BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítása kapcsán képviselõtársaink foglalkoztak azzal, hogy e törvénymódosításnak az idõszerûségét, az okait mi jellemzi. Én ezekre nem kívánok most külön kitérni, de szeretném én is jelezni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt a hatásvizsgálatot egyes területeken rendkívüli módon hiányolja, valamint azt is hiányoljuk, hogy különösen a tartósan munkanélküliek helyzetében milyen változásokat fog okozni, hozni ez a törvény, és azt is a törvény megalkotásánál, a módosító javaslatoknál nyomatékkal szeretnénk figyelembe venni, hogy romlottak sajnos a fiatalok elsõ munkahelyre való bejutásának a lehetõségei.
Mégis azt mondjuk - különös tekintettel a munkaügyi szervezeteket érintõ részek vonatkozásában -, hogy ez a módosítás számos, a gyakorlat során felvetõdött probléma megoldását célozza. A törvény eredeti koncepciója megtartásának az igyekezetével. A törvényi szabályozás feltételei megértek az elmúlt idõszakban. Pozitívnak tartjuk a Munkaerõ-piaci Alap önkormányzati irányításának korábbiaknál pontosabb szabályozását még akkor is, hogyha valóban, jelen állapotában inkább az önkormányzatiságnak a deklarálását látjuk. Reméljük, hogy a végrehajtásban és a gyakorlatban markánsabb erõfeszítések történnek az önkormányzatiság kibontására.
Vitathatónak tartjuk azt, hogy az új irányító testület jogosítványainak olyan meghatározását, amelyek szerint az erõs állam, a kormány, a miniszter ellenõrzõ-korrigáló funkciója korábban gyakran igen erõs veszélye volt annak, hogy döntésképtelenség esetén hónapokra befagytak az alap pénzeszközei és ezzel a testületi munka, a helyi támogatások lehetõsége is. Kétségtelen azonban, hogy az állami ellenõrzés, az alap kézbentartása kényes egyensúlyt kíván, és erre majd a végrehajtás során oda kell figyelni, tekintettel arra, hogy forrásai döntõen a munkaadók és a munkavállalók befizetéseibõl adódnak, és reméljük, hogy ennek megfelelõen a munkaadók és munkavállalók képviselõi az irányító testületben nyilván határozottan eszerint reagálnak majd.
Lényegesnek tartjuk, hogy a törvénymódosítás érinti - a közigazgatási reformhoz kapcsolódva - a munkaügyi szervezet felépítését és mûködését is. Bizonyára - és jelezzük, hogy egyúttal a törvénymódosításban e kérdésben több nem nagyon fért bele - a részleteket, amelyek nagyon kemény kérdéseket kell hogy megoldjanak, nyilván törvényi felhatalmazás alapján a minisztérium, a miniszter külön fogja szabályozni. Szerettük volna ennek is egy-két vetületét látni, de lehetséges, hogy ez a közigazgatási reformhoz kapcsolódik majd. Mindenesetre a törvény benyújtásával egyidõben jó lett volna ebbõl többet látni.
A szervezetet érintõ változások problémás csomópontjait az alábbiakban látom. A munkaügyi központok és a munkaügyi biztonsági és munkaügyi felügyelõségek összevonása rengeteg hatásköri, finanszírozási, felelõsségi kérdést vet fel, és ez nyilvánvalóan csökkenteni fogja - legalábbis a kezdeti idõszakban - az ellenõrzés hatékonyságának elvárt gyors javulását. Megfigyelhetõ a szervezetekben a bizonytalanság a hatósági és szolgáltatási jellegû feladatok elválaszthatóságát tekintve, ennek konkrétumait illetõen. Megállapítható az is, hogy a szolgáltatási jellegû tevékenységek erõsítése nagyon kemény anyagi konzekvenciákkal járó kérdés.
