CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti csoportja üdvözli ennek a törvényjavaslatnak a beterjesztését, és én elöljárójában két fontos összefüggésre szeretném felhívni a figyelmet.
Egy ország mindenkori számviteli rendje nagyon szoros összefüggésben van a gazdasággal, a gazdálkodás lehetõségeivel és a közerkölcsökkel. A gazdaság szempontjából nagyon fontos, hogy ne legyenek olyan merev számviteli szabályok, amelyek esetleg lebénítják a gazdaságot, egyáltalán a számvitel töltse be alapvetõ funkcióját, azt, hogy a gazdálkodók a versenyben, a piacon megfelelõen hitelesen megjelenhessenek, ezt könyveikkel, könyvvezetésükkel alátámasszák, és ilyen értelemben a számviteli törvény mindenkor a gazdasági élet elõrelendülésének egyik alapja lehet.
A közerkölcsökkel is összefüggést látok, mert itt nyilvánvaló dolog, hogy a gazdasági tényekrõl, adatokról való számadás mindig egyben erkölcsi kérdés is, és a gazdasággal való összefüggés idehat, tudniillik, ha olyan számviteli törvény mûködik egy országban, amelyet a gazdálkodók saját gazdasági érdekük miatt is igyekeznek kijátszani, akkor már probléma van. Tehát hogyha gazdaság szempontjából jó egy számviteli rendszer, akkor az segíti tulajdonképpen az országban a közerkölcsöknek a javulását is, és én úgy vélem, hogy a mi átalakuló gazdaságunkban, országunkban rendkívül fontos a közerkölcsök állapota.
(10.20)
Azt is megkockáztatom, hogy egy megfelelõ számviteli törvény még azt is elõsegíti, hogy a feketegazdaság elleni harcban valami sikereket érjünk el. Tehát ilyen összefüggésre hívom fel alapvetõen a figyelmet.
A másik jelentõség a számviteli rendszerben, jelen körülmények között nyilvánvalóan az, hogy az Európai Unióhoz való közeledést kell hogy szolgálja, hiszen amint az elõterjesztésben is hallottuk, az Európai Unió irányelvei kerültek már itt figyelembevételre. A nemzetközi számviteli sztenderdekhez való alkalmazkodás és az Európai Unió tagállamainak számviteli gyakorlatának tapasztalatai is figyelembe kerültek. Ez örvendetes jelenség.
A Kereszténydemokrata Néppárt az európai uniós csatlakozásunknak a híve. Tegnap hallottuk a külügyminiszter úr beszámolójából, hogy tulajdonképpen az ország lakosságának döntõ többsége úgy gondolja, hogy gazdasági elõnyünk lesz az Európai Unióból. Tehát nyilvánvaló, hogy a számvitel terén is ehhez kell közelíteni. Tehát ez az, amit mindenképpen üdvözlünk.
Mi úgy gondoljuk, hogy egy számviteli törvénynek az az alapvetõ funkciója, hogy a vállalat gazdálkodását segítse. Ebbõl a szempontból nyilván a befektetõk szempontjait kell figyelembe venni. Egy befektetõ nyilván keresi azt a céget, ahová érdemes befektetni, azt a gazdasági szervezetet, amelyet érdemes támogatni, azt, amelynek érdemes a termékeit megvenni. Ezért egy cégnek a hitelessége fontos központi kérdés, amelyet tulajdonképpen egy ország számviteli rendjének biztosítani kell, és az a vállalkozó, az a gazdálkodó, amelyik betartja a számviteli törvénynek az elõírásait, tulajdonképpen megszerezheti azt a hitelességet, amellyel saját eredményeit javítani tudja.
Ilyen szempontok alapján történt - úgy vélem - tulajdonképpen ebben a törvényjavaslatban az alapelveknek a kiegészítése. Mint tudjuk, az eddig funkcionáló 12 alapelv is kibõvül még hárommal. Nagyon röviden errõl egy-két gondolatot.
A tartalom elsõdlegessége a formával szemben, úgy vélem, hogy ez az általam elõbb elmondottak alapján mindenképpen üdvözlendõ, hiszen itt arról van szó, hogy a közgazdasági tartalom primátust élvez a jogi formula felett. És valóban, az egyre bõvülõ piacgazdaságban elõfordulnak olyan, Ptk.-ban nem szabályozott, úgynevezett atipikus szerzõdésekre alapított ügyletek, amelynek a számviteli elszámolása mindenképpen különös kell hogy legyen, és ez az alapelv tulajdonképpen biztosítja. Tehát ezzel teljesen egyetértünk.
