KISS PÉTER munkaügyi miniszter, a napirendi pont elõadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! A foglalkoztatási törvény elmúlt év végén elfogadott módosítása öt elkülönített állami pénzalap összevonásával létrehozta az egységes Munkaerõ-piaci Alapot. Az Országgyûlés ekkor határozott arról is, hogy ezt a döntõen munkaadók és munkavállalók befizetésébõl létrejövõ alapot '97. január 1-tõl a befizetõk és a kormány delegált képviselõibõl álló önkormányzati jellegû testület irányítása alá kell helyezni. A most benyújtott törvényjavaslattal a kormány eleget tesz az Országgyûlés által meghatározott kötelezettségének. Figyelembe vettük továbbá a közigazgatás korszerûsítésébõl, az államháztartás rendszerének folyamatban lévõ reformjából adódó követelményeket, hiszen ezek több ponton is érintik a foglalkoztatáspolitikát, a foglalkoztatási törvényt, mely átfogó módosítására tett kormányzati ígéretet szintén így teljesítjük.
Mindezekre tekintettel a módosítási javaslatok fõbb területei.
Egy: a Munkaerõ-piaci Alap önkormányzati jellegû irányítása. Másodszor: a munkaerõ-piaci szervezet korszerûsítése. Harmadrészt a munkanélküliek járadékrendszerének átalakítása. Negyedrészt pedig az aktív foglalkoztatási eszközök módosítása, új, a foglalkoztatást elõsegítõ támogatási eszközök bevezetése.
A Munkaerõ-piaci Alap irányítását érintõ módosítást követõen az alap továbbra is elkülönített állami pénzalapként mûködik, az államháztartás része, amelynek pénzeszközeit speciális szabályokkal a kincstár kezeli. Az alap felett a munkaügyi miniszter rendelkezik, de a rendelkezési jogosítványait megosztja a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselõibõl álló delegált irányító testülettel.
Az alap gazdálkodását érintõ fõ kérdésekben az irányító testület önállóan dönt és kiszélesedhet a javaslattételi, véleményezési, a beszámoltatási jogosítványai is. Az alap zavarmentes mûködését és a miniszteri felelõsség érvényesíthetõségét a törvényjavaslat úgy garantálja, hogy amennyiben a hatáskörébe tartozó döntéseket a testület az elõírt határidõre nem hozza meg vagy a döntése jogszabályba ütközik, illetve veszélyezteti a munkanélküli-ellátások kifizetését, úgy az adott kérdésben a munkaügyi miniszter dönt. A Munkaerõ-piaci Alap önkormányzati jellegû irányításával a társadalmi partnerek nagyobb lehetõséget kapnak, de egyben nagyobb felelõsséget is viselnek az alap gazdálkodásában és ezen keresztül a munkaerõ-piaci folyamatok befolyásolásában. Széles körû áttekintést szerezhetnek a munkaerõ-piaci intézményrendszer egészére.
Tisztelt Országgyûlés! A közigazgatás korszerûsítéséhez kapcsolódóan megváltozik a munkaerõ-piaci szervezet felállása, mûködése is. A megyei munkaügyi központokat közvetlenül irányító Országos Munkaügyi Központ Munkaügyi Módszertani Központtá alakul át, amelynek feladata elsõsorban a munkaerõ-piaci és munkaügyi folyamatok informatikai és számítógépes rendszerének mûködtetése, az adatgyûjtés, információszolgáltatás lesz.
(19.50)
A hatásköri változások következtében az Országos Munkaügyi Központban foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonyát a törvénymódosítás, a Munkaügyi Módszertani Központ megalakulásával egy idõben közalkalmazotti jogviszonnyá alakítja át.
A megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõségek szakmai önállóságuk megtartásával, nagyobb ellenõrzési jogkörrel integrálódnak a megyei munkaügyi központokban. Nagyobb súlyt kap a kirendeltségek munkaerõ-piaci szervezetben betöltött helye, szerepe. Erõsödik a kirendeltség szolgáltató jellege, közvetlenebbé, szorosabbá válik az ellátásokat, szolgáltatásokat igénybe vevõk kapcsolata a szervezettel.
A szervezeti átalakulással megszûnnek a felesleges irányítási szintek, a pénzeszközök mellett a hatásköröket is decentralizáljuk, így a munkaügyi központokat, a helyi kirendeltségeket tovább erõsítjük. Összehangoljuk a munkaügyi és a munkaerõ-piaci ellenõrzési tevékenységet, így hatékonyabbá válik a feketemunka elleni fellépés, növekedik a szervezet tevékenységének szolgáltató jellege.
