GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A napirenden lévõ törvénymódosító javaslat általános indoklása rámutat azokra a lényeges elemekre, amelyek a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvényt érintik. Az általános indoklás szerint a korszerûsítés célja, hogy a támogatás eljárási rendje alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, egyszerûsödjön és ellenõrizhetõbbé váljon. A megfogalmazott céllal egyetértek, de hozzáteszem azt, hogy az önkormányzati fejlesztések, beruházások megalapozottabbak legyenek, az adózó állampolgárok pénzét, a közpénzeket hatékonyan, egyértelmûen, mindenki számára átláthatóbbá válóan használják fel az érintett önkormányzatok.
A törvény módosításának - az indoklás szerint - további oka, hogy az elmúlt évben elfogadott területfejlesztési törvény alapján megalakultak a megyei területfejlesztési tanácsok, amelyek jelentõs, de nem teljes körû döntési kompetenciát kaptak térségüket illetõen.
A területfejlesztési törvény, amely elsõként fogalmazta meg a térségi fejlesztés európai uniós normáinak megfelelõ elveket, a területfejlesztés térségi eszközeiként a területfejlesztési célelõirányzatot, valamint az önkormányzati infrastruktúra fejlesztését támogató területi kiegyenlítõ pénzeszközt jelölte meg elsõdlegesen. A törvény azonban számolt azzal, hogy további törvények alapján a megyei döntési kompetenciába tartozó pénzeszközök növekedni fognak, így az integrált, decentralizált területfejlesztési politika fokozatosan érvényre fog jutni. Jelen törvényjavaslat, amely a céltámogatások jelentõs hányadának a decentralizálását fogalmazza meg, az elsõ olyan jogszabály, amely e célhoz kapcsolódik.
Rendkívül nagy jelentõségû ilyen értelemben a törvényjavaslat, mert egyértelmûen igazolja, hogy következetesen és fokozatosan az Európai Unió normáinak teljesítésére törekszünk, egy olyan közösségi tagság feltételeinek igyekszünk megfelelni, amelyen belül rendkívül nagy szerepe van az alapvetõen a decentralizáción és a szubszidiaritás elvén alapuló térségi fejlesztésnek.
Tisztelt Képviselõtársaim! Mint korábban gyakorló pedagógus örömmel támogatom a 6. § (3) bekezdésében foglaltakat, amelyek elsõbbséget adnak az általános iskolai fejlesztéseknek, és csak az ezt követõen megmaradt pénzek elosztását irányozza elõ különbözõ százalékos arányokban. A módosítás 9. §-a, amely az 1992. évi LXXXIX. törvény 10. §-a helyébe lép, illetve annak a (3) bekezdése továbbra is lehetõséget ad arra, hogy a központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami pénzforrásból és az elkülönített állami pénzalapokból is pályázható támogatás.
Az eddigi gyakorlatról kedvezõtlen tapasztalataim vannak, ugyanis elõfordult, hogy az önkormányzati beruházáshoz az Országgyûlés megszavazta a támogatást, az önkormányzat pedig a szükséges saját forrás fedezetét elkülönített pénzalapból tervezte biztosítani. A benyújtott pályázat alapján azonban nem jött össze a saját forrás, ezért a beruházást nem vagy csak késõbb tudta megvalósítani. Véleményem szerint a probléma feloldására a céltámogatás és az elkülönített állami pénzalapok ilyen irányú felhasználása közötti összhangot mielõbb meg kellene teremteni.
Tisztelt Ház! Nagyon egyetértek a módosítás 10. § (3) bekezdésével, amely nem a támogatás évéhez, hanem a támogatási jogosultság kihirdetését követõ 12 hónaphoz köti a beruházás megkezdésének az idõpontját. Tapasztalataim szerint fõleg a nagy értékû, építõipari beruházásoknál nagyon elhúzódik a közbeszerzési eljárás, így nem ritka a novemberi vagy decemberi eredményhirdetés, amikor külsõ munkákat nem igazán lehet végezni.
A törvénymódosítás 13. §-ában megfogalmazottakkal nem tudok egyetérteni. Véleményem szerint az Országgyûlésnek tiszta és egyértelmû viszonyokat kell teremteni arra vonatkozóan, hogy milyen beruházás támogatható címzetten vagy célhoz kötötten. Szerintem még az elvi lehetõségét is ki kell zárni annak, hogy ugyanaz a beruházás két jogcímen is támogatást kapjon.
Tisztelt Ház! Több éve vitatott helyzetre ad egyértelmû szabályt a módosítás 14. §-a, amikor az áfa valamilyen jogcímen való visszaigénylése esetén a lemondásról és a központi költségvetésbe történõ befizetésrõl rendelkezik. Így bezárul egy kiskapu az ügyeskedõk és az õket támogatók elõtt. Nagyon egyetértek azzal az elképzeléssel, hogy a kormányrendelet többek között szabályozza a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékének rendjét. Remélem, hogy ezzel nem fognak sérülni az önkormányzati jogok, ugyanakkor az adózó állampolgárok pénzébõl alaposan elõkészített, fontos beruházások fognak megvalósulni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)