DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Ebben a szakaszban három módosító indítványra szeretném felhívni a figyelmüket. Az egyik a 37. pont alatt található. Itt megint olyan módosító indítványról van szó, ami nem lényegi változtatást tartalmaz, egész egyszerûen törvényszerkesztési anomáliákat igyekszik korrigálni. Ez a törvényjavaslat a társadalombiztosítás egyes ellátásairól törvényszerkesztési szempontból nagyon siralmas munka. Ennél már csak az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat rosszabb törvényszerkesztési szempontból. Igazán nem tudom, hogy akár a tárca, akár a kormány Igazságügyi Minisztériuma milyen kodifikációs szakemberekkel dolgozik, mert egyszerûen siralmas a törvényjavaslat szerkesztése, összeállítása, logikája, összefüggésrendszere, borzasztó nehezen kezelhetõ.
Nem vagyok jogász, és nem tanultam jogi egyetemen, csak itt nyolc év alatt a parlamentben tanultam meg a törvényszerkesztés alapelveit, hogy mondjuk olyan fogalmakat, amelyek már a törvény címében is megtalálhatók, teljesen felesleges pontról pontra újra ismételgetni, vagy olyan fogalmakat, vagy olyan paragrafusokat, ahol az alapfogalom, a paragrafus célja egyszerre kiemelhetõ, nem kell minden egyes alpontjában a törvénynek újra és újra megismételni. Itt egy olyan kísérletet teszek a javaslatommal, amellyel megpróbálom az általam eddig megismert normális törvényszerkesztési helyzetbe hozni ezt a 8. §-t. Tény, hogy a 2. pontban van egy olyan módosítás, amelyiket a részletes viták során nem támogatott a kormány. Ezt csatlakozó módosító indítvánnyal korrigálni fogom annak érdekében, hogy az egész indítványt talán így a kormány támogathatja. Még egyszer visszatérek rá: nem lényegi kérdésrõl van szó, egészen egyszerûen törvényszerkesztési problémáról.
A 43. pontban foglalt indítványom azonban már lényegi kérdést is tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a baleseti egészségügyi ellátásra jogosultak körének meghatározásakor a javaslat tartalmaz három fogalmat. Az egyik a "társadalmi munkát végez" címû kör, amelyre, amikor rákérdeztem, hogy ugyan árulják el, hogy hol definiálták azt a fogalmat, hogy mi az a "társadalmi munka", kiderült, hogy ennek a hagyományairól van szó. Ha visszagondolok az elmúlt évtizedek társadalmi munkaakcióira, akkor rendkívül vegyes kép tárul elém, hiszen kommunista szombatok is voltak társadalmi munka címszóval, fizetés nélkül, és voltak egyéb fajta társadalmi munkaakciók. Remélem, nem ezekre a dolgokra gondol a törvényjavaslat. Ugyanakkor használja a "közérdekû munkát", ami rendben van, hiszen máshol a munkajogi szabályok közt megtalálható, de tartalmazza a "közösségi munkát" is, amit viszont most szüntettek meg a szakértõk tájékoztatása szerint a foglalkoztatási törvényben. Tehát ez a fogalommeghatározási kör teljesen zavaros és rosszul definiált.
Az eredeti javaslat szerint azt tanácsoltam, hogy a "társadalmi munká"-t vegyük ki, és foglaljuk össze "közérdekû" vagy "közösségi munka" címszó alatt az összes ilyen tevékenységet, majd - ismétlem - a bizottsági vitában kiderült, hogy a "közösségi munka" sem állja meg a helyét. Most egy csatlakozó módosító indítvánnyal azt javaslom, hogy a "közérdekû munka" mellé vegyük fel a "közcélú munka" fogalmát. Ez a fogalom legalább teljesen egyértelmû, nem olyan, mint a "társadalmi munka" fogalomköre. Amennyiben ez elfogadható, akkor valószínûleg itt és ezzel összefüggésben az egészbiztosítási törvényben rendezni lehet ezt a fogalomkört anélkül, hogy félreértések, félremagyarázatok és rossz fogalomhasználat kerülne a törvénybe. Kérem önöket, hogy ezt, illetve az ehhez csatlakozó módosító indítványomat támogassák.
A 47. pontban foglalt módosító javaslat megint nem kardinális kérdést akar megváltoztatni, hanem megint törvényszerkesztési problémákat akar orvosolni. Tekintettel arra, hogy sajnos a kormány úgy döntött - és véleményem szerint rosszul döntött -, hogy egy törvényben szabályozza a társadalombiztosításra, a magánnyugdíjra és az egészségbiztosításra vonatkozó járulékfizetési kötelezettséget, jogosultságot és egyebet, ezért rengeteg egyenetlenség található a törvények közötti összefüggésben. Sokkal tisztább és világosabb lett volna a kép, ha a társadalombiztosítási nyugdíjra vonatkozó szabályokat ott, az egészségbiztosításra vonatkozó szabályokat pedig ott tartalmazzák.
Nyilvánvalóan ebbõl adódik az a probléma, hogy ennek a törvénynek a 16. §-ában szó van arról, hogy ki jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Nagyon izgalmas módon az "eltartott hozzátartozó" fogalmát az egészségbiztosítási törvény körébe utalja. Ez tipikusan az az eset, amikor valaki keres egy törvényben valamit, utána talál egy hivatkozást, hogy nézzen meg egy másik törvényt, és a másik törvényben megtalálja a visszahivatkozást az egyik törvényre. Igen rossz megoldás és teljesen érthetetlen, hiszen az egészbiztosítás ellátásaira vonatkozó törvényben semmi helye nincs az eltartott hozzátartozó definíciójának. Tehát itt azt teszem, hogy az eredetileg megadott hivatkozási pont helyett egész egyszerûen az egészségbiztosítási törvényben leírt "eltartott hozzátartozó" fogalmát átemelem ebbe a törvényjavaslatba.
Nagyon örülök annak, hogy a kormány ezt a falrengetõ javaslatot elfogadta, és nagyon örülök neki, hogy normális helyére kerül végre legalább a definíciókör, ha már oly sok minden van szétszórtan a különféle törvényekben.
Köszönöm a figyelmüket.