DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP): Tisztelt Államtitkár Úr! Szinte már közhelynek hat, ha azt mondom, hogy a hazai filmgyártás nehéz helyzetben van. Ha végignézzük akár a fõvárosi, akár a vidéki mozik filmkínálatait, azt kell tapasztalnunk, hogy zömmel amerikai vagy más külföldi filmeket játszanak a filmszínházak, míg a magyar filmek csak igen kis hányadban vannak jelen. Az igaz ugyan, hogy számos magyar film a külföldi megmérettetések során szép sikerrel szerepelt, és értékes díjat hozott el; tehetséges filmszakemberekben sem volna hiány, hiszen nekik köszönhetõek a magyar film külföldön elért sikerei. Ennek ellenére azt tapasztalhatjuk, hogy a külföldi, fõleg amerikai filmek uralkodtak el a hazai filmforgalmazásban, és ez a folyamat bénítólag hat az amúgy is sok gonddal küszködõ filmgyártásunkra.
Rettentõen nagy szükség volna arra, hogy az Országgyûlés filmtörvényt alkosson, amely megvédené hazai filmgyártásunkat oly módon, hogy megszabná a Magyarországon forgalmazásra kerülõ magyar, illetõleg külföldi filmek arányát, és ezzel támogatná a magyar filmgyártást. Ilyen törvény létezett már Magyarországon az 1930-as években, amikor az Országgyûlés a mozgófényképek elõadásában a magyar nyelv érvényesülésének biztosításáról szóló 1935. évi XIV. törvénycikket alkotta meg a magyar film védelmében. Ez a törvény akkor a magyar filmgyártás jelentõs megerõsödését eredményezte, mivel megállapította, hogy az elõadásra kerülõ magyar nyelvû hangos mozgóképeknek milyen hányada legyen Magyarországon készült.
Kérdezem tehát: mit tesz annak érdekében, hogy a magyar filmgyártás kikerüljön a jelenleg nehéz helyzetébõl? Látja-e lehetõségét annak, hogy a közeljövõben a magyar filmgyártást segítõ filmtörvény megalkotásra kerüljön? Tisztelettel várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)