DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A 76. számú módosító indítványunk kapcsán szeretném elmondani, hogy a gyereknevelés idejét miként javasoljuk a felosztó-kirovó rendszerben és a magánnyugdíjrendszerben elismertetni.
Módosító indítványunk a kormány eredeti javaslatával ellentétben - amely a felosztó-kirovó rendszerben biztosított volna a gyereket szülõ anyának két év szolgálati idõt - egy másik módosító indítványt nyújtottunk be. A javaslatunk lényege az, hogy a gyereknevelés idejét ismerjük el, nem a szüléshez kötõdne a szolgálatiidõ-kedvezmény. Ez a kedvezmény természetesen, ha a gyest az apa vette igénybe vagy bárki, aki a gyereket felnevelte, szolgálati idõként számítana a gyermeket nevelõnek. Aki viszont nem jogosult gyermekgondozási segélyre, mert a család anyagi helyzete jobb, és emiatt nem kapja ezt az ellátást, õ maga is jogosult volna szolgálatiidõ-kedvezményre. A különbség csupán annyi, hogy amíg a gyest élvezõnek 6, illetve késõbb majd 8 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie, addig az ilyen ellátásban nem részesülõ saját maga kellene hogy befizesse a gyes összege 6 vagy 8 százalékának megfelelõ összeget; ha pályakezdõ, akkor a magánnyugdíjpénztárba, ha nem pályakezdõ, akkor a felosztó-kirovó pénztárba.
Fontos eleme még a módosító indítványunknak - és ez megjelenik a társadalombiztosítási járulék kérdéskörében egy másik törvényben, ha elnök asszony megengedi, itt mondanám el, és akkor nem kérek már szót ennek kapcsán -, hogy az állami költségvetés fizeti meg azt a nyugdíjjárulékot, amit egyébként a foglalkoztatónak vagy a kormány eredeti javaslata szerint az egyénnek kellett volna megfizetnie.
Úgy gondolom, hogy ezzel a módosító indítványunkkal teljeskörûen elismerésre kerül a gyermeknevelés - körülbelül azonos vagy egy picit hosszabb idõszakban, mint a kormány eredetileg javasolt két éve -, egyértelmûvé teszi, hogy a gyermeknevelést kedvezményezzük, és a nyugdíjbiztosítás is megkapja az állami költségvetésbõl a mai számítások szerint jövõre mintegy 9 milliárdot igénylõ fedezetet. Ezért tehát ezt nem kell majd hiányként kezelni a nyugdíjbiztosítás költségvetésében.
Szeretném még ehhez a javaslatunkhoz hozzátenni: ez a javaslat arra is lehetõséget ad az elõzõvel szemben, hogy a pályakezdõk és mindazok, akik átlépnek gyereket nevelõként a magánnyugdíjpénztárba, ne szenvedjenek hátrányt a 6 vagy 8 százalék nyugdíjjárulék tagdíj befizetése kapcsán, azokban az években is felhalmozódik egy megtakarítás a számukra, amikor gyereket nevelnek, akár hosszú ideig gyerekeik mellett maradnak otthon; ezért a nõknek az a hátránya, ami az eredeti kormányjavaslat szerint hátrányként jelent volna meg - igaz ugyan, hogy egyforma nõi, férfi életjáradék van, de a gyereknevelésnél a nõi életpálya rövidsége miatt nem tudnak ugyanakkora pénzt felhalmozni, mint a férfiak -, valamelyest csökken. Elvesztett szolgálati idõ miatt ugyanis nem képzõdik kiesés. Így is megmarad még a nõk esetében egy bizonyos hátrány, ami az alacsonyabb jövedelmekbõl adódik, de ezt a hátrányt természetesen a magánnyugdíjpénztár nem tudja és nem is kell hogy kezelje.
Nagyon örülök annak, hogy ellenzéki képviselõtársaim is támogatták ezt a módosító indítványt, még jobban örülök annak, hogy a kormány elfogadta ezt a módosító indítványt, így nagyon lényeges tekintetben változott a törvény, és úgy gondolom, sokkal többen vagyunk, akik jó lelkiismerettel tudjuk majd a végszavazásnál az egészet is megszavazni.
Köszönöm. (Taps.)