A lényegesség elve, itt egy pillanatra megakadtam a tanulmányozásnál, mert elõször úgy tûnt, hogy nem tautológia van-e ebben. Hiszen azt mondja, hogy minden olyan információ, melynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a felhasználónak a beszámoló alapján hozott gazdasági döntéseit. Ez olyan nyilvánvalónak tûnik, és fölmerül az a kérdés, hogy mi lesz a határesetekkel, ki fogja megítélni a tételek, a tévedések nagyságát?
Hiszen ez nyilván befolyásolja a lényegességet. No, de mindez a gazdálkodóra van bízva. Tehát ilyen szempontból a gazdálkodónak kell megítélnie azt, hogy a tételek alkalmazásánál mit tart lényegesnek. Éppen a versenyképesség és a cég hitelessége szempontjából. Tehát lényegében ez az alapelvbõvülés is elfogadható, azzal a kisebb aggállyal, hogy figyelemmel kell majd kísérni, hogy hogy tudják alkalmazni a magyar gazdálkodók ezt az alapelvet, különös tekintettel a határesetekre.
A költséghaszon összevetésének elvét is el tudjuk fogadni, mint majd késõbb rámutatok, mintha maga a törvény is ezzel egy ponttal ütközne.
Ezek után engedjék meg, hogy egy-két kritikai megjegyzést is tegyek. Amit mindenképpen ki szeretnék emelni, az az egyéni vállalkozók helyzete. Mint hallottuk, itt tulajdonképpen arról van most szó, hogy az szja alá tartozó egyéni vállalkozókra nem vonatkozik a számviteli törvény. Ebben mi problémát látunk.
A mostani törvénymódosítások alapján, melyeket várhatóan elfogad a Ház, az egyéni vállalkozók most már csak az szja-val adózhatnak, megszûnik az átjárás lehetõsége, a társasági adó. Most ennek az átjárásnak olyan jelentõsége volt, amely most megszûnik véleményem szerint, mellyel azért az egyes egyéni vállalkozók bizonyos rangot is szerezhettek, és a versenyben, a piacon a hitelességüket növelhették azáltal, hogy ezt a számviteli rendszert, amelyet a törvény számukra elõírt, õk betartják, és így tudják magukat bemutatni.
Tehát mi gondot látunk abban, hogy az egyéni vállalkozók adózásánál most ez a sorompó teljesen leereszkedett, mert felhívom arra a figyelmet, hogy az egyéni vállalkozóknál már réges-régen megszûntek azok a korlátok, hogy hány alkalmazottat foglalkoztathat valaki, vagy egyáltalán milyen tevékenységet végezhet. Ennek nyilván vannak bizonyos jogi korlátai, de lényegében õk is a piaci versenynek teljesen egyenjogú és -rangú szereplõi kell hogy legyenek.
Most ennek az országnak az az érdeke, hogy az egyéni vállalkozók közül igenis kinõhessenek olyan cégek - esetleg családi hagyományok alapján -, amelyek mégis ebbe a rendszerbe valók lennének, azaz a számviteli rendnek ezt a fajta törvényes szabályozását tulajdonképpen tudnák csinálni, és ezzel javítanák a saját hitelességüket.
Szerencsére Magyarországon ugyancsak rombolásokat végzõ, hosszú, megelõzõ korszak nem tudta az egyéni vállalkozásokat teljesen kiszorítani sohasem, és még máig is vannak olyan hagyományosan öröklõdõ foglalkozások, amelyek egy-egy családnak a nevéhez fûzõdnek, vannak olyan egyéni vállalkozók, akik egyénileg akarnak vállalkozni, és õk nem akarnak társaságot alapítani. Hogyha gazdasági kényszer ráviszi õket, akkor megteszik, mert végeredményben akkor az az érdekük, de olyan szabályozás lenne jó, amelyben az egyéni vállalkozók számára is mindaz az elõny, amely ebbõl a számviteli törvénybõl éppen a hitelesség alapján rájuk hárulhat, igénybe vehetõ a számukra is.