A szervezet a mai anyagi kondíciókkal - megítélésem szerint - nem tud lényeges elõrelépést elérni ezen a munkáknak egyébként valóban meghatározó pontjain. Több megyei szervezet ez év májusától olyan abszolút takarékossági szükségintézkedés-csomagot volt kénytelen bevezetni - tájékozódásom szerint -, ami mellett a szolgáltatások fejlesztésének kitûzött célja nyilvánvalóan legfeljebb jól hangzó álom lehet. Hasonló intézkedésekrõl szinte majdnem minden megyébõl beszámolhattunk, illetve hallhattunk.
Lényeges vonása a törvénymódosításnak, hogy aktualizálja a járadékminimumokat és a járadékfolyósítási idõszakokat. Alapvetõen úgy gondolom, hogy az infláció nyomása miatt. Továbbra is súlyos problémának látom, én ezt már 1991-tõl kezdve mondom, hogy a foglalkoztatási törvényben sajátosan keverednek a foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, társadalom- és egészségbiztosítási elemek. Most sem kerül sor e törvénymódosítás során ezek komplex áttekintésére, az egyes szervezetek és intézmények hatáskörének, feladatainak tisztázására, összehangolására, hogy csak egy példát említsek meg: a jövedelempótló támogatáson lévõ munkanélküliek kezelése önkormányzati, szociális vagy foglalkoztatási feladat? Úgy gondolom, hogy mindegyik. Ezek pontosítására azonban idõt kellett volna már keríteni. Vagy egy másik példa: az egészségi állapotát tekintve munkára képtelen munkanélküli - legalább 20 százalék az arányuk -, ez egyedül foglalkoztatási probléma? Úgy gondolom, hogy nem.
Hiányolom továbbra is, hogy a törvénytervezet, törvénymódosítás-tervezet nem végez egy generális hangsúlyváltást a munkanélküliséget kezelõ támogatásokról az azt megelõzõ eszközök irányába. Errõl többen beszéltek. Én azonban ennek hangsúlyt szeretnék adni. Ma döntõen - és jelenleg is - állapotkezelésre vonatkozó lehetõségek vannak. Megítélésem szerint döntõen megelõzõ eszközökkel kellene akadályoznunk - vagy legalábbis erre törekedni - a munkanélküliség kialakulását. A törvény tartalmaz ilyen új elemeket szerencsére, de én nem tartanám elképzelhetetlennek azt sem ma, hogy ezek kerüljenek túlsúlyba a támogatási lehetõségek között.
Jelentõsen változtatható - megítélésem szerint - a közmunkák eredményessége. Szükséges lenne, hogy a már jól kialakult önkormányzati munkaerõ-piaci szervezet együttmûködésben az e célra elhatárolt támogatásokat szélesebb anyagi-eszmei körben adhassa át. Ma gyakorlatilag a bér és terhei és kisebb munkaeszközök támogathatók a kormány részérõl - beruházási javak, például több település kiszolgálására szállítóeszköz sajnos nem. Ez egy példa volt.
Fontosnak tartom, hogy a munka és a munkanélküliség bonyolult világában pontos szabályozás rögzítse az állami szerepvállalás irányait, arányait, a jogviszonyok alanyainak jogait és kötelességeit, a munkamegosztás szabályait. E szabályozásnak több szinten kell megvalósulnia, indokolt lenne a törvény végrehajtásának fontosabb - esetleg több tárcát is érintõ - szabályait kormányrendeletben már most jelezni, és a késõbbiekben meghatározni.
(20.50)
Néhány általános, de konkrétabb észrevétel. Felvetõdik egyes szakaszok olvasásánál, hogy a MAT, illetve a megyei munkaügyi tanácsok tagjainak megbízásakor a miniszter, illetve a központ igazgatója érdemi vagy formális jogosítvánnyal rendelkezik-e. Magyarul, ki dönt a tagok személyérõl, a jelölés, kijelölés joga a szövetségeknél csak sejteti a jogosítványokat. Egy másik esetben kiérleletlen, spontán ötletnek tûnik a munkanélküli személy vállalkozásához pályázat alapján nyújtható támogatás lehetõsége. Egyrészt amiatt, hogy mibenléte, feltételei nincsenek meghatározva, másrészt amiatt is, hogy egy másik szakasz változatlanul tartalmazza a munkanélküliek vállalkozóvá válása elõsegítésére a meghatározott négy támogatási formát.
