AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 1996. évi zárszámadási törvényjavaslat lehetõséget adott az elmúlt idõszak gazdaságpolitikájával kapcsolatos parlamenti vitára, sõt a különbözõ nézetek ütköztetése folytatódott a '98-as költségvetési törvényjavaslat általános vitája keretében is. Miután a költségvetés általános vitájának végén, múlt szerdán hozzászólásomban már reagáltam a gazdaságpolitikai értékelésre vonatkozó, tulajdonképpen mindkét törvényjavaslat kapcsán elhangzott véleményekre, ezért most az ilyen jellegû választól eltekintek. A zárszámadás számszaki részére vonatkozó észrevételek jelentõs részét a bizottsági munkák eredményeként hasznosítani javasoljuk. Így támogatjuk az Állami Számvevõszék által kimunkált, a törvényi kötelezettségek teljesítését tartalmazó módosító indítványokat. Ezek elõkészítéséért az Állami Számvevõszéknek külön is köszönetet mondok. A vitában felvetett témák közül háromra szeretnék röviden kitérni.
Véleményem szerint többségükben nem eléggé körültekintõ kritikák hangzottak el a garanciák vállalásának bemutatásával kapcsolatban. Tévedés azt hinni, illetve állítani, hogy a törvényjavaslatban szerepel az államháztartási törvény hatályának felfüggesztése. Errõl nincs szó. A zárszámadás keretében a kormány beszámolt az Országgyûlésnek arról, hogy milyen garanciák vállalására került sor a költségvetési év során. A garanciavállalások többsége valóban készfizetõ kezesség. Ennek viszont nyomós indoka van, amely a hitelnyújtók oldaláról merült föl, hiszen a hitelintézeti, illetve korábban a pénzintézeti törvény a központi költségvetés készfizetõ kezessége által teljes egészében biztosított hitelek esetében felmentést ad a nagy kockázatvállalást korlátozó szabályok alól. A bankrendszer biztonságának és a minél kisebb állami kötelezettségvállalásnak a szempontjai tehát kétségtelenül ütköznek, amit a kormány - például, ha az adott cél elérését, beruházás megvalósítását elõ kívánja segíteni - csak a készfizetõ kezesség melletti döntésével tud áthidalni.
Az elkülönített állami pénzalapok számviteli elszámolása a vonatkozó elõírásoknak maradéktalanul megfelel. Sajnálom, hogy ez nem vált nyilvánvalóvá a beterjesztett anyagból. Szó sincs arról, hogy megspóroltuk volna az elszámolást. Valamennyi, azaz a 29 elkülönített állami pénzalap elkészítette és hitelesíttette mérlegét. Ehhez azt is hozzáteszem, hogy ezek az elkészített beszámolók lettek az alapjai a fejezetbe integrálódásnak, és ennek alapján kerültek átadásra az eszközök és források.
A megszûnt alapok nyitó vagyona számvitelileg a jogutód szerv beszámolójába beépült. Ami a megmaradt elkülönített állami pénzalapot illeti, ha ott a záró- és nyitómérlegadatok eltérnek - mint például a Munkaerõ-piaci Alapnál -, annak az az indoka, hogy szervezeti struktúraváltozás következett be. Az Országos Munkaügyi Központ és a megyei, fõvárosi munkaügyi központok szervezetileg az alapba kerültek, eszközállományukkal együtt.
Kétségtelen, hogy a MÁV Rt. helyzetének javítására a kormány és az Országgyûlés az évek során több intézkedést hozott. Ennek ellenére nem sikerült '96-ban megállítani a társaság gazdálkodásának romló folyamatát. Szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy a kormány a közelmúltban újból áttekintette a társaság helyzetét, és meggyõzõdésem szerint olyan többirányú intézkedési programot hagyott jóvá, melynek végrehajtása révén a következõ években megállhatnak a romló tendenciák, és a közpénzek felhasználásában e területen is fokozottabban érvényesül a szigorúság következménye.
Tisztelt Országgyûlés! Kérem, hogy a zárszámadási törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító javaslatok figyelembevételével fogadják el. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)