Tisztelt Képviselõtársaim! A munkanélküliek széles körét érintik kedvezõen azok a módosító rendelkezések, amelyek a munkanélkülijáradék-rendszer átalakításához kapcsolódnak. A munkanélküli-járadék kétszakaszos folyósításának megszüntetésével a tartós munkanélküliek helyzetét javítjuk. A módosítás alapján a munkanélküliek jelentõs hányada hosszabb idõre kap magasabb összegû járadékot, amelynek a mértéke egységesen a járadékalap 65 százaléka. A járadék alsó és felsõ határa három éve változatlan most már. Olyan rendszerre teszünk most javaslatot, amely megakadályozza a járadék elértéktelenedését, rugalmasan követi az áremelkedést, és amely biztosítja azt is, hogy a munkanélküli-járadék legkisebb összege folyamatosan meghaladja a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának összegét. A törvényjavaslat az öregségi nyugdíjminimum összegét veszi a munkanélküli-segély határainak számítási alapjául. A módosítás elfogadását követõen a munkanélküli-járadék alsó határa az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90 százaléka, ez 1997-es elõzetes becslés szerint körülbelül 10 000 forintot jelenthet, a felsõ határa pedig annak kétszerese lesz.
Tisztelt Ház! A törvénymódosítás alapján megváltoznak egyes foglalkoztatást, a munkába állást elõsegítõ támogatások, továbbfejlesztjük a képzési támogatást, valamint új támogatási formákat vezetünk be a munkahelymegtartás és munkahelyteremtés érdekében. A képzési támogatás új szabályozásával a munkanélkülieket arra kívánjuk ösztönözni, hogy már a munkanélküliség kezdeti szakaszában kapcsolódjanak be a képzésbe. Ha a járadékfolyósítás ideje a képzés befejezése elõtt lejár, a munkanélküli kérelmére keresetpótló juttatást kell megállapítani.
A törvénymódosítás tisztábbá, áttekinthetõbbé teszi a képzés támogatásának szabályait, egységes keresetpótló juttatást biztosít a képzésben részt vevõ munkanélküliek részére, és a pályakezdõk számára is lehetõvé válik a juttatás megállapítása.
A módosítás a jelenleginél jobban kívánja támogatni azokat, akik Tnfoglalkoztatás, vállalkozás vagy vállalkozásba belépés útján megoldják saját foglalkoztatásukat. Az új eszköz az eddigiekhez kapcsolódva lehetõséget teremt az alakuló vagy már mûködõ vállalkozások fokozottabb segítésére a foglalkoztatási feszültségek enyhítése érdekében.
Az aktív eszközrendszer, azaz a nem segélyezõ, hanem a munkába állást elõsegítõ támogatások módosításában jelentõs szerepet kap a munkahelymegõrzés támogatása. Eszerint a foglalkoztatotti létszám megtartása érdekében támogatni fogjuk az átmeneti likviditási gondokkal küzdõ, de piacképes tevékenységet folytató munkaadókat, valamint egyes munkavállalói rétegek részmunkaidõs foglalkoztatását is.
A foglalkoztatottak számának növekedését, a munkavállalói létszám bõvítését lényegesen nehezíti többek között az élõmunka magas költsége, a munkabéreket terhelõ járulékok mértéke. Ezért a törvényjavaslat önálló támogatási formaként bevezeti a foglalkoztatáshoz kapcsolódó társadalombiztosítási és munkaadói járulék részbeni vagy egészbeni átvállalásának lehetõségét is, legfeljebb egy év idõtartamra. Az új támogatások részletes feltételeit miniszteri rendelet határozza majd meg.
Végül pedig, a törvénymódosítás több olyan technikai jellegû pontosító szabályt is tartalmaz, amelyre a jogalkalmazás elõsegítése, más jogszabályokkal történõ összhang megteremtése érdekében van szükség.
Tisztelt Ház! A törvénymódosítás elõkészítése során széles körû egyeztetést folytattunk. 1996 júniusában az Érdekegyeztetõ Tanácsban megállapodtunk az önkormányzati jellegû irányítás fõ elveirõl, a részletes szabályokat közösen alakítottuk ki az Országos Munkaerõ-piaci Tanács, valamint az Érdekegyeztetõ Tanács által megbízott szakértõi testülettel. Így megegyezés született a Munkaerõ-piaci Alap önkormányzati jellegû irányítására vonatkozó szabályozás módjáról, bizonyos magatartási szabályok tiszteletben tartásáról is. Mindezeket tükrözi a benyújtott törvényjavaslat.
Az Érdekegyeztetõ Tanács egyetértett abban is, hogy a munkanélkülijáradék- rendszert rugalmassá kell tenni. A munkavállalói szervezetek ugyanakkor a módosítási javaslatban foglaltakhoz képest magasabb összegû járadékmérték megállapítását kezdeményezték, melyet a munkaadói szervezetek nem támogattak, tekintettel a bérek színvonalára és arra, hogy az ellátás a mielõbbi munkába állást is ösztönözze.
Tisztelt Képviselõtársaim! A törvényjavaslat rendelkezései terjedelmét tekintve túlmegy a részleges szabályozás keretein. A foglalkoztatási törvény valamennyi lényeges rendelkezését érinti, valójában átfogó módosításnak tekinthetõ. Kérem képviselõtársaimat, hogy a törvényjavaslat vitája során hozzászólásaikkal, majd a végszavazás során szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Szórványos taps.)