogállamiság formalitásaival sem törõdik. Különben nem történhetett volna meg az, hogy az érdekeltek, miniszterelnök és belügyminiszter - koalíciós miniszterelnök-helyettes - és a kormány tagjai egymásnak ellentmondó módon foglalnak állást nem egyes politikai kérdésekben, hanem olyanokban, hogy a jogállamiság alapkérdését jelentõ mozzanatokkal kapcsolatban született-e, és ha igen, milyen feltételek között kormánydöntés, mit tartalmaz az, mi történt a végrehajtása kapcsán és így tovább. Én úgy gondolom, hogy ezek a mozzanatok lehet, hogy egyesek figyelmét nem keltik fel; de ha nem keltik fel, az csak annak a jelét mutatja, hogy egyesek már teljesen elközömbösödtek a demokrácia alapkövetelményei tekintetében.
Milyen testület hozta meg azt a bizonyos Nemcsók kormánybiztos úrnak adott utasítást? Egyáltalán nem világos: mit tartalmaz ez az utasítás? Kormánydöntés? Hirtelen beúszik egy szûkebb kabinetnek a képe. Mennyiben van ez összhangban a kormány ügyrendjével? (Juhász Ferenc: Teljesen!)
Ezek a kérdések már fel sem merülnek; a miniszterelnök úr olyan, mint egy hajóskapitány, aki vagy elvesztette az iránytût, vagy nem tudja leolvasni, hogy mi van az iránytûn.
Jogállamiságunk alapkérdése, hogy egy kormánydöntés milyen feltételek között születik meg: mit tudunk errõl? A kormány ügyrendje ismeri a kormányülést, elmondja részletesen - az ügyrend 58-74. §-áig - ennek összes kritériumait: teljesen világos, hogy a mostani nem ennek megfelelõen született. Ismer azután rendkívüli, sürgõs esetben összehívott, speciális kormányülést; nem tudom, hogy ez, ami lezajlott, amirõl szó van, az volt-e. De ha az volt, akkor nem felel meg a kormány ügyrendje 71. §-ának. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret lejártát.)
És nem felel meg annak, hogy a döntést mindenképpen írásba kell foglalni, írásban kell közölni, és nemcsak emiatt, hanem más törvényeink (Az elnök a csengõ újbóli megkocogtatásával jelzi az idõkeret lejártát.) szerint is írásban meg kell õrizni. Minden jel arra mutat, hogy ezzel a formasággal (Az elnök kikapcsolja a képviselõ mikrofonját.) ...sem törõdnek immár.