DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim! Miniszterelnök úr beszéde általánosságokat és következtetéseket, tanulságokat tartalmazott. Egyetértek a Fidesz képviselõjével, hogy tanulságokra és általánosságokra, majd ha befejezõdött ez az eljárás annak büntetõ polgárjogi részeivel együtt, akkor érdemes visszatérni. Hiszen a legnagyobb tanulságokat majd akkor vonjuk le, ha tisztázódott ennek a hatalmas összegnek az útja, hogy ez a pénz hova került.
Szeretném egy rövid kitérõ erejéig figyelmeztetni miniszterelnök urat arra, hogy 1994-ben, a választások idején önök egy egészen másfajta privatizációt hirdettek meg. Átlátható, parlament által ellenõrzött, új törvényen alapuló - és mindennek a nyitánya az volt, hogy az ön kormánya felállított egy bizottságot, amely a korábbi idõszak privatizációit vizsgálta. Az önök elõterjesztésébõl ismerem ezt a javaslatot. A gyanús ügyeket, több tucat gyanús ügyet vizsgáltak meg. Igen nagy volt a kezdeti sajtója, majd végül igencsak elhaványult ez a sajtóvisszhang. Egyetlenegy büntetõ ügyrõl nem tudok, amit a kormány megtett volna ezekben a privatizációs ügyekben, egyetlen ügybõl nem tudtak botrányt kreálni. Igazán kicsinyes árukapcsolásnak tartom azt, hogy ma ebben a vonatkozásban, egy konkrét ügy kapcsán, miniszterelnök úr a '90 és '94 közötti privatizációs ügyekkel takarózik. (Taps az MDF padsoraiban.)
Miniszterelnök úr megvonta a bizalmat a miniszterétõl - nem pénteken, hanem a múlt héten - már itt a parlamentben, amikor a minisztere helyett egy vizsgálatot kezdeményezett. Ennek egy logikus következménye volt az, hogy szombatra fel is mentette miniszterét. El kell ismernem, hogy sokkal eredményesebben járt el ön, mintha ezt a tevékenységet a minisztere végezte volna, hiszen õ végig kitartott amellett, hogy ez az eljárás törvényes volt. Példás gyorsasággal intézkedett, miniszterelnök úr, ami igazán szimpatikus volt számomra.
Azonban az ön által javasolt igazgatótanácsi tagok felmentésével maximálisan egyet tudok érteni. A felügyelõbizottságok vonatkozásában pedig a Magyar Demokrata Fórum meg kívánja várni a vizsgálat végét, és majd a vizsgálat végén kívánunk visszatérni arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum visszahívja-e felügyelõbizottsági tagját.
Nem értettem miniszterelnök úrnak azt a hezitálását, amely Suchman miniszterelnök úr személyes felelõssége miatt történt. Ugyanis mindabból, ami eddig világossá vált, egyértelmû Suchman miniszter úr személyes felelõssége. A miniszter úr tudott a jogszabálysértõ, a törvénysértõ eljárásról, azt csak szépíteni kívánta azzal, hogy a sikerdíj összegét próbálta még menteni. 10
(15.50)
De szemet hunyt a miniszter úr sorozatos törvénysértéseken. Ez, tisztelt képviselõtársaim, nem sikerdíj. Itt nem egy bizonytalan kimenetelû jogügyletrõl volt szó, hanem elõre biztosítva volt a 3 milliárdos nyereség a szerzõdésbõl.
Ezt meghaladóan, nagy szimpátiával figyeltem az SZDSZ-nek a nyilatkozatát, amikor úgy érvelt, hogy ha tudott a miniszter úr, ha nem tudott a miniszter úr, alkalmatlan posztjának betöltésére. Szeretném a Házat emlékeztetni, hogy 3 héttel ezelõtt ugyanilyen érveléssel figyelmeztettem Kuncze belügyminiszter urat, hogy alkalmatlan posztjának betöltésére, mert ha tudott a Zemplényi- ügyben elkövetett törvénysértésekrõl, akkor azért alkalmatlan, ha nem tudott, akkor pedig azért alkalmatlan, mert olyan szervezetet felügyel, ahol a nemzetközi jogot és a törvényt bárki megsértheti anélkül, hogy értesítette volna miniszterét.
Én úgy gondolom, hogy a logikus következtetés az lenne, ha miniszter törvényt sért, mindegy, hogy belügyminiszter, mindegy, hogy privatizációs miniszter, annak a miniszternek mennie kell. Hiszen egy olyan eljárásban védte meg, és egy olyan ügyet védett meg a belügyminiszter úr is, amirõl utóbb kiderült, hogy mégis nyomozást kellett elrendelni ebben a kérdésben.
Néhány kérdés még végezetül, ami megválaszolatlan maradt. Teljesen egyetértek Isépy képviselõ úrral - besározódott az egész kormány, hiszen gondolják végig: ki mentette föl az elõzõ igazgatótanácsi tagokat, ki nevezte ki az új igazgatóság tagjait és kinek a felelõsségére? Miniszterelnök úr egy személyben, figyelembe véve a pénzügyminiszternek és a privatizációs miniszternek a javaslatát, egy személyben, teljes egészében kicserélte azt az igazgatóságot, mellyel végül, utólag be kellett látnia, hogy alkalmatlan testületet nevezett ki. Ez a testület alkalmatlan volt a munkájára. Ön felmentette.
Végezetül annyira szeretnék kitérni, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) hogy ha nem a kormányhoz közel álló, a kormányhoz lojális embereket, hanem olyan embereket, akik adott esetben az ellenzékhez is közelebb álltak volna, nevezett volna ki, nem eshetett volna meg az a csúfság, hogy egy egész testület tart titokban ilyen törvénytelenségsorozatot. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)