Ezért mi úgy gondoljuk, hogy jó lenne olyan megoldást találni, hogy azért az egyéni vállalkozók is vezethessék számvitelüket ennek a törvénynek az alapján.
Egy másik kritikai észrevétel a 22. §-ban az önköltség utókalkulációval történõ megállapításánál. Arról van szó a törvényjavaslatban, hogy itt egy ilyen határ van kitûzve, kötelezõ utókalkulációval való alátámasztás, nettó árbevételnél 1 milliárdos határnál, illetõleg ugyanez funkcionál nettó költségszintek 500 millió forintos határánál.
Mi úgy gondoljuk, hogy ezek a határok alacsonyan vannak megállapítva, mert az utókalkulációs szervezetnek a mûködtetése tulajdonképpen igen költséges. Tehát itt van az a pont, amikor úgy tûnik, mintha a költséghaszon elvét maga a törvényjavaslat megsértené. Ezért mi azt fogjuk javasolni, hogy ezek a határok emelkedjenek fel, az 1 milliárd 2 milliárdra, az 500 millió pedig 1 milliárdra.
De megjegyezzük azt is, hogy tulajdonképpen nem biztos, hogy célszerû határokat kijelölni, hanem a vállalkozókra kellene bízni, hogy hogyan számolnak el az önköltségükkel, és milyen módon támasztják ezt alá. Az utókalkulációs alátámasztás az egyik mód lehet.
Mi örömmel üdvözöljük a törvényjavaslatnak azt a tételét is, mely szerint a továbbiakban lehetõség lesz a korábbi években elkövetett hibák korrekciójára. Itt megint fölmerül a lényegesség elvének az alkalmazása; és ezt megint a vállalkozónak kell megítélnie, hogy mi az a hiba, amit egyáltalán ki kell javítani éppen a hitelessége érdekében. De ez mindenképpen üdvözlendõ, fõleg azért is, mert évközbeni közzététel is lehetséges.
(10.30)
Azt is megfelelõnek tartjuk, hogy az eszközök beszerzéséhez kapcsolódó költségek itt szabályozott módon majd elszámolhatók. Kiemelten jónak tartjuk azt is, hogy az árfolyamveszteségek elszámolása is itt szabályozottan megtörténik.
Figyelemmel kell lenni arra is - és itt megint utalok az egyéni vállalkozókra -, hogy az õ számukra is - például az árfolyamveszteség elszámolását - ehhez hasonló módon lehetõvé kellene tenni. Ha már visszatértem rájuk, hadd jellemezzem egy kicsit õket.
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyûlés elnöke
foglalja el.
A jegyzõi széket Boros László helyett Szili Sándor foglalja el.)
Nyilvánvaló, hogy ott több kategória van. Vannak olyanok, akik egész kis mértékben folytatják a tevékenységet, és ezekre inkább az átalányadózás való, van a középszint, és vannak a kiemelkedõ vállalkozók, akiknél bizony ezek már fölmerülnek.
Végül rá szeretnék mutatni arra, hogy tulajdonképpen a számviteli törvény betartása által a végcél - nemcsak az, hogy a hitelesség, a versenyben való részvétel -, a társasági adóalap is hitelesen legyen kimunkálva. Tehát lényegében az APEH-nak is ki kell dolgozni azokat a módszereket, amelyek igazodnak ennek a számviteli törvénynek a szelleméhez, amely jó, amelyet üdvözlünk. Ennek a módszernek egyformán kell érvényesülnie a társas vállalkozók felé és az egyéni vállalkozók felé, hiszen õket is megilleti az egyenjogúság a piaci versenyben való részvétel szempontjából.
Összefoglalva: üdvözöljük a számviteli törvényjavaslatot. Kritikai észrevételeinket módosító javaslat formájában is meg fogjuk fogalmazni. Üdvözöljük elsõsorban azért, mert az Európai Unióhoz való csatlakozásunk útján tulajdonképpen ez is egy lépés. Üdvözöljük azért, mert a szemlélete jó, tehát elõsegíti a gazdálkodásnak a hatékonyságát, és elõsegíti - ezt szeretném végezetül még kihangsúlyozni - a közerkölcsök javulását is, ami nélkül nincs elõrelépés ebben az országban. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója támogatja ezt a törvényjavaslatot, természetesen a megfelelõ módosításokkal. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Általános taps.)