ZATYKÓ JÁNOS (MSZP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Miniszter Asszony! Úgy érzem, a 4517. számú törvényjavaslat agráriumot érintõ paragrafusai közül talán a 6. § az, amely a legnagyobb érdeklõdésre adhat okot. Ez az a paragrafus, amely kimondja: "A privatizációs törvénynek a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel mûködõ gazdasági társaságok, az állami tulajdon arányának és az állami tagsági részvényesi jogokat gyakorló szervek megjelölésérõl szóló melléklete helyébe az e törvény melléklete fog lépni." Most már konkrétabban fogalmazva: ez az a melléklet, amely a tartós állami tulajdonban lévõ 22 mezõgazdasági társaság 75 százalékos állami tulajdonhányadát egységesen 50 százalék plusz 1 szavazatra csökkenti.
Mielõtt megfogalmaznám a véleményem a törvényjavaslat mellékletérõl, elõtte talán beszélni kellene a tartós állami tulajdonban maradt 28 mezõgazdasági tevékenységet folytató agrártársaságról. Azt gondolom, hogy piacgazdasági viszonyok között is indokolt az állami tulajdon részbeni fenntartása - mondjuk 75 százalékban. Állami tulajdonban lévõ agrárgazdaságok minden nyugat- európai országban mûködnek. Hazánkban is az állami birtoknak több évszázadra visszanyúló hagyományai vannak, voltak.
Meggyõzõdésem, hogy a tartós állami tulajdonnal rendelkezõ agrártársaságoknak a mezõgazdaság egészében betöltött súlyát, szerepét jól érzékeltetik az alábbiak. Elõször: az ország területének 2 százalékát mûvelik közvetlenül, s mintegy 16-18 ezer fõt foglalkoztatnak.
(17.30)
Az összes mezõgazdasági vállalkozás árbevételébõl 11 százalékkal, vagyonából 13 százalékkal, eredményébõl 19 százalékkal részesednek. Az 1996. évi adatok szerint a társasági kör 53,4 milliárd forint saját tõkével és 27,9 milliárd jegyzett tõkével rendelkezett. Az agrártársaságok összes árbevétele 56,2 milliárd forint, az adózás elõtti nyeresége pedig 2,5 milliárd forint volt.
Azt gondolom, hogy az eddig felsorolt számszaki eredmények pozitívumként értékelendõk. Feltehetõ a kérdés, hogy van-e gond és némi probléma a pénzügyi gazdálkodásban. Azt gondolom, hogy megfogalmazható: igen, van; mégpedig az alábbi: magas a gazdálkodáshoz szükséges külsõ forrásállomány, ez a 28 társaságnál átlagban mintegy 40 százalékos.
Most egy csöppet lépnék; meg kellene nézni, hogy a társaságok eleget tudnak-e tenni a velük szemben megfogalmazott szakmai elvárásoknak. Feltehetõ a kérdés, hogy melyek ezek a szakmai elvárások. Elõször: az állattenyésztés és a növénytermelés biológiai alapjainak megõrzése és fejlesztése. Másodszor: a korszerû termelési és tenyésztési technológiák elterjesztése, a gyakorlati szakemberek képzése; és nem utolsósorban a környezetre gyakorolt hatások erõsítése, vagyis az integrációs tevékenység.
Meggyõzõdésem, hogy az említett társaságok összességükben a szakmai elvárásoknak is megfeleltek az elmúlt két-három éves idõszakban. Most már viszont feltehetõ a kérdés: csak úgy tudnak-e eleget tenni az említett agrártársaságok a velük szemben megfogalmazott pénzügyi gazdálkodásnak és szakmai elvárásoknak, hogy tovább csökkentem az állami tulajdon hányadát, és - elsõsorban külsõ források bevonásával - tõkeemelést hajtok végre.
Az én válaszom erre az, hogy talán van más út is. Azt gondolom, hogy a meglévõ, tartós állami tulajdonban lévõ mezõgazdasági társaságok közül a jövõben is indokolt fenntartani egy kört - vagy netán egy szûkebb kört 75 százalékos állami tulajdonban kell tartani - , és ezek esetében olyan privatizációs gyakorlatot kell folytatni, amely biztosítja, hogy az állam mellett tulajdonosi pozícióba - a törvényi kedvezmények alkalmazásával - a menedzsment és a társaságok dolgozói kerüljenek.
Kívánatosnak tartom szakmai és tulajdonosi szempontból is, hogy a vagyon mûködtetését közvetlenül végzõk érdekeltsége ne csak a munkajövedelmekben jusson érvényre, ne csak a munkajövedelmekben fogalmazódjon meg. Azt hiszem, hogy a tulajdonosi pozícióba kerüléssel lényegesen fokozható a mûködés hatékonysága, ami végsõ soron a tartósan jövedelmezõ gazdálkodás irányába hat.
A fentiekben elmondottak alapján meggyõzõdésem, hogy a 4517. számú törvényjavaslat mellékletéhez benyújtott módosító javaslatokkal a törvény jobbá tehetõ, és ezt elsõsorban az agrárium szempontjából fogalmaztam meg. Ezekkel a módosító javaslatokkal mi ezt a törvényt támogatni tudjuk.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)