AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Igen, most is arra a körülményre szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ön választása szerint ebben a mûfajban önnek öt perce volt arra, hogy feltegyen nagyon sok kérdést, és nekem van két percem arra, hogy ezekre válaszoljak. Tekintve, hogy ön tulajdonképpen konkrét kérdéseket tett fel, azt gondolom, létezik a Házszabály szerint erre egy nagyon pontosan, adekvátan megfelelõ mûfaj, az interpelláció mûfaja, amennyiben ön felteheti a kérdéseit, és nekem valóban - öt percben - módomban áll a nagyon sok mindenre reagálni.
(8.40)
Ha önt igazán ezek a kérdések izgatják, és nem más miatt volt ez a napirend elõtti megszólalása, akkor gondolom, választhatná az interpellációs mûfajt, ha mindenáron a plenáris ülésen kívánja ezt megtárgyalni.
Én már több alkalommal ajánlottam, hogy legyen a gazdasági bizottságnak - de lehet felõlem a költségvetési bizottságnak is -, valamelyik parlamenti bizottságnak egy olyan ülése, ahol ezeket az ügyeket, ahol minden egyes elemet - bár mondjuk az ÁFI-ügyletet nyilvánvalóan nem tudom 20 másodpercben megbeszélni - egyszer nyugodt körülmények között végig tudunk tárgyalni; akkor talán legalább a szakmai részletek világosan tisztázhatók, és utána lehet folytatni az ügyek értékelésével kapcsolatos eszmecseréket.
Végezetül az alapkérdésére azért szeretnék visszatérni: megismétlem, hogy van egy körülmény, amirõl rendszeresen elfeledkeznek, nevezetesen, hogy van még egy jelentõs részvénycsomag, amit a szerzõdés szerint értékesíteni tudunk, vélelmezhetõen elég kedvezõ árfolyamon; tehát ezt is tekintetbe véve, továbbra is az az állításunk, hogy a teljes privatizációs tranzakció bevételt hoz a konyhára, ebbõl következõleg az alapkérdésre ez a válaszom. Hogy ez az egész hogy jön össze a sok-sok tranzakcióban, ez az, amit tényleg nem lehet két percben végigtárgyalni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)