HORN GYULA miniszterelnök: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Mint ismeretes, 1997. szeptember 25-én Hágában egy új fejezet kezdõdött a Budapest-Pozsony Duna-szakasz ügyében. Ez a fejezet pedig azt jelenti, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hozott.
Tekintettel arra, hogy az ítélet, annak következményei, körülményei nemzeti ügyet jelentenek, egyike a nemzeti ügyeinknek, éppen ezért kezdeményeztem egy hatpárti megbeszélést, amire szeptember 26-án került sor. Nos, ott legalábbis, érzékelésem szerint, egyetértett a hat párt abban, hogy szabadítsuk meg az ügyet az aktuálpolitikától, és elsõsorban a szakmai szempontok, de különösen a rendezés, a megoldás kell hogy vezéreljen mindannyiunkat.
Hangsúlyozni szeretném, hogy októberben - az elõzetes szándékunknak megfelelõen - a kormányközi tárgyalások megkezdõdtek. Ezek a tárgyalások, amelyek közel két hónapja zajlanak, azt a célt szolgálták az eddigi szakaszban, hogy a felek letegyék az asztalra mindazokat a megoldási javaslatokat, kezdeményezéseket, amelyek - kiindulva a hágai bíróság döntésébõl - a másik fél érdeklõdésére, illetve támogatására találhatnak. Ennek megfelelõen 41 különbözõ javaslat, kezdeményezés - természetesen jó néhány közöttük egymással összefüggõ - került az asztalra megvitatásra. A korrekt légkörben folytatott tárgyalásokon semmiféle döntés nem született, hiszen ez a felmérõ szakasza a tárgyalásoknak, és minden egyéb ezután következik.
Miközben a hatpárti nagyjából egyetértett, miközben a tárgyalások megkezdõdtek, hölgyeim és uraim, ugyanakkor elindult az a nyilatkozatháború- özön, ami már a korábbi években is jellemzõ volt az egész ügyre. E nyilatkozatok közül a legtöbb arra hivatkozik, hogy a Magyar Köztársaság nagy sikert ért el Hágában, hogy Magyarország számára rendkívül kedvezõ a hágai döntés, más szóval fogalmazva: jó pozícióban vagyunk; és sugallják ezek a nyilatkozatok azt is: hiszen ha jó pozícióban vagyunk, csak a kormány vagy annak delegációja ronthatja el ezeket a pozíciókat.
Emlékeztetõül néhány ilyen megnyilatkozást a korábbiakból és a mostaniból is; például az elõzõ kormány illetékes képviselõjének, vagy pedig a Fidesz alelnökének, vagy a Duna Kör vezetõjének a nyilatkozataiból. Nos, az MDF- kormány felelõs minisztere a következõt mondta a hágai döntés elõtt: "Biztos, hogy a bíróság érvényteleníteni fogja az 1977-es szerzõdést." A Fidesz alelnöke, aki egész hadjáratot folytat az ügyben, a következõt mondta: "A bíróság soha nem fogja kinyilvánítani, hogy nem volt jogunk felmondani a szerzõdést." - és még több hasonló kijelentést tett. A Duna Kör: "A bíróság a magyar álláspontot teszi magáévá, és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a feleket."
Sõt, kuriózumként hadd említsem meg, ezt követõen a Duna Kör vezetõje azt is mondotta nemrégiben, a lényege: nem a Dunát kell hajózhatóvá tenni, hanem a hajókat kell a Dunához igazítani. (Derültség.) Nos, ez feltehetõen csak léghajó esetében képzelhetõ el, de azt hiszem, ettõl még mind a két fél messze van. (Derültség.)
Meg kívánom jegyezni, hogy ezek az urak jelentették ki a korábbi idõszakban, hogy a C-variáns papírtigris, mielõtt a szlovák fél azt megvalósította volna, majd õk tiltakoztak a fenékküszöb, a Szigetköz vízellátásának rendezése ellen, vagy õk indítottak hadjáratot a peren kívüli megállapodás ellen, ami Magyarország számára sokkal, de sokkal kedvezõbb lett volna a hágai bíróság ítéleténél.
Emlékeztetõül, hölgyeim és uraim, mirõl szól a hágai ítélet:
1. Az 1977. évi szerzõdés érvényben van - ezt leszögezi a hágai bíróság -, az 1977-es. (Bogárdi Zoltán: Azt nem kellett volna megkötni!)
2. Magyarország nem járt el kellõ gondossággal; nem volt, és jelenleg sincs ökológiai szükséghelyzet. Magyarország elhamarkodottan bontotta fel az 1977. évi szerzõdést, sõt, azt már akkor megsértette, amikor az építési munkákat leállította.
