DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ): Elnök úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Hölgyeim és Uraim! A vegyes tulajdonú piacgazdaság, a tulajdonviszonyok további átalakítása, a privatizáció megköveteli, hogy a befektetni szándékozók a különbözõ vállalkozásokról, azok vagyoni és pénzügyi helyzetérõl és az általuk elért eredményrõl valós, hû képet kapjanak döntéseik megalapozása érdekében. Hiteles információt igényelnek a vállalkozásokat finanszírozó pénzintézetek, az értékpapírt vásárlók is, de nem nélkülözhetik a döntések megalapozását szolgáló megbízható információs bázist maguk a tulajdonosok sem.
A számvitelrõl szóló 1992. január 1-jén hatályba lépett 1991. évi XVIII. törvény a nemzetközi számviteli gyakorlatnak megfelelõen biztosítja, hogy a törvény hatálya alá tartozók által nyilvánosságra hozott információk megbízhatóak és valósak legyenek, teljesüljenek az összehasonlíthatóság feltételei is. Az Európai Gazdasági Közösség tanácsának irányelvei és a nemzetközi számviteli standardbizottság által kiadott számadatok, amelyekre épül a számviteli törvényünk, azonban a gyakorlatban felmerülõ kérdésekre nem minden esetben adnak egyértelmû választ, többször több választási lehetõséget kínálnak, illetve az irányelvek is folyamatosan változnak.
Szükséges tehát a mi számviteli törvényünk módosítása is, hogy mind a nemzetközi gyakorlati tapasztalatokat, mind a magunk által feltárt problémákra adandó, helyesnek vélt választ beépítsük a számviteli törvénybe. Ezt a célt szolgálják az elõttünk lévõ törvényjavaslat módosításai is. A módosítások 50 paragrafusban megfogalmazva 8 témakört ölelnek fel, melyek röviden a következõk.
Elsõ a számviteli alapelvek kiegészítése. A számviteli törvény 15. §-a eddig 12 alapelvet sorolt fel, mely most újabb három alapelvvel bõvül. A három új alapelv a következõ. A tartalom elsõdlegessége a formával szemben, mely elv azt jelenti, hogy a könyvvezetés során a gazdasági eseményeket közgazdasági tartalmuknak megfelelõen kell bemutatni, és nem a jogi formula alapján. A második a lényegesség elve, mely azt fejezi ki, hogy lényeges minden olyan információ, melynek figyelmen kívül hagyása befolyásolhatja, megváltoztathatja az információ felhasználójának gazdasági döntéseit. A harmadik ilyen új alapelv a költség-haszon összevetésének, azaz a gazdaságosságnak az elve, mely szerint az éves beszámolóban szereplõ információból nyerhetõ haszon álljon arányban vagy haladja meg az információ elõállításának költségét.
Ezeknek az elveknek a gyakorlatban való alkalmazása egyszerûsítést jelenthet a céltartalékképzésnél, a készletek év végi értékelésénél, az elõzõ évek hiányainak rendezésénél. Itt kívánom megemlíteni azt a módosítást, mely elõírja, hogy a törvényben rögzített alapelvek és értékelési elõírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak leginkább megfelelõ, a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. Ennek keretében a hatálybalépést követõ 120 napon belül a gazdálkodóknak különbözõ szabályzatokat is el kell készíteni, így az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, az eszközök és források értékelési szabályzatát, az önköltség számításrendjére vonatkozó szabályzatot és a pénzkezelési szabályzatot. A szabályzatok elkészítése alól azonban mentesül az egyszeres könyvvitelt vezetõ, az egyszerûsített mérleget készítõ vállalkozó.
Második témakör: az ellenõrzések és az önellenõrzés miatti hatások bemutatása az éves beszámolókban. A módosítást az indokolja, hogy a letétbe helyezést, illetve a közzétételt követõen feltárt, elõzõ évi hibák korrekciójának idõbeni megismerése gyakran nagyon fontos lehet, jelentõsen befolyásolhatja az adott vállalkozás megítélését. Ezért ezeknek az információknak a közlésével nem indokolt a következõ évi beszámolót megvárni, ha az ellenõrzés vagy az önellenõrzés olyan jelentõsebb összegû hibákat tár fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a saját tõke változásán keresztül lényegesen befolyásolják. Ilyen esetekre a lezárt évekre vonatkozó eredeti adatokat változatlanul hagyva, de a módosításokkal kiegészítve évközbeni kötelezõ közzétételt ír elõ a javaslat 39. §-a. Az ismételt közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult testület elé való terjesztés, majd a jóváhagyást követõ 30 napon belül a cégbíróságnál történõ letétbe helyezés. E második témakör javaslatot tartalmaz arra is, hogy az elõbb említett módosítások ott kerüljenek helyesbítésre, ahol korábban tévesen szerepeltek, és a tárgyévben elért eredménytõl elkülönülten kerüljenek kimutatásra.
