DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Nagyon örülök, hogy egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amely az Alkotmánybíróság által kitûzött határidõ elõtt tárgyalásra kerülhet. Ez nem volt egészen rendszeres az elmúlt idõszakban, tehát legalábbis a kormány ebben az esetben dicséretet érdemel, hiszen idõben benyújtotta az erre vonatkozó módosító indítványát, tehát nem fogunk alkotmányos mulasztásba esni.
Sajnos, ez nagyon sok más ügyrõl nem mondható el, és ebbõl a szempontból a Horn-kormány meglehetõsen hátra van, vagy legalábbis hátrányban van, hiszen nagyon sok esetben mondták ki különbözõ jogszabályok. Nem mind olyan volt, amelyet õk alkottak, de az õ saját jogszabályukra vonatkozóan, amely az alkotmánybírósági megsemmisítésre került. Örülhetünk neki, ugyanakkor és a Pp.-nek a módosítását ennek az értelmében és az Alkotmánybíróság iránti tisztelet jegyében a Fidesznek a képviselõcsoportja is támogatja. Még akkor is, hogyha ez a támogatás nem száz százalékos, hiszen a törvényjavaslatnak a 3. §-a véleményünk szerint - és ez alapvetõen egy szakmai álláspont - nem felel meg azoknak az igényeknek, amelyeket az Alkotmánybíróság ezzel a törvényjavaslattal szemben támasztott.
Az elõbb szó volt arról, hogy egy nagyobb kódexnek, polgári törvénykönyvnek, Pp.-nek, büntetõ törvénykönyvnek, büntetõeljárás- jognak a módosításánál nagyon kell ügyelni, hogy ne nyúljunk bele annak az adott törvényjavaslatnak a rendszerébe, ne zavarjuk össze a jogalkalmazást a különbözõ kérdésekben. Én azt gondolom, hogy ebben a szakmai hibában szenved a törvényjavaslatnak a 3. §-a, amely nem teljes mértékben követi, vagy nem abban az értelemben követi az Alkotmánybíróságnak a határozatát, ahogyan azt kellene. Hogyha összevetjük azzal, hogy a kormány bizonyos értelemben szakmai kifogásokat is hangoztatott az elõbb tárgyalt büntetõ törvénykönyvvel kapcsolatban, ugyan ilyet kimutatni nem tudott benne, azonközben egy alkotmánybírósági határozat nyomán született kormány-elõterjesztés sem felel meg minden tekintetben a szükséges szempontoknak. Itt konkrétan arról van szó, amelyrõl Isépy Tamás képviselõtársam is az elõbb beszélt, magával a vércsoportvizsgálatnak a kérdésével.
Engedjenek meg nekem egy kritikai szót magára az alkotmánybírósági határozatra is. Nagyon komoly vita bontakozott ki itt az elmúlt években azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróságnak a határozatai vonatkozhatnak-e olyan kérdésekre, amelyek a jogszabály, a jogszabály szövegének a szintjén nem tekinthetõk feltétlenül alkotmányellenesnek, ugyanakkor a jogszabály alapján alkalmazott rendszeres gyakorlat az erre kiterjed. Véleményem szerint az Alkotmánybíróságnak nincs joga túlterjeszteni hatáskörét olyan jellegû tevékenységekre, amelyek pusztán a joggyakorlatra vonatkoznak, legalábbis erre az Alkotmánybírósági törvény nem ad nekik lehetõséget.
(17.50)
Ugyanakkor van egy konkrét probléma: magának a vércsoportvizsgálatnak és az apasági pereknek az esetében az Alkotmánybíróságnak az ítélete valóban egyfajta félreértelmezett, a jogszabály helyes értelmét félreértelmezõ bírósági gyakorlatra épült, és a törvényhozóknak nincs más feladatuk, mint hogy erre megfelelõen reagáljanak. Az alkotmányossági panasz eredetileg az ellen a gyakorlat ellen irányult, amely úgy tekinti az adott apasági perben a tanút, mint hogyha fél lenne, ugyanakkor nincsenek olyan jogai, mint amilyenek a félnek vannak; például nem lehet jogi képviselõje, nem tehet bizonyítási indítványt, nem ismerheti meg a keresetlevelet. Az Alkotmánybíróság tehát a jogszabályozásnak a mikéntjét a jogalkotóra bízva azt mondta, hogy egyszerûen nem félként kezelünk valakit a perben, vagy abban az esetben, hogyha félként kezelünk, akkor meg kell adni neki az ehhez szükséges jogokat is.
Ugyanakkor - azt gondolom, hogy - kétséges, hogy tanúként lehet-e kezelni valakit, arra kötelezni, hogy orvosszakértõi vizsgálatnak vesse alá magát. A Pp. rendelkezései ugyanis világosak: a tanúnak megjelenési, vallomástételi és okirat-felmutatási kötelezettsége van. Ehhez képest a származási perekben a tanút érdekeltnek tekinteni, és õt kötelezni a szakértõi vizsgálaton való részvételre, nem vezethetõ le a Pp. szabályaiból. Ugyanakkor alapvetõ érdek, hogy a gyermek családi jogállása rendezett legyen; ehhez az eljárásjognak a megfelelõ eszközöket kell biztosítani. A Pp. szabályai szerint az eljárásban résztvevõk jogai és kötelezettségei annak függvényei, hogy milyen pozícióban vesznek részt a perben. A javaslat tulajdonképpen egy "öszvérmegoldást" választ: a tanúnak a fél jogállását biztosítja, ámbár nem tekinti azt félnek, és ez az, ami gondokat okozhat a jogalkalmazás során.
A tanú tehát a javaslat elfogadása esetén adhat meghatalmazást, bizonyítási indítványt terjeszthet elõ, és számos további jogai lesznek, azonban nem ad a javaslat a jogalkalmazás felé útmutatást arra, hogy milyen különbséget jelent a fél jogállása és a fél pozícója. A fenti tanú ugyanis csak akkor lesz fél a javaslat szerint, hogyha õt a felperes perbe vonja. A szabályozásnak ez a módja nem egyértelmû, és ellentétes jogértelmezésekre ad lehetõséget.
Fölveti például azt a kérdést, hogy adhat-e meghatalmazást egy 16 éves korlátozottan cselekvõképes tanú. Erre vonatkozóan magának a Pp.- nek a rendszerét befolyásolja maga a javaslat. A polgári eljárásjogi törvény általános szabályai között úgy rendelkezik, hogy "hasonló, a felek személyében beálló változásról", hogy arra csak akkor kerülhet sor, hogyha az új alperessel szemben is illetékes a bíróság. Ezzel ellentétben ez a javaslat illetékesség hiányában is lehetõvé tenné a per folytatását az új alperessel szemben. Ez jelentõs mértékben ellentétes a Pp. illetékességi szabályaival, és alkalmas arra is, hogy a felperes ezt a szabályt kihasználva egy apaság megállapítása iránti perben azért jelöljön meg más alperest, hogy számára kedvezõ illetékességû bíróság elõtt folyjon az eljárás. Tehát egy kijátszási lehetõség van; a fórumrendszer, amelyben nagyon szigorú a pereknek ez a fajtája, kijátszásra biztosít lehetõséget.
Én itt befejezem, hiszen alapvetõen szakmai jellegû és nem politikai kérdésekrõl van szó. Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat késõbbi tárgyalása során még van mód arra, hogy megvizsgáljuk és a kormány is megvizsgálja, hogy hogyan lehet ezeket a problémákat kiküszöbölni, és lehet-e adott esetben ezekre az alkotmánybírósági ítéletnek megfelelõ orvoslást adni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)