3. Magyarország teljes körû elzárkózásával kényszerítette Szlovákiát a C- variáns megvalósítására. Egyébként ezzel kapcsolatban a bíróság a C-variáns mûveinek építését jogosnak ítélte meg. A bíróság Szlovákiát csupán a C-variáns üzembe helyezéséért marasztalta el.
Hangsúlyozni szeretném: a nemzetközi bíróság szerint az 1977-es szerzõdés rugalmassága lehetõvé tette volna minden felmerült probléma rendezését. A bíróság szerint a szlovák fél minden magyar igényt kész volt kielégíteni. Ennek legfõbb bizonyítéka az õ véleményük, a bíróság véleménye szerint hét olyan változat felajánlása, ami valamennyi érvrendszert, magyar véleményt és érvrendszert beépítette volna.
Nos, hölgyeim és uraim, vessék egybe az ítéletet a megnyilatkozásokkal! Meggyõzõdésem szerint az ítélet teljes kudarc azok számára, akik hirdették, hogy a szerzõdés semmissé teszi a '77-es szerzõdést, és a szlovákok majd lebontják a felépített létesítményeket.
Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, a közvéleményt joggal foglalkoztatja az, hogy ez a Duna-ügy mibe került, és mibe fog kerülni az országnak. Hadd mondjam el, hogy folynak a számítások, és a számítások pontosítása. Elmondhatom viszont azt, hogy az eddigi becslések szerint a szerzõdés végrehajtása 1977 és 1989 májusa között mintegy 200 milliárd forintba került. Azt követõen pedig, 1989 májusától 1997 decemberéig, vagyis mostanáig összesen mintegy 163 milliárd forintba került az országnak.
(15.10)
Nem véletlen, hogy alapvetõ törekvésünk az, hogy az eddigi befektetések és az eddigi ráfordítások ne vesszenek kárba. Ezt pedig a Duna közös hasznosításával lehet elérni, biztosítani. Tehát olyan megoldás kimunkálására és megvalósítására van szükség, amely a következõ két szempontot érvényesíti: 1. a költségek döntõ részét nem a közpénzekbõl, nem az adófizetõk pénzébõl fedezik; 2. amelynél a bevételek fedezik a kiadásokat. Ez a két alapvetõ törekvésünk a megoldás keresésének pénzügyi feltételei kimunkálásában.
Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy elég volt a félrevezetésekbõl, és elég volt a Duna ügyének rossz kezelésébõl. Ezzel kapcsolatban hadd mondjak el egy példát. Nos, az MDF-kormány 1993 decemberében utasította a Központi Számvevõségi Hivatalt - jogutódja a Kormányzati Ellenõrzési Iroda -, hogy vizsgálja ki a bõs-nagymarosi vízlépcsõrendszerrel kapcsolatos szakértõi kifizetéseket és a többi. Ez a vizsgálat 1994. február végéig elkészült, befejezõdött, tehát még az elõzõ kormány idején. A vizsgálat megállapítása szerint 1990 és 1993 között, ebben az idõszakban egyetlen szakértõi tanulmány nem készült a komplex hatásokról, a biológiai, környezeti, hajózhatósági, mûszaki, gazdasági, társadalmi hatásokról. Hozzáteszem: nem dolgoztak ki semmiféle ellenérveket a szlovák fél, a másik fél érveire. Hozzá szeretném azt is tenni, hogy semmiféle érv nem került kidolgozásra a C-variáns ellensúlyozására, az annak kapcsán felmerült problémák rendezésére, a magyar érdekek érvényesítésére. Kizárólag, szinte kizárólag csak az ökológiai szempontokat vizsgálták - nagyon komoly összegekért.
Hogy ez mennyire dilettáns, elfogult és manipulatív szemlélet, hozzáállás volt, mutatja az, hogy a hágai bíróság ezzel a szakértõi munkával szemben pont az ellenkezõjét állapítja meg. A bíróság ugyanis az 1977-es szerzõdés kapcsán kimondja, hogy egy egységes és oszthatatlan létesítményû rendszer felépítésérõl, üzemeltetésérõl kell rendelkezni. Az eredeti célokat kell megvalósítani, mondja az ítélet, vagyis a Pozsony-Budapest Duna-szakasz valamennyi kérdésének rendezéséhez, megoldásához ez szükséges.
