BUZÁS SÁNDOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! A fogyasztóvédelmi törvény jelentõségérõl - az eddig elhangzott vélemények alapján - valamennyien meg vagyunk gyõzõdve. Olyan széles és nagy kiterjedésû, a társadalmat érintõ szabályozásról szóló törvényrõl van szó, amelynek idõszerûségét eddig senki nem vitatta. Azt, hogy a kormány a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvény elõkészítését milyen részletességgel és milyen körültekintéssel készítette el, ez a törvény jelentõs mértékben tükrözi.
A szocialista frakció gazdasági munkacsoportja részérõl volt alkalmunk figyelemmel kísérni a törvény-elõkészítéssel kapcsolatos munkát, találkozni azokkal a civil szervezetekkel és egyéb, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatokat ellátó felügyelõségek képviselõivel, akik érdemben véleményezték a törvényjavaslatot és nyilatkoztak a törvény által szabályozni szándékolt területrõl. A többségi vélemény azt tartalmazta, hogy a törvény idõszerûsége és beterjesztése nagymértékben elõsegítheti az elkövetkezendõ idõben a társadalom, valamint a fogyasztók érdekképviseletét és védelmét.
Az eddig elhangzottakon túl egy-két konkrét kérdéssel szeretnék foglalkozni, többek között a fogyasztóvédelmi felügyelõség szervezetével. Feltétlenül indokoltnak tartjuk, hogy a törvény - a beterjesztett törvényjavaslatban megfogalmazottakkal ellentétben - a területi felügyelõségek mûködését ne csak szakmai felügyelettel utalja a fõfelügyelõség hatáskörébe, hanem a korábbi gyakorlat szerint szervezetileg is. A korábbi szervezeti forma mintegy egy évvel ezelõtt szûnt meg, és a területi felügyelõségek akkor kerültek közigazgatási irányítás alá. Ezt a szervezeti formát újra kell gondolni, mert a területi munkát, a területen végzett feladatokat csak úgy lehet átfogóan és egyértelmûen a szakmaiság mellett biztosítani, ha ezt a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség egységes szervezeti keretben végzi, ugyanis a kettõs irányítottság feszültséget indukál, és a munka szervezésében nagymértékû nehézséget jelent. Alapvetõen indokolt ez azért is, mert a jelenlegi szervezeti keretek között a területi felügyelõségek irányítását tulajdonképpen a Belügyminisztérium, a szakmai felügyeletet - a törvény által szabályozottnak megfelelõen - várhatóan az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium látja el, és ez a kettõsség - még egyszer szeretném aláhúzni - az eddigi gyakorlat alapján azt a tapasztalatot engedi levonni, hogy ez a szervezeti keret nem kellõen hatékony. Ezt a feladatok elvégzése érdekében feltétlenül át kell gondolni.
A következõ terület, amivel foglalkozni szeretnék, az egyéb felügyelõségek, tehát a fogyasztóvédelemmel foglalkozó felügyelõségek és a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség kapcsolata. Tulajdonképpen a törvény egyértelmûen szabályozza és meghatározza azt, hogy az új szabályozásnak megfelelõen a már korábban törvényben vagy jogszabályban meghatározott jogköröket e törvény nem érinti. Azonban ahhoz, hogy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok egyértelmûen elvégezhetõk legyenek, feltétlenül szükséges az e területen tevékenykedõ szervezetek között a megfelelõ harmonikus, egyeztetett együttmûködés. A törvény nem általános jogkörrel, de lehetõvé teszi - vagy szándékolja lehetõvé tenni - a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnek azt, hogy a fogyasztókat érintõ egyes területeken ellenõrzést, vizsgálatot kezdeményezzen. Ezt azonban - még egyszer hangsúlyozom - úgy kívánja szabályozni, hogy a már eddig megalkotott jogszabályokkal, törvényhelyekkel érintett hatásköröket nem érintheti és nem sértheti.
A következõ terület, amivel foglalkozni szeretnék, a bírságolást, a bírság kiszabásának feltételeit és a bírság nagyságának meghatározását tartalmazza. Több észrevétel hangzott el arra vonatkozóan, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz alsó és felsõ határt, és hogy ez így helyes-e. Az eddigi gyakorlat alapján azt a következtetést vontuk le - amit munkacsoportunk is és képviselõtársaink is támogatnak -, hogy ebben a törvényben nem szükséges alsó és felsõ határt megkötni, ezt a jogkörrel rendelkezõ hatáskörébe kell utalni, és minden esetben a bírságolás indoka tegye szükségessé vagy határozza meg, hogy a kiszabott bírság nagyságrendje mikor a leghatékonyabb. A jogorvoslati lehetõség megvan, és amennyiben a kiszabott bírságot a bírságolt vitatja, megvan a lehetõsége a jogorvoslatra. Az igazságszolgáltatás területén erre megfelelõ gyakorlat kialakítása történhet meg.
A következõ terület, hogy a törvény egyértelmûen szabályozza azt, hogy a bírság milyen célra használható fel; ezt törvényileg is kezdeményezzük, módosító javaslatot is be kívánunk nyújtani ennek érdekében. A fõ célokat javasoljuk a törvénybe is beemelni, és ezt nem a kormány hatáskörében történõ szabályozásra utalni.
Mivel indokoljuk ezt? Alapvetõen az teszi szükségessé a törvényi szintû szabályozást, hogy a kiszabott bírság a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos felvilágosító, társadalmi és egyéb olyan célokra legyen fordítható, amelyek elõsegítik a fogyasztók felkészítését, nem pedig a meglévõ szervezetek mûködési költségeinek a fedezetét biztosítják. Megítélésünk szerint feltétlenül indokolt, hogy ez a törvény hatáskörében kerüljön szabályozásra.
Megítélésünk szerint a törvény fõ célja - az eddig elhangzott véleményekkel ellentétben - megfelelõen biztosítja azt, hogy e törvény a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos koordinációs feladatokat lehetõvé tegye. A törvény biztosítja a jogharmonizációs feladatok teljesítését, lehetõvé teszi a fogyasztóvédelemmel foglalkozó állami és civil szervezetek koordinált együttmûködésének feltételeit, és egyértelmûvé teszi, hogy a fogyasztóvédelem szabályozása területén a törvény ne csak az áru, hanem a szolgáltatást végzõ szervezetek tevékenységét is szabályozza.
Összességében úgy ítélem meg, hogy a törvényjavaslat szerkezetében és beterjesztési formájában megvitatásra és elfogadásra alkalmas, nem kizárva annak lehetõségét, hogy a törvényjavaslaton módosító javaslatok benyújtásával még javítani lehet, élve a felajánlott ellenzéki lehetõségekkel is. Azt kérem képviselõtársaimtól, hogy éljenek ezzel a lehetõséggel, és biztosítsuk azt, hogy a fogyasztóvédelmi törvényt a parlament még ebben az ülésszakban el tudja fogadni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)
(12.10)