DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelõtt megköszönöm a tisztelt képviselõknek a bizottsági vitákban és a plenáris üléseken kifejtett tevékenységüket és a törvényjavaslatokhoz tett módosító indítványokat. A következõkben a szavazásra bocsátás sorrendjében szeretnék reagálni a vitában a hét törvénytervezettel kapcsolatban elhangzottakra.
A személyi jövedelemadó törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító javaslatok mintegy egyharmadát a kormány is támogatja. Az indítványok jelentõsen hozzájárulnak a két jövedelemadó-törvényben megfogalmazott elvek és jövedelmeket terhelõ adók mértékeinek összehangolásához. A bizottsági vita középpontjában a lakosságot érintõ módosítások, a személyi jövedelemadó törvénybe javasolt változtatások álltak. A kormány által is támogatott módosító indítványok mintegy 5,5 milliárd forint megtakarítást jelentenek a lakosság számára, és természetesen ugyanennyirõl mond le a költségvetés.
A teherviselés aránytalanságait mérséklõ javaslatok közül az adóterhek enyhítésénél sikerült az összhangot megtalálni az adótábla és az adójóváírás mértéke között. Az adójóváírás mértékére benyújtott 18 százalékos javaslat 20 százalékra történõ emelésével az adóterhelés kiegyenlítettebbé válik. Ezért a kormány - vállalva az emiatti bevételkiesést - támogatja azt a módosító indítványt, amellyel az adózók mintegy 40 százalékát érintõ legalacsonyabb jövedelmi sávban az elvonás két százalékponttal csökken.
Tisztelt Országgyûlés! Az eltartotti családi kedvezmény bevezetésére tett javaslatnál számítottunk arra, hogy megoszlanak a vélemények. Nem nyert támogatást az a javaslat, hogy a rászorultságelvû szociálpolitikai eszközt és a teljesítményelvû adózási rendszerbõl adódó kedvezményeket összekapcsoljuk, azok legyenek egymás kiegészítõi. Feltehetõen ebben közrejátszott az is, hogy az adórendszerben nyújtott kedvezményekre vonatkozó javaslat - a kemény egyensúlyi követelményeket is figyelembe véve - nem terjedhetett ki minden gyermekre. Ezért - elfogadva azt, hogy a szûkös források mellett a legrászorultabbakat kell segíteni - a kormány egyetért azzal a javaslattal, hogy a gyermekek támogatása a családi pótlék rendszerén valósuljon meg.
A mezõgazdasági õstermelõk adókedvezményének átalakítása ellen és mellett jó néhány érv elhangzott. Úgy vélem, hogy a vita minden képviselõtársam számára egyértelmûvé tette, hogy nem több adót akarunk beszedni, hanem új alapokra kívánjuk helyezni a mezõgazdasági õstermelés kedvezményezését az adózásban. Eközben persze nem titkolt célunk, hogy a változtatásokkal szûkíteni szeretnénk az adóelkerülési lehetõségeket.
Szeretném az aggodalmaskodókat megnyugtatni, hogy az õstermelõi igazolvány használata nem lesz ellentétes a termelõi érdekekkel, mivel nem tartalmaz olyan adatot, amely az adatvédelmi törvény elõírásainak nem felelne meg. A mezõgazdasági õstermelõk adóelõlegével kapcsolatban megerõsítem, hogy az adóelõleget csak akkor kell megfizetni, ha az e tevékenységbõl származó 40 százalékos, igazolás nélküli költséghányaddal számított jövedelem meghaladja a 425 ezer forintot. Ezért a kormány nem tudta azt a javaslatot támogatni, amely az adóelõleg-fizetés elhagyására vonatkozott.
Az 1997. évre szóló személyi jövedelemadó törvény módosításának legnagyobb vitát kiváltó kérdése az étkezési hozzájárulás adómentességének megszüntetésére tett javaslat volt. Tudomásul véve, hogy az adómentes étkezési hozzájárulás megszüntetése nagy indulatokat vált ki, valamint a megszüntetéssel elérhetõ adóbevételt is mérlegelve, a kormány elfogadja, hogy az étkezési hozzájárulás adómentessége továbbra is fennmaradjon.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kormánynak az általános forgalmiadó-törvény módosítására tett javaslataiban túlsúlyban vannak azok a szigorító jellegû változtatások, amelyek az adóvisszaélések, az adóelkerülés ellen irányulnak. Ezt jórészt önök is megértéssel fogadták, s önök is tettek jó néhány olyan indítványt, amely ugyanezt célozza. Ezeket a javaslatokat a kormány éppúgy támogatni tudja, mint azokat a pontosításokat, amelyek a javaslatok jobb megfogalmazását jelentik.
A bevételek láthatóvá tételét célozza - például - az adóelvonást tiltó rendelkezés 1 millió forint feletti készpénzfizetéseknél. Ez a feketegazdaság elleni fellépés egy fontos eszköze lehet, ezért az elvetésére tett javaslatokkal nem érthetünk egyet. Osztom ugyanakkor azt az aggályt, hogy az ügyletek részvétekre való bontásával a szabály esetleg megkerülhetõvé válna. Ezt a szempontot a készpénzforgalom szabályozásáról szóló jogszabály megalkotásánál figyelembe vesszük.