A harmadik témakör az eszközök beszerzése és elõállítási költségeinek bõvítésére vonatkozó javaslatok, melyek azt a célt szolgálják, hogy minden, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható költséget a beszerzési költség, azaz a beszerzési ár részének lehessen tekinteni. Így a beszerzéshez kapcsolódó költségek csak abban az idõszakban csökkentik az eredményt, amikor azok fedezete az eszköz használata során az árbevételben megjelenhet, azaz az eredményt és az adóalapot majd az amortizáció elszámolása fogja csökkenteni az eszköz használata során.
(9.40)
A negyedik témakör a támogatások, a juttatások, a térítés nélküli átadás- átvételek és a tartozás-átvállalásra vonatkozó elszámolás, melyet a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen indokolt egységesen kezelni, mind az eredménykimutatásba történõ beállításnál a mérlegben, mind a mérlegtételek értékelésénél.
A törvényjavaslat által ajánlott megoldás változást jelent a probléma kezelésének módszerében is, mert az eddigi tõkemegközelítés módszer helyett az eredménymegközelítést írja elõ, amikor a fejlesztési célú juttatásokat bevételnek tekinti vagy a kapcsolódó költségeket csökkenti. A javasolt módszer alkalmazása azt is jelenti, hogy amíg a támogatásoknak, a juttatásoknak idõbelileg elhatárolt összege van, addig arról elkülönített nyilvántartást kell vezetni. De jelenti azt is, hogy a támogatások idõbelileg elhatárolt összege az elhatárolás megszûnésekor növeli a bevételt - és ezáltal az eredményt -, azaz az adóalapot is. Ennek következtében a végleges, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás nem teljes, hanem csak az adóval csökkentett összegben növeli a vállalkozás saját tõkéjét.
A javaslat szerinti ötödik témakör a saját tõke tartalmának változását, pontosítását eredményezi, az európai számviteli gyakorlatnak megfelelõen. Pontosításra kerül a jegyzett tõke fogalma, és konkrétabb meghatározást kap a tõketartalék, valamint az eredménytartalékot növelõ, csökkentõ tételek köre. A saját tõke elemeibõl kikerülnek mindazon tételek, amelyek nem tõke-, hanem eredményváltozást jelentenek, és megszûnik az "elõzõ évek áthozott vesztesége" kategória is. A hitelezõi érdekvédelmet szolgálja - mint ahogy már errõl szó volt - az az elõírás, mely a tárgyévi osztalék kifizetését ahhoz a feltételhez köti, hogy az osztalék kifizetése nem eredményezheti a jegyzett tõke csökkenését, azaz megakadályozza a tulajdonosi tõkekivonást osztalék fizetése útján. Gyakorlatilag osztalékot, részesedést nem lehet addig kifizetni, amíg az elõzõ évek vagyonvesztését nem gazdálkodták ki, nem pótolták.
Hatodik témakörként a beruházásokhoz igénybe vett devizahitelek árfolyamváltozásának elszámolását is módosítja a javaslat. A javaslat szerint az adott évek eredményét csak a mindenkori tárgyévi törlesztéshez kapcsolódó tényleges árfolyamkülönbözet terhelné mint árfolyamveszteség, valamint a javaslat szerinti céltartalékképzés és -felhasználás. Így az árfolyamveszteség elszámolása egyenletesebbé válik - bár az adóalap összességében nem változik, de átrendezõdik. Az adóalap a futamidõ elején nõ, késõbb majd csökken.
Hetedik témakörként - az eddigi, nem kellõ törvényi szabályozást pótlandó módon - a gazdasági társaságok megszûnésével kapcsolatos tulajdoni elszámolások szabályozása lényegében az alapítás számviteli elszámolásának fordított eljárását írja elõ a gazdasági társaság tulajdonosainál, tagjainál - a társaság megszûnésekor.
A módosítások nyolcadik csoportját a számviteli törvény különbözõ elõírásainak pontosításai alkotják, melyek a törvény végrehajtásának és a végrehajtás ellenõrzésének egységes kezelését segítik elõ.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az elõbbi tartalmi elemeket összegezve a törvényjavaslat elfogadását a Szabad Demokraták Szövetsége támogatni tudja, mivel a módosítások a számvitel információs rendszerének javítását szolgálják, és elõsegítik, hogy a gazdaság szereplõirõl a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízhatóbb, valós összképet kaphassunk a jövõben. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)