IVÁNYI TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Megmondom õszintén, hogy én egy picit elbizonytalanodtam itt egy kérdésben, és ennek az elbizonytalanodásomnak az az oka, hogy nem vagyok nemzetközi jogban járatos képviselõ. Ezért tulajdonképpen szeretném, ha valaki megvilágítaná számomra, hogy egyáltalán az Apostoli Szentszékkel kötött szerzõdés a szó igazi értelmében tekinthetõ-e nemzetközi szerzõdésnek.
A problémámat az okozza tulajdonképpen, hogy tudjuk, itt a Vatikán, a Szentszék esetében az egyháznak és az államnak valami sajátos összefonódásával állunk szemben, a szerzõdést ebben az esetben a magyar állam nem a Vatikánnal, hanem az Apostoli Szentszékkel köti. Nem tudom, hogy a kormány értelmezésében egyházzal, vagy állammal kötünk-e szerzõdést; és egyáltalán, ha a válasz az, hogy nem állammal -
hiszen az állam a Vatikán lenne, gondolom én talán naivan, nem pedig az Apostoli Szentszék -, hanem egyházzal kötünk szerzõdést, egyáltalán a szó hagyományos értelmében ez a szerzõdés tekinthetõ-e nemzetközi szerzõdésnek.
(19.20)
Amennyiben ez esetleg kétségeket vet fel, akkor egyáltalán hivatkozhatunk-e azokra a megkötésekre, amelyek egy nemzetközi szerzõdés esetében érdekesek, például arra, hogy nem lehet hozzá módosító indítványt beadni? Érdeklõdéssel várom egy nálam felkészültebb kolléga megvilágosító szavait.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)