TIMÁR ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A T/2839-es számú törvényjavaslat a munkanélküli-ellátásokat érintõ szabályozásának változtatását szeretném néhány szóval a figyelmükbe ajánlani.
A munkanélküliek részére járó ellátások között meghatározó ellátási forma a munkanélküli-járadék. A foglalkoztatási törvény részletesen szabályozza a munkanélküli-járadék megállapításának, folyósításának feltételeit. A munkanélküli-járadék folyósítása két szakaszban történik. A folyósítási idõ legfeljebb 360 nap lehet.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a munkanélküli-járadék folyósításának elsõ negyedében a munkanélküli-járadék összege a járadékalap 75 százaléka, a további hosszabb szakaszban 60 százaléka. A kétszakaszos folyósítás megszüntetésével biztosítható, hogy a munkanélküliek hosszabb idõre kapjanak magasabb összegû járadékot, amelynek mértékét a folyósítás teljes tartamára, a korábbi átlagkeresethez igazodó járadékalap 65 százalékában javasolják megállapítani.
A tervezett módosítás jól illeszthetõ a munkanélküliek jövedelempótló támogatási rendszeréhez, és alapját képezheti egy késõbb kialakítandó, egységes munkanélküli-ellátási rendszernek. Bár a munkanélküli-ellátás két formáját jelenleg más-más törvény, a foglalkoztatási és a szociális törvény szabályozza, tartalmi kérdésben számos azonos elem jelentkezik, a munkanélkülit terhelõ együttmûködési kötelezettség az ellátások finanszírozásának területén egyaránt. A két ellátási forma összekapcsolódása, továbbá a munkanélküli-járadék összegének több éve tartó értékvesztése teszi szükségessé a munkanélküli-járadék alsó és felsõ határának áttekintését, módosítását is.
A járadék alsó határa 1993 óta egységesen 8 600 forint, míg a jövedelempótló támogatás mértéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazodik, annak 80 százaléka, jelenleg 7 680 forint. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének évenkénti emelése következtében már a jövõ évben elõállhat az a nemkívánatos helyzet, hogy a biztosítás alapján járó munkanélküli-járadék alacsonyabb összegben kerül megállapításra, mint a rászorultság figyelembevételével meghatározott jövedelempótló támogatás.
További szempont, hogy a járadék alsó és felsõ határának fix összegben történõ megállapítása - az elmúlt évek magas inflációja mellett - elértéktelenedett. Ez szintén a rugalmasabb szabályozási módot indokolja.
Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy amíg a jövedelempótló támogatás adómentes jövedelem, a járadék legkisebb összege is személyi jövedelemadó- alapot képez.
A kétféle munkanélküli-ellátásra figyelemmel a törvényjavaslatban olyan szabályozás szerepel, amely a legkisebb öregségi nyugdíj összegét veszi a járadékalap számításának alapjául. A járadék alsó határa így a nyugdíjminimum 90 százalékával, a felsõ határ pedig az alsó határ kétszeresével lesz azonos. Ily módon a jövedelempótló támogatás alacsonyabb a járadék összegénél. Az ellátások bizonyos mértékben követik az inflációt, és a változás a naptári év kezdetével zökkenõmentesen végrehajtható.
Kérem képviselõtársaimat, hogy a munkanélküliek széles rétegét kedvezõen érintõ módosító javaslataikat szavazataikkal támogassák. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)