Támogatjuk azt az indítványt, hogy a készpénzkímélõ fizetési módra történõ gyorsabb átállást célszerû az elsõ idõszakban nagyobb összegû kedvezménnyel ösztönözni, így az, aki 1997 elsõ felében szerez be elektronikus kártyaleolvasó készüléket, 75 ezer forint adóelvonási kedvezményt kaphat, míg a második félévben 50 ezer, s azt követõen már csak 25 ezer forintot.
Nem támogatja azonban a kormány azokat a véleményeket, miszerint nem összeegyeztethetõ az áfatörvény szellemével, logikájával a vevõ kezessége az adó adótartozásáért akkor, ha a vevõ nem egyenlíti ki a számlát.
(17.40)
A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslathoz is több módosító indítvány érkezett. Ezek nagyobb része a rendelkezések pontosítására, finomítására irányult, ezért azokat támogatjuk.
Támogatjuk azt a módosító indítványt, amely a villamos erõmûvekben a tüzelõolaj adómentes beszerzését javasolta a jelenlegi fennálló utólagos adó-visszatérítés helyett, tekintettel annak az energiaárra gyakorolt pozitív hatása miatt.
Nem értünk egyet azokkal a módosító indítványokkal, amelyek szerint elmaradna a fogyasztási adó alá vont termékkör szûkítése. Ebben a bizottságok is osztották véleményünket. A bor fogyasztási adójának eltörlésére irányuló javaslatot ugyanakkor nem tartottuk idõszerûnek.
A legnagyobb vitát ebben a fogyasztási adóról szóló törvénytervezetben az a javaslat váltotta ki, amely az áfán túl az üzemanyagokat terhelõ összes teher fogyasztási adóként való beszedését, vagyis az Útalap-hozzájárulás és a környezetvédelmi termékdíj önálló befizetési jogcímek megszüntetését indítványozta.
A kormány által beterjesztett javaslat, az annak kiegészítéseként benyújtott módosító indítvánnyal együtt, véleményünk szerint ugyanarra az eredményre vezet az adóeljárás egyszerûsítése és az adóigazgatási költségek csökkentése tekintetében, mint a képviselõi indítvány. A különbség a kétféle megközelítésben, hogy a kormány javaslata szerint az Útalap és a Környezetvédelmi Alap továbbra is önálló jogcímen juthat saját forráshoz, míg a képviselõi javaslat szerint nem.
A jövedéki törvény módosítására benyújtott módosító indítványok többségükben a részletszabályok pontosítását, néhány sajátos eset kezelését célozták.
Tisztelt Ház! Az illetéktörvény módosítására tett kormányjavaslatok általános vitájában felszólalók alapvetõen egyetértettek az államigazgatási és bírósági eljárási illetékek megváltozott értékviszonyokhoz igazítása szükségességével. A megvalósítás módjával és az emelések mértékével kapcsolatban már persze kétségek merültek fel. A törvényjavaslattal kapcsolatban többször elhangzott, és ezt most is megerõsítem, hogy az eljárási illetékek változásai a jogérvényesítést semmiképpen sem akadályozhatják.
Ami a bírósági eljárási illeték változását illeti, elsõsorban a társadalom igényli, hogy a bírósági eljárással felmerült költségeket azok viseljék, akik a jogszolgáltatást kérik. Indokolt tehát, hogy az eljárások ellenértékeként megállapított illetékek kövessék az eljárási költségek növekedését.
Tisztelt Ház! Az adózás rendjérõl szóló törvény tárgyalása során a vezérszónoki felszólalások egy része támadta a vagyongyarapodással arányban nem álló adózott jövedelem becsléssel történõ megállapítási lehetõségét visszaállító szabályt, amelyet egyébként 1990-ben fogadott el a parlament. Úgy gondolom, hogy a feketegazdaság elleni fellépésnek fontos része a javaslat, ezért emellett a kormány továbbra is kitart.
A vita során a beterjesztett javaslathoz képest következetesebbé vált a szabályozás a költségvetési támogatás visszatartási jogának gyakorlását megalapozó feltételek meghatározásában. Egyértelmûvé vált a tartozás-átvállalás esetére elõírt, az eredeti kötelezettséget terhelõ kezességi nyilatkozat alapján folytatott eljárásra vonatkozó szabály is.
A kormány és a képviselõk konstruktív együttmûködésének köszönhetõen széles körû bizottsági támogatással fogalmazódott meg az a javaslat, miszerint a földbérbeadásból származó jövedelmek bevallásának ellenõrzése, a hiányok feltárása és beszedése az állami adóhatóságtól 1998-ban átkerül az önkormányzati adóhatósághoz.
Az adózás rendjérõl szóló törvény általános vitája során a legtöbbet elõadott kifogás volt, hogy túl gyakran változnak a szabályok. Elõrebocsátom, hogy a kormány szerint sem jó a szabályok változtatgatása. Figyelembe kell azonban venni, hogy új vámtörvény született, a kincstár létrehozásával változott a költségvetésbõl bért fizetõk elszámolási rendje, önálló képviselõi módosítói indítvány befizetési határidõt változtatott az év tavaszán, a személyi szám kiválasztásával összefüggésben és egyéb más törvényekkel összefüggésben szükséges változások álltak be. Ezek nem az elõrelátás hiányából fakadó korrekciók, hanem más jogterületek változásából eredõ módosítási kényszerek voltak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném megköszönni, ahogy ebben a felgyorsított menetben megtisztelték figyelmükkel az adótörvények vitáját (Derültség.), és javaslataikkal elõsegítették, hogy jobb, megújított szabályok szülessenek. Kérem önöket, hogy a törvényeket fogadják el, szavazzák meg. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)