DEMETER ERVIN (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Belügyminiszter Úr! "Ezek a rendõrök parancsot hajtanak végre, és nem az õ bûnük, ami itt történik." Ezekkel a szavakkal nyugtatta meg Pongrátz Gergely a felbõszült embereket 1997. november 3-án, miután bilincsbe verték, autóba tuszkolták, és az ott jelen levõ emberek követelésére, a kezérõl levették a bilincset. Hangsúlyozni kívánom, ez november 3-án történt, az '56-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján, illetve elõzõ napján.
A Magyar Demokrata Fórum egy konzervatív, hagyományõrzõ és tisztelõ párt, és pontosan tudja, hogy milyen jelentõsége van a szimbólumoknak. Tisztelt Belügyminiszter Úr! Micsoda szimbólum az november 3-án, hogy Pongrátz Gergelyt az intézkedõ rendõrök bilincsbe verik azon a november 3-án, amely november 4-ét megelõzõ nap? (Zaj az MSZP padsoraiban.) Mi történt? Mindössze azért, mert sokadmagával fel kívánta emelni a szavát a termõföld-tulajdon hazai tulajdonlása mellett. Természetesen ez egy olyan jellegû kérdés, amelyet jogszabályokkal és parlamenti keretek között kell tisztázni és megoldani. S az, hogy ez idáig fajult, úgy gondolom, mindenkinek le kell vonni a tanulságot, és a tisztelt kormányzó pártoknak és önnek is, belügyminiszter úr, meg kell vizsgálni az okát, vajon mi vezetett idáig, hogy nem kizárólag a parlamentben, és nem kizárólag parlamentáris eszközökkel történt ezért a demonstrálás.
A kormány a nyáron, a nyári szünetben benyújtotta a földtörvény- javaslatát, amelyet nem vont vissza jóindulatú figyelmeztetések ellenére. Sõt, amikor népszavazási kezdeményezés indult, olyan eszközökkel próbálta ezt megakadályozni, hogy a maga kérdésével próbálta az állampolgárok által aláírt kérdéseket negligálni, tehát alkotmányos joguk érvényesítésében próbálta akadályozni az állampolgárokat.
(15.40)
Ezt követõen, amikor az Alkotmánybíróság kimondta ezt a verdiktet, utána sem az Alkotmánybíróság ítéletébõl következõ megoldást választotta, hogy a kérdés népszavazás útjára kerüljön, hanem tovább húzza-halasztja az idõt, és még mindig azon mesterkedik, hogy miként lehetne elkerülni a népszavazást. (Dr. Toller László: Ha nem értesz valamit, ne beszélj!)
Tüntetést szerveztek, amely tüntetést a rendõrség jogerõs határozatban betiltott. Erre 1990 óta nem volt példa, hogy egy ilyen politikai tüntetés betiltásra kerüljön. Az Antall-Boross kormány idejében egyetlen tüntetést sem tiltottak be. Három helyszínen került sor összeütközésre a rendõrök és az állampolgárok között: a Hõsök terén, a mi információink szerint a Király utcában és a Parlament elõtt is - mint ahogy azt több kamera is rögzítette. Nem lehet azt mondani, hogy ezek betiltott tüntetések voltak, hiszen sem a Király utcában, sem a Parlament elõtt ilyenrõl nem volt szó.
A Hõsök terén azért állítottak elõ állampolgárokat, mert magyar zászlót hordtak a gépkocsijukon, kitûzték a gépkocsira a magyar zászlót, és azzal a feltétellel engedték el õket, hogy ha leveszik a zászlót, akkor továbbmehetnek. Úgy látszik, a zászló vörös posztónak bizonyult (Dr. Szabó Zoltán: Nem! Piros-fehér-zöld, és vászon!), és állítólag Pongrátz Gergelyt azért vették õrizetbe, mert elsodort egy rendõrt. Ha önök jól emlékeznek, akkor hasonló eset történt már egy országgyûlési képviselõvel - bár Pongrátz Gergely esete még nem nyert bizonyítást, és nem ismerte el, mint ahogy a belügyminiszter úr félrevezetett minket. Abban az esetben, amikor ezt a szocialista képviselõ tette, önök nem függesztették fel a mentelmi jogát, rossz példát szolgáltatva ezzel. Úgy gondolom, célszerû ezen is ismételten elgondolkodni.
A Király utcában is rendõri összetûzésre került sor. A járdán menetelõ állampolgárokat beszorították a Király utcába, és elõállították õket. Majd a Parlament elõtt is járdán, idõs embereket távolítottak el - erõszakkal - kegyhelyektõl. Vajon mit jelent a feloszlatás? Miért kell feloszlatni járdán lévõ embereket? A kamerák tanúsága szerint idõs embereket rohamrendõrök vettek közre, sõt, olyan képeket is lehet látni, hogy egy idõs asszonyt két rohamrendõr fog közre, de ez a kép a kamerák elõtt biztosan teljes mértékben ismert, amikor egy idõs asszonyt két rohamrendõr igen nagy erõkkel megrohamoz (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) - mondhatom, ez becsületére válik a rendõrségnek -, vagy pedig az, amikor kihúzott gumibottal kényszerítenek embereket.
Tisztelt Belügyminiszter Úr! Úgy gondoljuk, hogy ezen a tüntetésen a rendõrség aránytalan eszközöket vetett be. Ez mindenféleképpen elfogadhatatlan számunkra. Úgy ítéljük meg, hogy ennek durva erõdemonstráció (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.) és megfélemlítés volt a célja, ezért tisztelettel kérjük önt, tegye lehetõvé (Az elnök a csengõ megkocogtatásával ismét jelzi az idõkeret leteltét.), hogy azokat a felvételeket, amiket a rendõrség készített, a parlamenti képviselõk megismerhessék, hogy pontosan tisztába lehessen (Az elnök folyamatosan csenget.) tenni: mi az oka annak, hogy (A felszólaló mikrofonját kikapcsolják.) ilyen aránytalan és brutális eszközökkel léptek fel. (Közbeszólások az MDF padsoraiból: Húsz másodperc!)