VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Az ÁPV Rt. jogelõdje 1993 nyarán 350 millió forintnyi elsõbbségi Budapest Bank részvényt ajánlott fel a kárpótoltaknak.
Az akkori kibocsátási tájékoztató szerint ezen részvények a bank többi részvényét megelõzõen évi 8 százalék osztalékra jogosítanak 1993. január 1-jétõl. A Budapest Bank sem 1994-ben, sem 1995-ben, sem '96-ban nem volt abban a helyzetben, hogy osztalékot fizethetett volna. Néhány napja, április 30-án a Budapest Bank közgyûlésén a többségi tulajdonosok az elõzõ évi eredménybõl 2,3 milliárd forint osztalék kifizetését határozták el. Ebbõl a külföldi tulajdonosok részesedése 1,4 milliárd forint, a magyar államé valamivel meghaladja az 500 millió forintot. Tette ezt a közgyûlés úgy, hogy az éveken keresztül elmaradt, összességében kevesebb mint 100 millió forint elsõbbségi osztalékot a kárpótlási jegy ellenében kiadott részvényekre a nagytulajdonosok nem szavazták meg.
Kérdezem, és kérdezik még sokan mások: milyen megfontolásból állt szavazatával a magyar állam a külföldi nagytulajdonosok mellé, és foglalt állást az 54 ezer kistulajdonosi szavazattal szemben. Ezekre a kérdésekre várom államtitkár úr válaszát annak is a tükrében, hogy itt ma, a napirend elõtti hozzászólások kapcsán felmerült, hogy esetleg mégis történt valamilyen titkos záradék vagy titkos szindikátusi szerzõdés a magyar állam és a Budapest Bankot megvásárlók között; hiszen ez a magatartás, ami ezen a közgyûlésen történt, erre enged következtetni. Kérdezem, államtitkár úr, mi volt az oka annak, hogy a magyar kisrészvényesekkel szemben önök a külföldi tulajdonos mellett foglaltak állást. Várom válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiból.)