DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen Tisztelt Képviselõtársaim! A Független Kisgazdapárt a november 16-ára kiírt népszavazást támogatja, felszólítja tagságát és szimpatizánsainak tömegeit, hogy jelenjenek meg a népszavazáson, és támogassák a NATO-felvételi kérelmünket. (Szórványos taps az SZDSZ padsoraiban.)
Ugyanakkor most, errõl a helyrõl felszólítja a Magyar Köztársaság kormányát, hogy a termõföldre vonatkozó mindkét kérdését vonja vissza... (Taps az FKGP padsoraiban.), és léptesse helyébe az ellenzék által módosító indítványként benyújtott kérdéseket... (Dr. Salamon László: Egy kérdés!), melyek jogi indoka az, hogy 280 ezer körüli aláírást nyújtottunk be. Márpedig a népszavazásról szóló törvényt megkerülni nem lehet! Ha egyszer 280 ezer állampolgár úgy gondolja, hogy a kormány kérdése rossz, és helyébe más kérdéseket kíván feltenni, a kormány nem helyezheti magát az állampolgárok fölé, miután a népszavazásról szóló törvény értelmében az aláírások mindenképpen népszavazást kell hogy maguk után vonjanak, azokat visszavonni sem lehet.
A kezdeményezõk nem is kerülhetnének abba a helyzetbe, hogy eltekintsenek a 280 ezer állampolgár akaratától, ezért tehát a kormánynak a saját kérdései helyébe a 280 ezer állampolgár által kezdeményezett kérdést kell tennie, mert ha nem ezt teszi, akkor tulajdonképpen a NATO-népszavazást veszélyezteti, és veszélyezteti az egész magyar gazdaságot, amint arra majd késõbb rá fogok mutatni. Legyen szabad megjegyeznem, hogy nem 280 ezer aláírás gyûlik össze, hanem rövidesen lényegesen nagyobb számban fogjuk tudni még az aláírásokat benyújtani, de úgy gondolom, hogy már a 280 ezer aláírás is olyan jogi helyzetet teremtett, amelyet a kormány nem hagyhat figyelmen kívül.
Most pedig engedjék meg, hogy elõször a NATO-csatlakozás támogatását indokló kisgazda álláspontot kifejthessem. A Független Kisgazdapárt abból indul ki, hogy Magyarországnak több évszázados törekvése az európai integráció, hiszen Szent István király a fiához, Imre herceghez írt intelmeiben is lényegében ezt az utat jelölte meg, és hadd utaljak arra, hogy ezen törekvését a magyar nemzet mindvégig töretlenül fenntartotta.
A második világháború elõtt mi már lényegében a nyugati szövetségi rendszer és a nyugati integráció része voltunk, ettõl minket erõszakkal szakítottak el, és löktek a Szovjetunió karmai közé. Mi tehát most vissza kívánunk térni oda, ahová tartozunk, és ezt az elhatározásunkat a népszavazás során is meg kívánjuk erõsíteni.
Felhívom az állampolgárok figyelmét arra a tényre, hogy tekintsenek Magyarország térképére, és rögtön meg fogják érteni: miért múlhatatlanul szükséges mielõbb a NATO védelmi rendszerébe tartoznunk. De gondolják végig: ha nem kerülnénk az elsõ körben a NATO védelmi rendszerébe, akkor milyen helyzet következne, állna elõ? A schengeni egyezmény következtében - úgy gondolom, nem túlzás, ha azt állítom - újabb vasfüggöny ereszkedne le a nyugati határainknál, kelet felé nyitottak lennénk, vákuumhelyzet keletkezne, Magyarország biztonsága óriási károkat szenvedne, kiszámíthatatlan következményei lennének ennek a helyzetnek, hiszen a szovjet utódállamok belpolitikai bizonytalansága sok meglepetéssel szolgálhat.
De legyen szabad arra is rámutatnom, hogy az Európai Unió és a NATO együvé tartozását ma már senki sem hagyhatja figyelmen kívül, hiszen ma a legegyszerûbb és a legkönnyebb az európai uniós csatlakozást a NATO-csatlakozáson keresztül elérni. Márpedig a jelenlegi gazdasági fejlettségünk több évtizeddel elmarad a nyugat-európai szint mögött; ha nem kerülhetnénk be az elsõ körben az Európai Unió tagállamai közé, akkor ez az elmaradásunk akár évszázadosra nõhetne, egyértelmû tehát, hogy az ország eminens érdeke ehhez a közösséghez tartozni.
(9.40)
Ugyanakkor a Független Kisgazdapárt nem hallgathatja el, hogy valótlan a kormánynak az a hivatkozása, mintha a kormány kaparta volna ki a gesztenyét a magyar nép számára a NATO-csatlakozás, illetõleg az európai uniós csatlakozás lehetõségét illetõen. Hivatkozom Clinton elnök úr beszédére, aki egyértelmûen az '56-os szabadságharcot, az '56- os forradalmat és az ördög birodalmának nevezett nagyhatalom elleni szabadságharcunkat helyezte a NATO-csatlakozást megindokló beszéde középpontjába.
