TÓTH PÁL (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Nem a halálbüntetés kapcsán akarok polemizálni Torgyán képviselõ úrral, azt már megtettem az alkotmánykoncepció vitája során több ízben is. A Kisgazdapárt, ha hatalomra jut, ugyanúgy kénytelen tudomásul venni, hogy Magyarországon van egy Alkotmánybíróság, és ennek megfelelõen fog mûködni - ha jogállami keretek között akar maradni.
A házasságon belüli nemi erõszak pönalizálásával kapcsolatos kormányzati elképzelések idõszerûségérõl nagyon röviden:
A családon belüli erõszak problémája, amelyhez szorosan kötõdik ez a dolog, hosszú évek óta szerepel a különbözõ emberi jogi szervezetek napirendjén. Tudja, tudnia kell Torgyán képviselõ úrnak is és másoknak is, hogy Magyarországon alakult olyan társadalmi egyesület, amely ezt a kérdést vállalta föl. És azt is tudni kell, hogy - ha jól tudom - 1994 novemberétõl az Alkotmánybíróság elõtt van egy indítvány. Azt is tudnia kell Torgyán képviselõ úrnak és mindenkinek, aki ezzel a kérdéssel itt, a parlamentben különbözõ oldalon foglalkozott, említést tett és olykor - számomra elfogadhatatlan stílusú - humorba fullasztotta mondanivalóját, hogy tudniillik azokban a demokráciákban, ahol a nõk egyenjogúságának értékét elismerik, ott mindenütt ennek fényében értékelik át az egész jogrendszert, és sorra veszik fel a büntetõjogba a házasságon belüli nemi erõszak kérdését, szüntetve meg azt a diszkriminációt, amelyet most ez a javaslat megszüntet.
Én az idõszerûségét még abban is látom, hogy Európában sorba megy végbe ennek a dolognak a pönalizálása, vagy úgy, hogy a parlament, vagy úgy, hogy a bíróságok, vagy pedig úgy, hogy az alkotmánybíróságok teszik ezt a kérdést a helyére. Pillanatnyilag - tudomásom szerint - Európában nyolc országban került be a büntetõjogba ez a dolog (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.), s úgy gondolom, csak dicsérni lehet a kormányt, hogy ebben a kérdésben hamarabb lépett, mint az Alkotmánybíróság. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)