Aggályosnak tartom annak a megfogalmazását, hogy meghatározott támogatás nyújtása esetén a MüM, illetve a megyei központ mellett külön nevesítetten a kirendeltség is köthet megállapodást, mivel a kirendeltség egyébként is a központ része, szerzõdéskötési lehetõségével - a helyi sajátosságok és a felelõsség mérlegelése mellett - az érintett központ igazgatója döntsön. Vélemény szerint a felelõsség, a vállalt felelõsség alapján ez lenne a helyes.
Félreérthetõ megfogalmazás miatt a munkanélküli-járadék mértékének felsõ határa félreérthetõ. A nyugdíjminimum kétszeresérõl vagy a nyugdíjminimum 90 százalékának a kétszeresérõl van szó? Gondolom, hogy ezt rövid úton a minisztérium vezetõivel tisztázni lehet.
Ellentmondásos a munkaügyi központba integrált munkaügyi biztonsági, munkaügyi felügyelõség vezetõjének besorolása, jelenleg magasabb besorolása van, mint a munkaügyi központ igazgatóhelyettesének. A munkaügyi központ feladatai között határozza meg rehabilitációs munkacsoport létrehozását és mûködését.
Mindezt a megváltozott munkaképességek foglalkoztatási rehabilitációjának elõsegítése érdekében, gondolom én. Ez olyan jelentõs új feladat, ami komoly erõforrást és felkészülést igényel. A tervezet utal arra, hogy a szakmai részletek nem tisztázottak a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõségek, illetve a munkaügyi központok összeolvadása tekintetében.
Egyrészrõl a munkaügyi központon belül képzeli a szervezetet, ugyanakkor gyakorlatilag a munkaügyi központ igazgatójának néhány formális jogosítványát leszámítva, szinte teljes önállóságot kíván részére biztosítani. A viták elkerülése érdekében elõre tisztázni szükséges ezt.
Hadd emeljek még ki az idõ rövidsége és elõrehaladottsága miatt néhány általános kérdést, amely a gazdasági, pénzügyi és számviteli felelõsségre tartozó kérdések esetében jogtechnikai, szervezéstechnikai kérdésként kívánnak szabályozni a törvénytervezetben.
A Munkaerõ-piaci Alap kezelése és felhasználása szempontjából ugyanis a megyei központban az azért felelõsséggel tartozó szempontjait is érvényesíteni kell, másként fogalmazva jogtechnikailag az a célszerû, ha a kirendeltség mint elsõ fokú hatóság önálló, és saját hatáskörében dönt, a központ pedig a másodfokú hatóság. Mivel azonban a munkaügyi központ speciális feladatokat ellátó hatóság egy-egy kirendeltségi aktussal, támogatás eszközeivel például, jelentõs pénzeszközökrõl döntenek. E döntés felelõssége a pénzfelhasználás és elszámolás tekintetében, úgy gondolom, hogy az igazgatót terheli, és ezt tartom helyesnek.
Szeretném jelezni azt is, hogy a törvénymódosításból nem derül ki világosan - legalábbis számomra nem tisztázott - a munkavédelmi területre vonatkozó másodfokú jogkör telepítésének a helye.
Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A törvénymódosítás további jelentõs feladatokat ad a megyei munkaügyi központok részére, amelyek másodfokú hatósági feladatok, rehabilitációs munkacsoport és feladatok, munkabiztonsági, munkaügyi feladatok. Szükségesnek tartom felhívni a figyelmet mindezen feladatok gazdasági, személyi, tárgyi feltételeire, amelyek biztosítása nélkül elég nehéz a törvény végrehajtását konzekvensen megkövetelni.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt további hozzászólásokkal - és várhatóan módosító javaslatokkal - segíti, hogy ez a nagyon fontos törvény valóban a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról, a jelenlegi állapotból egy pozitív irányúló elmozdulást eredményezzen. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)