DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási alapok 1997. évi költségvetése szempontjából meghatározó jelentõségû döntéshozatalhoz érkeztünk. A kétségtelenül szûkre szabott általános és részletes vitát nyilván nehezítette az, hogy a benyújtott törvényjavaslatok több jelentõs ponton változtak, áttanulmányozásukra kevés idõ jutott, ezért szíves elnézésüket kérem.
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításánál a kormány támogatja azokat a módosító indítványokat, amelyek a mezõgazdasági õstermelõk részleges társadalombiztosításba vonására, illetve az egyéni vállalkozók számára a táppénz, illetve anyasági ellátásoknál biztosítani tervezett választási lehetõség elhagyására vonatkozna.
Külön kell szólni az alkotómûvészeti tevékenységek kedvezményeirõl. A kormány széles körû vita és a mûvésztársadalommal történt egyeztetés után támogatja azt a javaslatot, hogy az eddigieknél lényegesen szûkebb körben és ellenõrizhetõ módon a valódi értékeket hordozó mûvek után kifizetett alkotói díjak továbbra is mentesüljenek a járulékok fizetése alól. Természetesen azon kifizetések esetében, amelyeket a jövõben a járulék terhel, szolgáltatás is jár.
Szintén külön vita volt az étkezési hozzájárulás járulékoltatásáról, tekintettel arra, hogy az éppen most elfogadott szja-törvény továbbra is lehetõvé teszi a hozzájárulás meghatározott mértékének adómentességét, ezért jövõ évben a juttatásokat járulékfizetés sem fogja terhelni.
Több képviselõ és bizottság javasolta, hogy már a jövõ évtõl kezdve enyhítsünk a nyugdíjba számítható keresetek degresszivitásán. A kormány mérlegelve a javaslatot támogatja, hogy a járulékfizetési kedv ösztönzése és a nyugdíjak reálértékének jobb megõrzése érdekében a degresszió enyhüljön. Növekedjék tehát az az összeg, amely a nyugdíjak megállapításánál figyelembevételre kerül.
Alapvetõen változik az egészségügyi hozzájárulás konstrukciója. A kormány által most támogatott módosító indítványok alapján a természetbeni egészségügyi szolgáltatás a jövõben is a társadalombiztosítási rendszerben kvázi biztosítási jogosultságként maradna fenn, s az egészségügyi hozzájárulás az egészségügyi ellátások finanszírozásának kiegészítéseként a jövedelemtõl független, egységes, havi 1800 forint adótípusú kötelezettség lesz. Tény, ez a konstrukció más hatásokat eredményez, mint a kormány által benyújtott javaslat, miután jóval szélesebben terül a fizetési kötelezettség. A 4500 forintos javaslat mindazon munkáltató számára jelentene nagyobb terhet, ahol magas a nominálbéren foglalkoztatottak aránya. Az új javaslat arra irányul, hogy a havi 1800 forintot valamennyi járulékfizetõ után meg kell fizetni. E változatot a kormány azért támogatja, mert egyfelõl az alapok nullszaldós változatát e javaslat is kielégíti, másfelõl mert a korábbitól eltérõen a társadalombiztosítási önkormányzatok is ezt az 1800 forintos változatot támogatják, amely mellett a tb-járulék mértéke 39 százalék lesz.
Lehetõvé kívánjuk tenni, hogy az 1800 forintos hozzájárulás bevezetése miatti többlet ellensúlyozására a legérintettebb munkáltatók - textilipar, bõripar, mezõgazdaság egyes területei, költségvetési, oktatási, egészségügyi intézmények stb. - támogatásban részesüljenek. Ehhez Munkaerõpiaci Alapban 1,5 milliárd forintot javasolunk elkülöníteni. A honoráriumok járulékkedvezményének részleges szûkítése egyes költségvetésbõl gazdálkodó kulturális intézményeknél indokolttá teheti a részleges kompenzációt, erre mintegy 800 millió forintot tartalmaz a költségvetés.
Azoknál a helyi önkormányzatoknál, ahol az új szabály szerint az egészségügyi hozzájárulás egyharmadát saját forrásból kell megfizetni a szociálisan rászorulók után, 5 milliárd forint központilag elõirányzott fedezet áll rendelkezésre a terhek mérséklésére. A kompenzáció fedezetérõl az 1997. évi költségvetésben megnyugtató módon intézkedni fogunk.
