DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Tisztelt Képviselõtársaim! A törvényjavaslattal kapcsolatos értékelés néhány gondolatát szeretném megfogalmazni az 1992. évi LXXXIX. törvény módosításával kapcsolatban.
A címzett és céltámogatási rendszer 1991-ben került bevezetésre a helyi önkormányzatok gazdálkodása, pénzügyi szabályozó rendszerének szerves részeként. Célját úgy fogalmazták meg annak idején: a helyi önkormányzatok társadalmi szempontból kiemelkedõ fontosságú, nagy költségigényû infrastrukturális beruházásaiban az állami részvétel megjelenítése, a lakossági infrastrukturális ellátás különbségeinek mérséklése és színvonalának javítása.
Az infrastruktúrában meglevõ területi különbségek kiegyenlítésére alapvetõen a különfajta területfejlesztési célú támogatási rendszerek szolgálnak. A címzett és céltámogatási rendszer jelentõsen hozzájárul az önkormányzatok infrastruktúrájának kiépítéséhez, fejlesztéséhez azonban még nem teljes mértékben s nem elégségesen. 1991 és '96 között a beruházási tevékenységhez 170 milliárd forint címzett és céltámogatás volt felhasználható az önkormányzatok számára a törvényekben megszabott körben és ott írt feltételekkel. Ez a támogatási összeg közel 400 milliárd forint összegû beruházás megvalósítását eredményezi. A címzett és céltámogatási rendszer mûködésének áttekinthetõbbé, ellenõrizhetõbbé tételéhez hozzájárult majdan az 1992. évben történt jogszabályi rendezés, amely összességében egységesebben kezelte a támogatási rendszer folyamatát.
A támogatási rendszer mûködése során az eredmények mellett azonban problémák is jelentkeztek. A problémák többsége nehézkessé, bonyolulttá tette a támogatási rendszert. A fõ gondokat az Állami Számvevõszék vizsgálatai is megállapították, kellõen alátámasztottan.
Álláspontom szerint a fõ problémák a következõk. A címzett támogatások elaprózódása: a címzett támogatások kétszakaszos döntési mechanizmusa biztosítja a szakmai kontrollt, a kétszakaszos döntési mechanizmus azonban kétségtelenül idõigényes. A szakmai koncepció benyújtásától a címzett támogatásról szóló törvény elfogadásáig szükségesen hosszú idõ alatt fejlesztési irányaiban is a konkrét beruházások tartalmát illetõen merülnek fel bizonyos változtatási igények. Ezek miatt az elsõ szakaszban hozott kormánydöntéshez képest a törvényjavaslat eltérõ tartalmú lehet.
A címzett és céltámogatási igénybejelentések benyújtási határideje távol esik a tényleges döntés idejétõl, így több beruházás esetében a költségkalkuláció már nála nem lehet reális. A többletköltségeket az önkormányzatoknak kell önerõbõl finanszírozni, noha tudvalévõ, hogy ez bizonyos gazdasági nehézségeket jelent az önkormányzatok részére.
A céltámogatáshoz kapcsolódó alanyi jog minden évben azzal a következménnyel jár, hogy az igények többszörösen meghaladják a támogatási lehetõséget. A támogatott körben különbözõ okokra visszavezethetõen esetenként nagy összegû a fel nem használt vagy jogszabály szerint fel nem használható támogatás. Errõl a lemondás - szabályozottsága ellenére is - nem problémamentes.
A címzett és céltámogatási rendszer hatéves mûködése során szerzett tapasztalatok önmagukban is indokolják, hogy a törvény folyamatos karbantartását, módosítását, továbbfejlesztését az elõterjesztõk mindenkor figyelemmel kísérjék.
Jelentõsebb módosítások történnek a címzett és céltámogatási rendszerrõl szóló törvényben, illetve az elõterjesztés viszonylatában. A leglényegesebb változást a módosítás abban jelenti, hogy a beruházások támogatásának döntési hatáskörében újabb decentralizációs lépésre kerül sor, ugyanis a helyi önkormányzatok a felhalmozási, beruházási, felújítási kiadásaikhoz a cél jellegû decentralizált támogatásból igényelhetnek támogatást a területfejlesztési tanácsoktól ágazati és költségkorlát nélkül.
A címzett támogatások elaprózódásának fékezésére változatlan ágazati körben a címzett támogatás a jövõben önkormányzati, térségi feladat ellátását szolgáló és 200 millió forint feletti beruházási összköltségû önkormányzati beruházás megvalósításához vehetõ igénybe.
A címzett támogatások igénybejelentésének határideje az elõzõ év november 14-e, jelenleg az elõzõ év április 14. A határidõt a törvénytervezet jogvesztõnek írja elõ. A támogatható célok köre és feltételrendszere 1999-2001. évekre vonatkozik, szemben az utóbbi években egy évre meghatározott körrel és feltételrendszerrel. Ezáltal lehetõvé válik az önkormányzatok beruházásainak megalapozott elõkészítése, életszerûbbé válik a támogatás elosztása. A céltámogatási igények bejelentésének határideje az adott év február 2., míg a jelenlegi határidõ az elõzõ év március 14. A határidõ elmulasztása ez esetben is jogvesztõ. A jogvesztõ határidõt nem tartom szerencsésnek, mert eltérõek a körülmények az önkormányzati települések között, és több olyan feltétel is indokolná a jogvesztés törlését a tervezetbõl.
Már az 1997. évi költségvetési törvény tette lehetõvé a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai számára fejlesztési célú támogatás nyújtását a céltámogatási körbe tartozó humán infrastrukturális beruházásokra is, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatási keretbõl. Ennek a szabályozásnak az átemelése a támogatási törvénybe lehetõvé teszi a céltámogatási kiegészítõ keret megszüntetését, és megvalósulhat a már említett területi decentralizáció is.
Az 1997. évi költségvetési törvény lehetõvé tette az elõbbieken túl a címzett és céltámogatásból 1997. június 30-áig lemondással felszabaduló összegnek a visszaforgatását a támogatási keretbõl már ki nem elégíthetõ, de a feltételeknek megfelelõ igények finanszírozására. Július 1. után a lemondással felszabaduló összeg a mûködésképtelenné vált önkormányzatok kiegészítõ támogatását növeli. A törvényjavaslat az elkövetkezendõ évekre érvényesíti ezt a szabályozást, ami az önkormányzati beruházások támogatási lehetõségeit növeli, támogatandóan. A lemondások szigorúbban szabályozott rendjét tartalmazza a törvényjavaslat, amely által lehetõvé válik az Állami Számvevõszék vizsgálati megállapításai alapján a jogtalanul felhasznált támogatás megvonása. A beruházások jobb mûszaki és pénzügyi elõkészítését szolgálja a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének kötelezettsége is.
A címzett és céltámogatással megvalósult létesítmény, amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktívált, csak olyan gazdasági társaságba vagy közhasznú társaságba kerülhet, amelyet kizárólag az önkormányzat vagy kizárólag az önkormányzat és az állam alapítottak, és a beruházás befejezését követõ tíz évig a társaságnak többségi tulajdonosai maguk az alapítók.
Az életszerû változtatások mellett nem lehetünk azonban elégedettek a támogatások különösen összegszerûségével, elosztásával. Nyilvánvalóan bizonyos szubjektivizmus is ehhez hozzájárul.
(18.30)
Figyelemmel kell lenni a pályázatban írt és elnyert beruházások szükségességére, költségigényére és magára az inflációra is, és amellett még az eltérõ sajátosságokra is. Mindezek ellenére a Független Kisgazdapárt támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a türelmüket.