DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim!
Ott szeretném folytatni, ahol Barsiné Pataky Etelka befejezte. Úgy gondolom, hogy érdemes a kormánynak végiggondolni azt, mi történt a különbözõ bizottságokban ennek a törvényjavaslatnak a vitája során. Valóban igaz az, hogy nem kormánypártok és ellenzék között húzódott meg a határvonal, hanem különbözõ nézetek voltak, függetlenül attól, hogy az adott képviselõ melyik párt tagja.
Érdemes végiggondolnia a kormánynak a ma elhangzott felszólalásokat is. Egyetlenegy olyan felszólalás sem volt, amelyik egyértelmûen támogatta volna ezt a javaslatot, sõt, a másik kormányzó párt, az SZDSZ képviselõje kifejezett aggályait fogalmazta meg ezzel a javaslattal kapcsolatban.
Innentõl kezdve teljesen érthetetlen számomra, hogyan gondolja a kormány azt, hogy holnap lezárul az általános vita, a jövõ héten lezavarja a részletes vitát, és piff-puff, három héten belül ebbõl a javaslatból törvény lesz. Úgy gondolom, ezeket az aggályokat inkább végig kellene gondolni, és inkább ne legyen egy hónapon belül privatizációs törvény, mint hogy ebbõl komolyabb problémák származzanak.
(17.50)
Engedjék meg nekem, tisztelt képviselõtársaim, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény kommentárjából olvassak fel egy részt, ami igencsak elgondolkodtató. Az az alcím, hogy Aranyrészvény. És így szól a szöveg: "Végül megjegyezzük, hogy a magyar, ezen belül is elsõsorban a privatizációs joggyakorlat alkalmazza az úgynevezett aranyrészvény fogalmát is. Ez egy különleges szavazatelsõbbséget biztosító részvény, amely plusz szavazati jogot, illetve meghatározott üzletpolitikai jogokat biztosít a tulajdonosának. A Gt. azonban külön nem szabályozza az aranyrészvényt. Abban az esetben azonban, ha a szavazatelsõbbségi részvényt egyúttal aranyrészvénynek is nevezik, úgy akkor lényegében a Gt." - ez a gazdasági társaságokról szóló törvény, közbevetõleg jegyzem meg - "242. § (3) bekezdése alapján kibocsátható részvényrõl van szó. Abban az esetben viszont, ha az aranyrészvényt önálló részvényfajtaként bocsátják ki, hogy azok stratégiai többséget igénylõ hatásköri kérdésekben, vagy azok egy részében vétójogot biztosítanak, akkor szerintünk már Gt.-ellenes lehet a kibocsátás. Annál is inkább, mert ha ilyenkor az aranyrészvényt részvénytársaság szerzi meg, a konszernjogi szabályokkal ütközhet, vagy pedig annak a megkerülésére adhat lehetõséget az ilyen megoldás. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy ebben a kérdésben még nincsen legfelsõbb bírósági állásfoglalás, és a fentiek egyéni véleményt fogalmaznak meg."
Ez az egyéni vélemény mégis a Gt. kommentárjában jelent meg, és hallgatók tanulnak ebbõl. Egy dolog biztos, hogy leszûrhetõ ebbõl a szövegbõl, amelyet én az elõbb idéztem: hogy e körül az aranynak nevezett részvény körül bizonyosfajta bizonytalanságok vannak. Eddig az ilyenfajta szavazatelsõbbségi részvény úgy rendezõdött el, hogy az alapszabályban a részvényesek döntöttek errõl. A részvényesek az alapszabályban azt csinálnak, amit akarnak. Ezzel kapcsolatban nincsen semmiféle probléma.