Az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggõ törvénymódosítási csomag annyiban változik, hogy elmaradnak azok a törvénymódosítások, amelyek az egészségügyi szolgáltatás társadalombiztosítási rendszerbõl való kikerülését eredményezték volna. A benyújtott jelentõs számú módosító indítvány megítélésénél a kormány a következõ prioritásokat érvényesítette: Továbbra is biztosított legyen a társadalombiztosítási alapok '97-re tervezett nullszaldója, a javaslatok alkotmányosak és végrehajthatók legyenek. Az adott körülmények között nincs igazán jó megoldás. Egy olyan helyzetben, amikor csak a nyugdíjkiadások finanszírozása 1997-ben 115 milliárd forint többletet igényel, a gyógyító-megelõzõ ellátások kiadásai pedig több mint 40 milliárd forinttal növekednek, a járulékterhelés pedig már nem fokozható, sõt csökkentése a cél, mert enélkül a járulékelkerülésen nem tudunk változtatni. Ebben a helyzetben nem kerülhetõk meg a radikális lépések. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy ez a probléma nemcsak Magyarországon egyre súlyosabb, hanem azokban a nálunk jóval fejlettebb országokban is, ahol hozzánk hasonlóan széles körû elkötelezettségeket tartalmaz a társadalombiztosítás.
Tisztelt Képviselõk! Nem mondhatunk le arról, hogy a járulékalap szélesítése mellett a társadalombiztosításhoz hozzájárulók körét is bõvítsük. Nem engedhetõ meg az, hogy az aktív korú lakosság körébõl mintegy 600 ezer olyan ember van, akik nem fizetnek az egészségügyi ellátások után és akik nem sorolhatók a szociális rászorulók körébe. A kormány javaslata az egészségügyi hozzájárulási minimum bevezetésével részben ezt a problémát akarja fokozatosan felszámolni, részben - mint errõl szó volt - a járulékfizetés elkerülése érdekében a minimumbéren foglalkoztatás ellen kíván fellépni. Tény, hogy a korábbi 4500 forintos javaslatunk erõteljesebben képviselte ezt az elvet, de az 1800 forintos változat is - úgy ítélem meg - megnyitja az utat e problémák fokozatos felszámolásához.
Szeretném - mert ez az egész intézkedés sikere is áll ezen, vagy bukik -, hogy önök támogatnák a kormánynak azt a kezdeményezését, amely a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok egyértelmû igazolására és nyilvántartására irányul. Ezért is örülök annak, hogy létrejött a konszenzus abban, hogy a világbanki hitel terhére korszerûsítjük a társadalombiztosítási nyilvántartási rendszereinket, közösen kell azokat korszerûsíteni, és a nyilvántartásban való érdekeltséget meg kell teremteni. Ez segíthet a járulék elkerülési kiskapuk bezárásában, a tisztességes járulékfizetõk pontos tájékoztatásában, és nem utolsósorban abban, hogy csak azok vegyék igénybe a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, akik arra jogosultak, és ezt a jogosultságot a kor színvonalának megfelelõ ügyviteli szolgáltatás biztosítsa is egyúttal. Kérjük az orvostársadalmat, legyen segítségünkre a szigorú ellenõrzési rendszer megteremtésében, hiszen közös érdekünk, hogy az ellátást nyújtó intézmények finanszírozásához szükséges bevételek rendelkezésre álljanak.
Nyilvánvalóan a módosított javaslat sem eredményezheti a közterhek érdemben jelentõs, érdemleges csökkentését, de a terhek arányosabbá, igazságosabbá tételéhez mindenképpen hozzájárul. Persze ez együtt jár azzal, hogy azok számára, akik eddig kihasználva a szabályozási hézagokat, kivonták magukat a közteherviselés alól, a 39 százalékos társadalombiztosítási járulék egyértelmûen és valóban többletterhet jelent.
(19.50)
Ez azonban az adott körülmények között elkerülhetetlen, hiszen nem tartható az a helyzet, hogy a bérbõl és fizetésbõl élõk csak az aktív lakosság 69 százalékát teszik ki, ugyanakkor a társadalombiztosítási járulékfizetés 90 százalékát teljesíti. A tét most az, hogy fenntartható-e a társadalombiztosítási rendszer finanszírozhatósága vagy a közteherviselés arányosabbá tevõ javaslatok helyett elkerülhetetlenné válik a kiadási oldal szûkítése. Az önök állásfoglalásán is múlik, biztosítható-e, hogy azok a többletforrások, amelyek a nyugdíjemeléshez, az egészségügyi finanszírozáshoz is szükségesek, rendelkezésre álljanak.
Kérem, mindezek alapján támogassák a törvény tervezetét, és szavazzák azt meg. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)