AKAR LÁSZLÓ pénzügyminiszteri államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban engedjék meg, hogy kiemeljem a benyújtott törvényjavaslat címét, eszerint nem pótköltségvetési, hanem az 1996. évi költségvetési törvényt módosító törvényjavaslat fekszik az önök asztalán.
Az államháztartásról szóló 1992-es XXXVIII-as törvénynek a '95. évi CV-ös törvénnyel módosított szövege két esetben teszi kötelezõvé a kormány számára pótköltségvetési törvényjavaslatnak az Országgyûlés elé terjesztését. Az egyik ilyen kötelesség akkor keletkezik, ha év közben a körülmények olyan módon változnak meg, hogy ezek a központi költségvetés-tervezet egyenlegét tartósan és jelentõsen veszélyeztetik. A másik esetben pedig akkor van pótköltségvetési törvényjavaslat benyújtási kötelezettség, ha a költségvetésben megállapított források nem elégségesek a kiadási elõirányzatok fedezésére.
Tekintve azt, hogy az eredetileg jóváhagyott államháztartási hiányt a jelen javaslat nem módosítja - sõt ténylegesen ennél kedvezõbb egyensúlyi helyzet várható -, a pótköltségvetési törvényjavaslat elõterjesztési kötelezettségének nincs meg az államháztartási törvényben meghatározott törvényi elõfeltétele. Folytatva a vonatkozó államháztartási törvényelõírásokra hivatkozást, azt is meg kell említeni, hogy e törvény 41. § (4) bekezdése kimondja, hogy, idézem: "Ha a költségvetési törvény módosítását nem az említett okok miatt kezdeményezik, a törvényjavaslat nem minõsül pótköltségvetési törvényjavaslatnak, illetve hatálybalépés esetén pótköltségvetési törvénynek." A törvényi elõírások összefüggéseibõl tehát egyértelmûen következik, hogy a pénzügyi folyamatok változásai csupán a költségvetési törvény módosítását teszik szükségessé.
Engedjék meg, hogy elõzõ állításom bizonyításaként röviden tájékoztassam önöket arról, hogy a központi költségvetés augusztus végi privatizációs és egyszeri bevételekkel korrigált hiánya közel 121 milliárd forint volt, a jóváhagyott 232,9 milliárd forintos éves deficit 52 százaléka.
A központi költségvetés pénzügyi folyamatai tehát megfelelõen alakultak, s ezért a társadalombiztosítási alapok pótköltségvetési javaslatának közeli benyújtása ellenére továbbra is tarthatónak ítéljük az államháztartás egészére célul kitûzött GDP 4 százalékát nem meghaladó hiányt.
Tisztelt Ház! Jelen javaslattal különbözõ okokból szükségessé vált módosítások összevont, egybeni elõterjesztésérõl van szó. A költségvetési törvényt módosító javaslatok három fõ csoportra oszthatók. Elõször: a kormánynak kezdeményeznie kellett a költségvetési törvény elfogadása után született parlamenti döntések költségvetési kihatásainak jóváhagyását. Másodszor: nyilvánvalóan szükség van parlamenti döntésre az 1995-96. évi magas privatizációs bevételekbõl származó kamatmegtakarítás felhasználásához. Harmadszor: a folyamatok tényleges alakulása számos esetben tesz indokolttá bizonyos korrekciókat.
Tisztelt Ház! Az elsõ csoportba tartozó, az Országgyûlés döntéseibõl fakadó módosítási javaslatok közül a következõket emelem ki. Elõször: a kormány az önök asztalára letett javaslatában kezdeményezte a Magyar Rádió és a Magyar Televízió részvénytársasággá alakulása kapcsán a mûködést segítõ pénzügyi feltételek átrendezését, módosítását, valamint a részvénytársasággá alakulás idõpontjáig esetlegesen nem rendezett, a tulajdonos közalapítványok által sem átvállalt terhek, tartozások a Magyar Rádió, illetve Magyar Televízió ingatlanvagyonából történõ rendezését. Emellett a javaslat tartalmazza, hogy a szociális okokból biztosított elõfizetési kedvezményezettség megtartása érdekében a szociálisan rászorulók helyett az elõfizetési díjat részben vállalja a központi költségvetés.
Másodszor: a közgyógyellátási jogosultság törvényi kibõvítése miatt szükségessé válik ötmilliárd forint összegû többlettámogatás elfogadása, melybõl javasoljuk, hogy 260 millió forint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére kerüljön kiutalásra.
Harmadszor: az Alkotmánybíróság állásfoglalása alapján született, a személyi szám használatával összefüggõ döntés végrehajtására hárommilliárd forint összegû többlettámogatási igény jóváhagyását kérjük.
(16.50)
Negyedszer: az életüktõl és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásával összefüggésben a determinációk bizonytalan megítélhetõsége miatt kezdeményeztük egy új, automatizmust jelentõ elõirányzatnak a jóváhagyását.
Tisztelt Ház! Az 1995-96. évi privatizációs bevételekbõl származó 1996. évi kamatmegtakarítás nyomán realizálódó mintegy 23 milliárd forintból közvetlen költségvetési többletkiadásként mintegy 10 milliárd forint elköltését javasoljuk. Ennek részeként indítványozzuk a gazdaságfejlesztési célelõirányzat forrásainak 2 milliárd forintos bõvítését, az M3-as autópálya építéséhez 1,5 milliárd forint, a vízkárelhárítási célokra 1,2 milliárd forint biztosítását.