Mit csinál azonban ez a javaslat? Ez a javaslat a 3. §-ában bizony vétójogot biztosít az aranyrészvény tulajdonosának különbözõ, stratégiai jellegû kérdésekben. Itt most nem arról van szó, hogy érdemben a Néppárt azt vitatja, hogy vétójog és az ilyen körben való biztosítása helyes-e vagy nem helyes; hanem arról szól a történet, hogy ezen a területen komoly bizonytalanságok vannak, nem számítható ki elõre semmiféle reakció. Ha pedig véletlenül az a helyzet áll elõ - ugye, egy utólagos normakontrollt bárki kérhet, bárki fordulhat az Alkotmánybírósághoz, és itt valóban nagyon nagy jelentõségû kérdésekrõl és nagy vagyonokról döntünk, úgy gondoljuk ezért, hogy óriási károkat okozna az egész országnak, hogyha ez a törvényjavaslat esetleg utólag nem állná ki az alkotmánybírósági kontrollt. Adja ég, hogy ne legyen igazunk, és hogy kiállja az utólagos alkotmánybírósági kontrollt! De ha utólag mondja ki az Alkotmánybíróság, hogy ez a fajta megoldás, hogy törvényben biztosítok vétójogot, az alkotmányellenes, és erre azért bizonyos esély megvan, ugyanis az Alkotmánybíróságnak ilyen típusú döntése nincsen, de vannak egyéb döntései, amelyekben következetesen szétválasztja az államot mint a közhatalom gyakorlóját és az államot mint vállalkozót, mint a piaci élet résztvevõjét. És mint a piaci élet résztvevõjét nem illethetik meg speciális jogok, csak abban az esetben, hogyha ez a fajta különbségtétel alkotmányosan igazolható.
Ezért a Magyar Demokrata Néppárt úgy gondolja, hogy ennél a törvényjavaslatnál és ennél a megoldásnál, ha csak 1 ezrelék esély lenne arra - de szerintünk ezért ennél több van, tehát ha csak 1 ezrelék esély lenne arra -, hogy az utólagos normakontroll próbáját nem állja ki ez a törvényjavaslat, akkor bizony elõzetes normakontrollt kell kérni. És ha azt mondja az Alkotmánybíróság rá, hogy így jó, akkor örülünk neki; de ha azt mondja, hogy nem jó, akkor írjuk át a törvényt, és ne utólag, mert utólagosan esetleges alkotmányellenessé nyilvánítása óriási károkat okozna az egész országnak.
Az egy következõ pikáns kérdés, hogy éppen most van a Ház elõtt az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat, amelyben a kormány javaslata szerint az elõzetes normakontroll lehetõségét leszûkítenék az Országgyûlésre, utána pedig van egy olyan alkotmányügyi bizottsági módosító javaslat, amelyben a kormánypártok és a Fidesz összefogva, azzal a jelszóval, hogy lássuk uramisten, mire megyünk ketten, kicsapják a törvénybõl az elõzetes normakontroll lehetõségét úgy, ahogy van, és még az Országgyûlés számára se adják meg. Az pedig tragédia lenne ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Ezért tisztelettel arra kérem a miniszter asszonyt, és rajta keresztül a kormányt a Magyar Demokrata Néppárt nevében, hogy fontoljuk meg alaposan ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Én most még a mellékletrõl nem beszéltem, ugye, azok szakmai kérdések, és az egyes szakmához értõk, különbözõ bizottsági tagok vitatkozhatnak el azon, hogy az arányok megváltoztatása helyes-e, megalapozott-e, úgy kell-e csinálni, vagy másképp. Én most csak az alkotmányossági aggályokat fejtettem ki - és nem azért, hogy fölöslegesen húzzuk a törvényjavaslatnak az elfogadását és törvénnyé válását, hanem csak és kizárólag azért, mert az aggodalom vezérel bennünket, mert, mint látszik, bizonytalanság van ezen a területen, és itt ebben az esetben, ha 1 ezrelék az esély arra, hogy nem állja ki késõbb az alkotmánybírósági kontrollt, akkor bizony elõzetes normakontrollt kell kérni; és ezért kérem a jelenlévõ tisztelt képviselõtársaimat, hogy majd az Alkotmánybíróságról szóló törvénynél azt az alkotmányügyi bizottsági javaslatot, amelyik ezt a lehetõséget elvenné az Országgyûléstõl, ne szavazzák meg.
Köszönöm a figyelmüket.