Tehát én úgy gondolom, hogy az '56-os forradalom és szabadságharc teremtette meg az alapot ahhoz, hogy mi most olyan privilegizált helyzetbe kerülünk, hogy az elsõ körben kerülhetünk be a NATO és az Európai Unió tagállamai közé. Ezért rendkívül veszélyesnek tartjuk és minõsítjük azt a változtatást, amelyet a kormányzat a korábbi véleménynyilvánító népszavazás helyett - amelyet egyébként a Ház ellenszavazat nélkül, egyhangú határozattal fogadott el - ügydöntõ népszavazással és a termõfölddel kapcsolatos saját kérdéseivel hozott összefüggésbe.
Azért rendkívül lényeges a kormányzat által feltett kérdéseknek ekként való értékelése, mert a kormányzat kérdéseire nem lehet tisztességes választ adni. Több alkalommal kifejtettem már: olyan ördögi ravaszsággal fogalmazták meg különösen a külföldiek termõföldszerzésére vonatkozó kérdést, hogy ha arra nemmel válaszolnak az állampolgárok, önmaguk érdekei ellen adnak le voksot; ha igennel válaszolnak, akkor is önmaguk érdekei ellen adnak le szavazatot. Tehát ez a kérdésfeltevés rossz, ez a kérdésfeltevés nem szolgálja a NATO- csatlakozás érdekeit, nem szolgálja a magyar nép érdekeit.
Legyen szabad rámutatnom arra, hogy a Független Kisgazdapárt tudatában van annak a ténynek, hogy olyan fontos kérdést, mint a magyar mezõgazdaság talpraállítása, nem lehet népszavazással megoldani. Itt egyértelmûen arra van szükség, hogy a Független Kisgazdapárt megnyerje a következõ évi választásokat... (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.), és akkor mi tudjuk, hogy a földkérdést - a vele összefüggõ száz más kérdéssel együtt - miként kell megoldani.
Ha azonban a népszavazás kérdését nézzük, akkor láthatjuk, hogy a népszavazást mindenképpen támogatnia kell a Független Kisgazdapártnak, mert nem engedhetõ meg, hogy addig olyan helyzet keletkezzék, hogy a termõföldet kihúzzák a magyar nép talpa alól. Kérem, tessék tudomásul venni, hogy a termõföld kérdése ma a magyar nép egy nagyon tekintélyes hányadának a megélhetés kérdését jelenti! Úgy gondolom, hogy tisztességtelen volt Szent-Iványi képviselõ úr azon felvetése, amely a tényeket figyelmen kívül hagyván, esetenként meghamisítván, úgy állította be a kérdést, mintha mi az európai integrációt veszélyeztetnénk a földkérdésben kifejtett álláspontunkkal.
Kérem, egyetlenegy olyan ország nincs, amely magát jogállamnak tekinti, amely ne gondoskodna az állampolgárairól. Azon lehet vitatkozni, hogy tetszik-e önöknek az én megfogalmazásom vagy sem, de azon nem lehet vitatkozni, hogy Magyarország ma mezõgazdasági ország, és még hosszú ideig mezõgazdasági ország marad. Egész térségek vannak, ahol semmilyen más megélhetési lehetõség nincs, mint a termõföld. A termõföld éppen a kommunista hatalom több évtizedes magyarországi rémuralmának következtében nem lehetett a forgalom tárgya, ennek következtében a termõföldnek nem alakult ki az ára. Nem kívánok most vitát nyitni afelett, hogy vajon a termõföld valóságos értéke százszorosára vagy csak tízszeresére nõ-e az Európai Unióba történõ csatlakozásunk alkalmával, de kérem önöket, tárgyilagosan gondolják végig, hogy vajon a jelenlegi földcsatározás, amelyet a kormányzat nyitott meg, milyen hátsó szándékot takar.
Kérem, egyértelmû, hogy a valóságos hátsó szándék az, hogy ki fölözi le a magyar termõföld hasznát: a magyar népnek megtartjuk-e ezt a hasznot, vagy pedig másoknak átadjuk mint az utolsó értékünket. Teljesen mindegy, hogy tízszeres ár lesz-e az Európai Unióba való csatlakozásunk alkalmával, vagy százszorosra megy föl a termõföld ára, mindenképpen sokszoros értéknövekedés következik be. Márpedig a sokszoros értéknövekedésnél a következõ kérdés az, hogy ezen értéknövekedés hasznai a magyar népre háramolnak-e, vagy pedig azokat mások megkaparintják a magyar nép elõl. Errõl van szó, igen tisztelt képviselõtársaim!
Úgy gondolom, hogy ha önök megnézik az európai uniós gyakorlatot, akkor láthatják, hogy az Európai Unióban is millió módon megnehezítik a termõföld idegenek általi megszerzését, mondhatni: olyan feltételrendszereket teremtenek egyes országokban, hogy teljesíthetetlen legyen a külföldi állampolgár számára a termõföld megszerzése. Magyarországon egy anyagilag teljesen kiszolgáltatott társadalom értetlenül nézi, hogy önök miért akarják az európai uniós csatlakozás elõtt már megnyitni a kapukat a termõföld külföldiek által való megszerzésére.