Kezdeményezzük az államháztartási reform felgyorsítása érdekében fontos egészségügy-fejlesztési koncepció programjainak a külön támogatását. Ennek keretében olyan célokhoz javasolunk forrást biztosítani, mint az egészségügyi struktúra átalakítása miatt szükséges képzések, átképzések támogatása, a háziorvosi és a házi gyermekorvosi munkahelyek létrehozása, feltételeinek korszerûsítése. Indokolt ezeken túlmenõen többlet pénzügyi lehetõséget teremteni a kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolás feltételeinek kialakítására, az Országos Mentõszolgálat struktúrájának átalakítására, az egészségügyi nyugdíjpénztárak támogatására.
A javaslat szerint új források segítenék a nyugdíjreform technikai feltételeinek a megteremtését, a felsõoktatási és kulturális intézmények korszerûsítését, és a közmunkák céljait szolgáló programok elindítását is.
A privatizációs kamatmegtakarítás másik része a Magyar Nemzeti Bank refinanszírozási hitelezésén keresztül szolgálja a gazdaságfejlesztési célokat. Ez azokat az intézményeket - MBFB, Eximbank, Pénzintézeti Központ - erõsíti, amelyek közvetlenül képesek a vállalkozások export- és beruházási tevékenysége ilyen célú képzõellátásának javítására.
Tisztelt Ház! A harmadik csoportba tartozó egyéb módosító javaslatokból négy témát kívánok kiemelni.
Elõször: Az agrárgazdasági jóváhagyott támogatásból az elsõ félévben a keret közel kétharmada felhasználásra került. Augusztus végére pedig az elõirányzat 85 százalékát már folyósította a központi költségvetés. Különösen éles feszültség jelentkezett a mezõgazdasági, élelmiszeripari exporttámogatások körében, minthogy az éves 32,3 milliárd forintból mindössze 1,5 milliárd forint maradt a hátralévõ négy hónapra.
Tekintettel arra, hogy a mezõgazdasági és az élelmiszeripari termékek '96 évi szintje az elõrejelzések szerint eléri, sõt meghaladja a múlt évi rekord szintet, így elengedhetetlen az exporttámogatás ösztönzéséhez mintegy 7 milliárd forintos támogatástöbblet biztosítása még amellett is, hogy sor kerül belsõ átcsoportosításokra is.
Másodszor: A Magyar Nemzeti Bank nettó devizatartozásának csökkenése, a nemzetgazdaságban jelentkezõ többletlikviditás semlegesítését szolgáló monetáris politikai lépések és különösen a kincstári egységes számla privatizációs bevételek miatti év eleji tartósan magas állományára a központi költségvetésnek fizetett nagyösszegû többletkamat- teher miatt a Magyar Nemzeti Bank '96-ban várhatóan technikai értelemben veszteségessé válna. Ennek ellensúlyozására, a jegybankról szóló törvénnyel összhangban, a költségvetésnek támogatást kell nyújtania a jegybank részére. Ennek a támogatásnak a költségvetési törvényi lehetõségét teremti meg a törvényjavaslat második szakasza. Meg kell jegyezni, hogy a támogatás fedezetét a kincstári egységes száma eredeti költségvetésben nem szereplõ, MNB-tõl származó többletkamat-bevétele, illetve néhány más MNB-befizetés várhatóan fedezni fogja.
Harmadszor: Az ÁPV Rt.-vel kapcsolatban csak nagyon röviden szeretnék rámutatni néhány fontos motívumra. Az 1996. évi költségvetési törvény 8. §-ának (2) és (3) bekezdése tartalmazza az ÁPV Rt. tevékenységéhez kapcsolódó elõírásokat. A költségvetés elõkészítésének idõszakában a '95. évi privatizáció végsõ eredményei és ennek hatása az ÁPV Rt. '96. évi bevételeire-kiadásaira és költségvetési kapcsolataira még nem voltak egyértelmûek. A nagy értékû, elsõsorban az energiaszektorhoz kapcsolódó privatizációs szerzõdések az év utolsó hónapjaiban realizálódtak, így jelentõsen befolyásolták a '96-ban értékesítésre kerülõ vagyont és a hozzákapcsolódó bevételeket.
A törvénymódosítás ezen alapjában megváltozott feltételekben kíván eleget tenni úgy, hogy elsõsorban az ÁPV Rt. azon kiadásait módosítja, melyek valamilyen törvényi kötelezettség végrehajtásával kapcsolatosak, továbbá a megnövekedett feladatok elvégzése miatt szükségesek. A késõbbi kötelezettségek fedezésére javasolt tartalékképzés jelenleg a kincstári számlára visszacsatolt pénzelhelyezést jelent, az összeg esetleges felhasználásáról a tényleges igények függvényében a privatizációért felelõs és a pénzügyminiszter együttesen döntene. Végül a törvényjavaslat természetszerûen tartalmazza a költségvetési intézmények Érdekegyeztetõ Tanácsában született bérmegállapodás végrehajtására a szeptemberi tárgyalásokon vállalt kiegészítõ kormányzati intézkedések megtételéhez szükséges felhatalmazásokat.
Tisztelt Ház! Kérem önöket, hogy a módosító törvényjavaslatot megvitatni, és azt az esetleges szükséges korrekciókat követõen elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)