Hangsúlyozni szeretném, a bíróság ítélete szerint az 1977-es szerzõdés szellemében valamennyi kitûzött cél, vagyis a hajózás, az árvízvédelem, a szennyvíztisztítás, az energiatermelés, a környezet- és természetvédelem, a területfejlesztés stb. teljesítésének szem elõtt tartásával kell a feleknek megállapodniuk és a megoldást megkeresniük. Hozzá szeretném tenni, ezért is tartjuk, tartom tévesnek azt a véleményt, hogy például a hajózhatóság kérdését a hágai ítélettõl függetlenül, attól elkülönítve lehet kezelni.
Visszatérve az említett hivatali vizsgálatra, hadd jegyezzem meg, hogy 1990 Bs 1993 között egyetlen külföldi semleges szakértõt sem vontak be különbözõ tanulmányok elkészítésébe. Még azt a fáradságot se vették maguknak, hogy mondjuk, lefordítsák magyarra angolból az Európai Unió illetékes bizottságának tanulmányát, hátha olyanok is elolvashatták volna, akik nem tudnak angolul.
Egyébként a vizsgálat megállapítja azt is, és ez nagyon súlyos megállapítás, hogy a tanulmányokkal a cél a szakértõi pénzszerzés volt, a tanulmányok ehhez csak eszközül szolgáltak. Hogy mi lett a vizsgálat következtetéseinek, javaslatainak sorsa, nem tudni - mert a hivatal több pontban összefoglalta a maga javaslatait -, mert ennek nem lett folytatása.
Hadd jegyezzem meg, hölgyeim és uraim, észre kellene már végre venni, hogy a hágai ítélet a Magyar Köztársaság számára nem siker, a hágai ítélet pláne nem gyõzelem. Csak azért nem kudarc, mert van lehetõség a rendezésre, van lehetõség a megállapodásra.
Természetesen mi a jogfolytonosság elvének és gyakorlatának megfelelõen magunkra nézve is tiszteletben tartjuk az elõzõ parlament és kormány döntéseit, beleértve ebbe azt is, miszerint a Magyar Köztársaság vállalta, hogy aláveti magát a hágai bíróság ítéletének, és maradéktalanul végrehajtja az abban foglaltakat. Ennek megfelelõen járunk el, tehát mindazt vállaljuk, amit a külön szerzõdésben Szlovákiával, illetve azt követõen Hága felé az elõzõ kormány vállalt; hiszen a bíróság ítélete a Magyar Köztársaság számára kötelezõ érvényû, mielõtt ezt bárki is vitatná, mert ezt vállaltuk. Más szóval fogalmazva: az elõzõ kormány vállalásait kell a mostani kormánynak teljesítenie, végrehajtania.
Egyébként hadd mondjam el, hölgyeim és uraim, mert ez a vita sem mentes ideológiai, politikai elemektõl, hogy itt a Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportjában egyetlen képviselõ nem ül, aki annak idején részt vett volna az 1977-es szerzõdés kimunkálásában, eldöntésében és végrehajtásában. Ez is a tények közé tartozik. (Dr. Kövér László: Hol ültél?) Majd elmondom neked külön. (Bogárdi Zoltán: Mi szavaztuk meg?)
Nos, hölgyeim és uraim, tesszük a dolgunkat. A tárgyalódelegáció az ítélet végrehajtásával foglalkozik. Határozottan és szakszerûen foglalkozik. Vajon ezért kell Nemcsók Jánost felmenteni, mert határozottan képviseli az ország érdekeit? (Dr. Kövér László: A ti érdekeiteket képviseli!) Csak nem azt akarják egyesek, hogy azok vegyék kezükbe az ügyet, akik ide juttatták? (Taps az MSZP soraiból.) Szerintem nemhogy a Dunához, még a fürdõkádhoz engedni õket is kockázatos. (Derültség az MSZP soraiban.)
Vegyék már figyelembe, hölgyeim és uraim, hogy most nyílt vitát, vádaskodást és a többit folytatni árt a Magyar Köztársaság érdekeinek! Higgyék már el! Az, ami az elmúlt hetekben történt, elfogadhatatlan. (Dr. Kövér László: Szerintünk is elfogadhatatlan!) Megnehezítik, sõt ellehetetlenítik a tárgyalódelegáció sikerét, és elõnytelen helyzetbe hozzák a partnert. Legyenek kedvesek ezt figyelembe venni. Vegyék már észre, hogy Bõs rendezésének, a Duna rendezésének ügye már nem a rendszerváltás egyik eszköze - elmúlt az az idõszak! (Dr. Kövér László: A restauráció eszköze!) Ez nagyon bonyolult és nagyon soktényezõs, nagyon nehéz tárgyalás, hiszen arról van szó. Higgyék el nekem, hogy normális államban az ország érdekeit tartják szem elõtt, és nem nehezítik meg a tárgyalásokat. Nos, Magyarország is normális is ország, még ha vannak szélsõséges elemek és nézetek benne, még ha megpróbálják ezek a szélsõségesek cáfolni is azt, hogy ez az ország normális. Ugyanis, hölgyeim és uraim, a felmérések szerint a megkérdezettek, és nyugodtan mondhatom, a lakosság több mint kétharmada a megoldás, a rendezés mellett van, tehát az emberek felismerik, hogy mekkora a tét, és mirõl van szó. Úgyhogy legyenek szívesek, vegyék azt figyelembe, hogy a sajtópolémia minden egyes szava csak nehezít azon a munkán, amelyet folytatunk.
