DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselõ Úr! A miniszterelnök úr megbízásából és nevében a következõ választ adom az ön interpellációjára.
Képviselõ úr interpellációjának kérdéseit egy sajtótájékoztatón elhangzott kijelentésre alapozza. Sajnálatos, hogy nem járt utána, mi is hangzott el ott pontosan. A szeptemberi sajtótájékoztató vonatkozó részének elõzménye ugyanis egy májusi megnyilatkozás volt, amely során azt mondtam, hogy tájékoztatást kérek a zsurki ügyben. Erre tért most vissza a sajtó képviselõje, és erre figyelemmel válaszoltam azt, hogy nem tudok törvény- vagy jogszabálysértésrõl. Válaszomban tehát nem elõlegeztem meg az illetékes parlamenti bizottságok még le nem járt eljárásának eredményeit.
Ami az interpellációban említett Kormányzati Ellenõrzési Iroda vizsgálatát illeti, ez a szervezet az illetékes tárcánál konkrét ügyet, így a zsurki ügyet sem vizsgálta, ennek megfelelõen ilyen jellegû megállapításokat nem tett.
A Kormányzati Ellenõrzési Iroda az elkülönített állami alapok odaítélésének döntési rendszerét valóban vizsgálta, de valamennyi tárcánál, nem csupán a most érintettnél; összefoglaló jelentése elkészült. Ugyanakkor valóban tart még az utóvizsgálat. Képviselõ úr szeptember 10-ei keltezésû megkeresésére a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal a hivatkozott összefoglaló jelentést önnek megküldte.
Az Állami Számvevõszék átfogó fejezeti ellenõrzésének jelentését a közelmúltban hozták nyilvánosságra. A jelentést szokásos rendben, az Országgyûlés számvevõszéki bizottsága megvizsgálja.
Szerencsésebb lett volna, ha az interpellációra a bizottsági vitát követõen, a jelentés mindenki által ismert szövege alapján kerül sor. Ez különösen igaznak tûnõ megállapítás, ha figyelembe vesszük, hogy az interpellációban említett megállapítások egyáltalán nem, vagy nem így szerepelnek a jelentésben, miként ön azt interpellációjában idézte.
1. Az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal által 1992-es kormányhatározattal alapított mûemlék-helyreállító társaságok mûködési zavarai kétségtelenek. Nem véletlen, hogy a kormány mintegy másfél éve ezzel a kérdéssel foglalkozott. Az ÁSZ-vizsgálat azt tartalmazza, hogy a vagyonvesztésért a felelõsség az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal korábbi vezetését terheli. A személyi és szervezeti konzekvenciák levonása megtörtént, a reorganizáció a kormány által elfogadott nyilvános határozat szerint folyamatban van.
2. A minisztériumon belül a vezetõk száma 18 százalékról 31 százalékra nõtt, ez igaz, csak az ÁSZ jelentése a vizsgált idõszakot 1988 és 1996 között végelemezte, és ebbõl következett a létszámemelkedés és az, hogy ebben a köztisztviselõi törvény, valamint a tárca megnövekedett feladata is jelentõs mértékben közrejátszott.
3. Nem tartalmaz olyan megállapítást az ÁSZ jelentése, hogy a KKA szabálytalan mûködését '95 óta sem sikerült rendbe hozni. Több millió szabálytalan kifizetés, illetve támogatás-felhasználás történt az alap pénzeibõl. Éppen ellenkezõleg, az ÁSZ azt állapítja meg, hogy a korábbi szabálytalanságok kiküszöbölésére kidolgozott és az ÁSZ által elfogadott intézkedési terv végrehajtása lényegében megtörtént.
A vizsgálat idõpontjában a Központi Környezetvédelmi Alappal kapcsolatban egyetlen hiányosság pótlására, egy miniszteri rendelet megalkotására idõközben ugyancsak sor került.
Tisztelt Képviselõ Úr! Ezek a tények, amelyek a jelentésben benne foglaltatnak. Mindezek alapján úgy tûnik, hogy nem a ház ég, hanem a fantázia lobog. (Taps az MSZP padsoraiban.)