DR. BÁNK ATTILA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Való igaz a képviselõtársam állítása, aki azt fejtette ki az elõbb, hogy a bizottsági ülésen e törvénytervezet, tehát a 4219. számú törvényjavaslat tárgyalásánál kisebbségi vélemény pro forma nem fogalmazódott meg.
Ezzel szemben azonban utalnék arra, s ezzel egyúttal ismertetném az ellenzéki pártok álláspontját is, mely szerint az általános vitában, tehát az alkotmányozással, az alkotmány módosításával kapcsolatosan vetõdtek fel olyan álláspontok - s ezek a jegyzõkönyvben is megfogalmazódtak -, melyek érintették az egész úgynevezett igazságügyi csomagot, és ezen belül a táblákat is. Azt a megállapítást tehát, amelyet a képviselõtársam mondott ebben a vonatkozásban, nem osztom; sõt ez - mint ahogy õ erre egyébként helyesen utalt - a szavazásban is kifejezõdött, de megfogalmazásában az alkotmányozással, az alkotmány módosításával kapcsolatos általános vitában igenis kifejezõdött és pregnánsan megjelenítõdött.
(12.00)
Egyébként engedjék meg, hogy megosszak egy személyes észrevételt a tisztelt Házzal: igen sajnálatos most, hogy pontosan nekem, a Független Kisgazdapárt képviselõjének kell kifejteni egy kisebbségi álláspontot akkor, amikor közismert az, hogy a Független Kisgazdapárt álláspontja a táblabíróságok, a négyszintû igazságszolgáltatás bevezetése vonatkozásában a tárgyalt törvényjavaslattal nagyjából egybeesik.
Hogy miért volt mégis a Független Kisgazdapárt részérõl a tartózkodás és a többi ellenzéki párt részérõl az ellenszavazat a vita során, ahhoz engedjék meg, hogy egyetlen mondat kitérõt tegyek. Már a tisztelt Ház elõtt, de a bizottság elõtt is felmerült egészen komoly formában, egy bizonyos jogtechnikai kérdés. Nevezetesen az, hogy tárgyaljunk elõször az alkotmánymódosításról, amelyben benne van - szó szerint is benne van - a négyszintû bíráskodás, a táblabíráskodás, s ha akár konszenzussal, akár többségi szavazással elfogadja a Ház az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, tehát törvény lesz, ehhez képest tudjuk kifejteni saját álláspontunkat, és ebben az esetben nem biztos az, hogy az öt ellenzéki pártnak hasonló álláspontja lesz a táblák vonatkozásában.
Mivel ez a javaslat - bár elméleti igen mellett - végül is lekerült a napirendrõl mind a bizottságban, mind pedig a Házban, ezért foglalta el az öt ellenzéki párt azt az álláspontot, amelyet most én itt mint kisebbségi álláspontot kívánok megfogalmazni.
Tisztelt Ház! Felmerült a vita során - és azt hiszem, talán ez a legfontosabb az egész kérdésben és a táblabíráskodás kérdésében is - három kérdés: ki, hol és mit fog tárgyalni ezeken a táblákon. A bíróság létszáma nagyobbrészt adott. A bevezetésre szánt határidõ, amelyet az elõterjesztésben olvastunk, nem igazán elegendõ a bírói létszám akármilyen mértékû felduzzasztására. Tehát az elhangzott a miniszter úr expozéjában, de képviselõtársam is említette, hogy ma az ügyek 70 százalékát 1-5, 1-6 éves gyakorlattal rendelkezõ bírók, elsõsorban bírónõk tárgyalják a városi bíróságokon. Ezt a létszámot néhány év alatt emelni igazából nem megalapozott várakozást jelent álláspontunk szerint.
Felmerült a hol kérdése is, ami végül is egy elhelyezésbeli problémát jelent; miniszter úr erre utalt expozéjában. Én azért felteszem a kérdést: most azután úgy lesz, hogy a megyei bíróságon, ha a kapuval szemben állok, jobb oldala tábla-, bal oldala megyei bíróság? Tehát igazából sem a javaslat, sem pedig az indokolás, amelyet várna az ember egy ilyen törvényjavaslatnál, erre nem ad választ. Az én legnagyobb problémám, és ez egy picit egyéni problémám is, és azt hiszem, hogy az ellenzéki pártok képviselõi osztják ezt a véleményemet: mit fognak itt tárgyalni? Önök tudják? Olvasták a Be. módosítását? Tudják, hogy milyen ügyek kerülnek ide? Ezeknek az ügyeknek milyen költségvonzata lesz például a tanúbizonyítás szempontjából? Nem tudjuk. Ma a Magyar Hírlapban lehetett arról olvasni három sort, hogy körülbelül mit akarnak, én nem hiszem, hogy kormánypárti képviselõtársaim megkapták volna az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, elõterjesztést. Ha pedig ilyen nincs, akkor én nem hiszem azt, hogy felelõssége teljes tudatában bárki erre a törvényjavaslatra rábólinthatna mindenféle gondolkozás és megfontolás nélkül.
Annak, hogy olcsó és gyors legyen az igazságszolgáltatás, alapvetõ követelménye az, hogy helyben intézõdjenek el az ügyek, tehát ott intézõdjenek el, ahol felmerültek, ne kelljen utaztatni az állampolgárt - egyéb szakértõkrõl, ügyvédrõl, a bírósági eljárás egyéb szereplõirõl nem beszélve -, és minél gyorsabban következzen be.
Azt gondolom, és az ellenzéki pártok véleménye ezzel egybeesõ, hogy a táblabíróságok bevezetésének módja és az idõkerete, hogy az elsõ három táblát még 1997-ben, majd a következõ táblákat, a két táblát az ezredforduló után fogják bevezetni, ez egy bizonyos káoszt fog eredményezni az igazságszolgáltatásban.
Felteszem a kérdést, hogy mi lesz azzal a nagy budapesti táblabírói létszámmal, amely majd '93 körül két vidéki táblára kell hogy kimenjen. Ki fog menni? Ilyen apró kérdések ezek, amelyek véleményem szerint nagyban befolyásolják ennek a törvénynek a fogadtatását.
Mindezek ellenére azonban azt gondolom, hogy ha és amennyiben az alkotmánymódosítás benyújtott törvényjavaslata átmegy a Házon, a tisztelt parlament elfogadja, akkor lehet olyan módosító, esetleg kapcsolódó módosító indítványokat találni, amelyekkel ez a törvényjavaslat elfogadásra kerülhet akár az ellenzék által is.
Úgy gondolom, a bevezetés módja, az, hogy jelenleg három, késõbb pedig további két táblát irányoz elõ, semmiképpen sem felel meg a jelenlegi igazságszolgáltatási rendnek.
Tisztelt Ház! Északkelet-Magyarországot, szinte Magyarország legnagyobb területét hagyja táblabíróság nélkül a jelenlegi tervezet. Úgy gondoljuk, hogy az öt tábla egyidejû bevezetése mellett lehet csak ezt támogatni, hiszen Debrecen - különösen Debrecen - és Gyõr kihagyása, beiktatásának késõbbi idõpontra tétele semmiképpen sem járható út.
Végezetül nem tudom, hogy milyen földrajzi megfontolások miatt került Pécsre a tábla. Tisztelt Ház! Nem hiszem, hogy egy párt frakcióvezetésének helyi kötõdése lehet ebben a döntõ szempont, úgy gondolom, a megfelelõ földrajzi elhelyezés Szeged, Debrecen, Gyõr és Budapest mellett nyilvánvalóan csak és kizárólag Kaposvár lehet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)