Kérem, az önök által feltett kérdés közül az elsõ, amely a gazdasági társaságok és a szövetkezetek földtulajdonszerzésére vonatkozik, a mi megítélésünk szerint szembenáll az európai uniós törekvésekkel. Miért? Az Európai Unió nem a szövetkezeti gazdálkodást, hanem a családi gazdálkodást tekinti elsõdlegesnek... (Dr. Orbán Viktor: Így van!), ezt a gazdasági formát ösztönzi különbözõ pénzügyi eszközökkel. A szövetkezeti gazdálkodási forma a kommunista társadalom gazdasági formája. Önök arról beszélnek, hogy a szövetkezetek szerezhessenek földtulajdont. Kérem, a szövetkezeti földtulajdon szerzése nem európai megoldás, hiszen a szövetkezetben a tagok bírhatnak tulajdonnal. De a mi megítélésünk szerint - miután a jelenlegi magyar jogrendszer olyan, amilyen, tehát a polgári törvénykönyvtõl kezdve egy csomó nagyon fontos törvényt módosítani kellene ahhoz, hogy ténylegesen a termõföldet meg tudjuk védeni, és ez nem következett be - a jelenlegi helyzetben nagyon egyszerû egy szövetkezetbõl akárhány gazdasági társaságot létrehozni, hiszen két- három ember alakíthat minden további nélkül gazdasági társaságot, és a gazdasági társaságok megkaparinthatják a földmíves, szõlõmíves nép elõl a termõföldet.
(9.50)
Ezért tehát a gazdasági társaságok által megszerezhetõ földtulajdont a Független Kisgazdapárt már ez okból is ellenzi, de különösképpen ellenezzük azért, mert a külföldi gazdasági társaságok sokkal tõkeerõsebbek. Én hivatkoztam arra, hogy mondjuk egy ausztriai példából kiindulva akár elérheti valaki, hogy egy hektár termõföldet elad Ausztriában, és Magyarországon egy kis körültekintéssel akár száz hektár földet is vásárolhat.
De nézzék meg, hogy milyen hirdetésrõl szóló dokumentumokat csatoltam be a földügyben történt felszólalásom kapcsán (Dr. Szabó Zoltán: Nem "hoz", hanem "kapcsán"!), és emlékeztetem önöket arra, hogy Nagy Britanniában 250 hektártól 10 ezer hektárig terjedõ földbirtokokat árusítanak. Kérdezem én: ha a kormányzat ténylegesen nem akarná megengedni, hogy külföldiek földtulajdont szerezzenek, akkor miért nem szerzett érvényt az eddigi törvényeinknek? Egy jogállamot onnan lehet megismerni, hogy nemcsak hoz törvényeket, hanem betartatja a törvényeket.
Na már most kérem, ha egyszer hoz törvényeket ez a Magyar Köztársaság, akkor miért nem tartatja be? Miért nem mérték fel önök - háromszor is beterjesztettem országgyûlési határozati javaslatot arra nézve -, hogy mennyi termõföldet birtokolnak a külföldiek? Hát nem kell a tudás a helyes intézkedéshez? Miért nem tették önök ezt? Azért, mert egyértelmû, hogy sunyi szándékuk van, ki akarják játszani a magyar nép éberségét (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.), a magyar termõföldeket külföldieknek kívánják átjátszani!
Itt hivatkozás történt Szent-Iványi képviselõ úr részérõl a Kisgazdapárt politikájára. Mi mindig a reprivatizáció hívei voltunk, azt hirdettük, hogy a '47. december 31-i tulajdoni állapot szerint - mert akkor 116 hektár volt a megszerezhetõ föld felsõ határa - történjék a reprivatizáció, és az idõpont alól kivételt csak a kitelepítések és a betelepítések jelentsenek. Önök vetették el a kisgazda álláspontot, ezért alakulhatott úgy a földkérdés, ahogy. De én elfogadom, hogy nem a legszerencsésebb helyzet, ha mondjuk egy hektáron gazdálkodik valaki. De akinek ez az egyetlen megélhetési lehetõsége van (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.), annak az egy hektár bizony ma magát az életet jelenti.
Tehát kérem, tessék világosan látni: a Független Kisgazdapárt nem járul hozzá a haza kiárusításához, nem járul hozzá a termõföld külföldiek által történõ megszerzéséhez (Dr. Szabó Zoltán: Nem is errõl van szó!), és ezért mi ellenezzük a kormányzat által feltett kérdéseket, és az ellenzék által javasolt kérdéseket azért kívánjuk a NATO-népszavazással együtt szerepeltetni, mert ez biztosítaná a NATO- népszavazás eredményességét is. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) Különben önök a felelõsek azért, ha a NATO- népszavazás nem lesz eredményes.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a Kisgazdapárt padsoraiban, és tapsol dr. Salamon László.)