Az pedig nem csupán sértõ, hanem egyenesen nevetséges, ha valaki azt állítja, hogy valamiféle vízügyi lobby igyekezne önzõ módon elõnyhöz jutni. (Moraj az ellenzék soraiból. - Közbeszólás: Ugyan már!)
(15.20)
Ennek az égvilágon semmi köze a valósághoz, tudniillik a tárgyilagosság, a szakértelem nem azonos az önzéssel vagy az anyagi haszonnal. S a Nemcsók János ellen indított hadjárat viszont önzõ, szûk pártpolitikai érdekeket szolgál. (Dr. Kövér László: Melyik pártét?) Hangsúlyozni szeretném - mielõtt Kövér László állandóan bekiabál -, hogy a Magyar Szocialista Párt mint meghatározó súlyú kormányzati tényezõ nevében vállalom azt, hogy a Duna ügyét is rendezzük (Zaj, felzúdulás az ellenzéki pártok soraiban. - Bogárdi Zoltán: Mint '77-ben is! - Dr. Homoki János: Isten mentsen!) a valóságos helyzetnek és követelményeknek, a hágai ítéletnek és a Magyar Köztársaság nemzeti érdekeinek megfelelõen.
Így fogjuk rendezni. Ahogy megteremtettük a rendszerváltás lehetõségét mi is, uraim! (Zaj.) Vagy ahogy megoldottuk a kormányzásra kerüléskor, 1994 júliusában örökölt pénzügyi-gazdasági válságot. (Közbeszólás az ellenzéki sorokból: Jézus Mária! Kitõl örököltétek? - Dr. Kónya Imre: Hát ez nem igaz!) Ahogy talpra állítottuk a gazdaságot és beindítottuk a reformokat, és megszüntettük az állampolgároknak a hatalom általi fenyegetését. (Dr. Kövér László: Jézus Mária! - Zaj az ellenzéki pártok soraiban.) Ahogy elválasztottuk az államot az egyházaktól, és biztosítottuk a hitélet és az egyházi közszolgálat egyenjogúságát, a vallás- és lelkiismereti szabadságot, s ahogy megteremtettük a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való elsõkénti csatlakozás alapvetõ feltételeit. Ugyanígy meg fogjuk oldani, rendezzük a Duna problémáját is! (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások az ellenzék padsoraiból: Bravó! - A kórházakat is!)
Hangsúlyozni szeretném, nyitottak vagyunk a bõsi ügyben minden érdemi, ésszerû javaslat elõtt. Senki elõtt nincs elzárva a kezdeményezés joga és lehetõsége. Ezért is tartom fontosnak, hogy múlt hét pénteken megalakult a Magyar Tudományos Akadémia tanácsadó csoportja Glatz Ferenc elnök vezetésével. Bármilyen megállapodásra jutunk a szlovák féllel, arról az Országgyûlést tájékoztatni fogjuk. (Dr. Kövér László: Kösz!) A döntés a parlament kezében van, a parlament kezében lesz. (Zaj.)
Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy ilyen tárgyalások menetében az, hogy a kormány tájékoztatja az Országgyûlést, nem kötelesség, ez gesztus a kormány részérõl. (Dr. Kövér László: Kösz!) Azért vegyék ezt figyelembe. (Dr. Kövér Lászlóhoz fordulva:) Mielõtt tovább folytatod a "kösz"-t, hadd jegyezzem meg, felelõs kormánya van ennek az országnak. (Dr. Szabad György: Kinek felelõs? - Dr. Szabó Zoltán: A népnek!) Illene már egyszer észrevenni még a Fidesznek is. Úgyhogy tájékoztatni fogjuk. És ezt azért is szeretném aláhúzni (Zaj.), mert ésszerûtlen követelésekkel, ferdítésekkel, hazugságokkal, manipulációkkal semmire sem megyünk. Én az állampolgárok bizalmára, támogatására és az õ rendezés iránti elkötelezettségükre támaszkodom. Ehhez fogjuk magunkat tartani.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)