DEMETER ERVIN (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Hová lett a köztisztesség? - tehették fel sokan ezt a kérdést, amikor az elmúlt héten a költségvetési beszámoló vitáját hallhatták, és hallhatták azt, hogy az ország büdzséjérõl az Állami Számvevõszéknek, - illetve annak az elszámolásáról - milyen rossz a véleménye, és tételesen sorolja azokat a jogszabálysértéseket, amelyeket a kormány elkövetett. (Moraj a kormánypártok padsoraiból.)
Persze elég sajátos módon reagált erre a kormányzó többség, és ezen a héten már a parlament nyilvános közvetítése idejében nem kerül sor a költségvetési beszámoló tárgyalására. Természetesen mi tisztában vagyunk vele, és tudjuk, hogy a televíziós közvetítési idõ korlátozott. Tisztában vagyunk azzal is, hogy volt olyan idõszak, amikor egyátalán nem közvetített a televízió, azonban meglátásunk szerint a költségvetési beszámoló egy olyan fontos kérdés, amirõl a nyilvánosság, a televíziós közvetítések idején kell vitatkozni, és megadni minden parlamenti erõnek annak a lehetõségét, hogy ezt a nyilvánosság elõtt megtegye.
Természetesen azért kívánunk napirend elõtt szólni, mert ezt a jelenséget nem tartjuk elõzmény nélkülinek, és olyan tendenciákat vélünk felfedezni, amelyek korlátozzák az ellenzék jogosítványait, és feladataiban akadályozzák õket, nevezetesen az ellenõrzõ funkciójának akadályozását véljük felfedezni.
Önök bizonyára tudják, hogy a vezérszónoki rendszert a kormányzó pártok akaratából megszüntették, azt a teljes parlamenti konszenzuson mûködõ rendet, amelyben minden parlamenti erõnek lehetõsége volt arra, hogy egy adott törvényrõl, a konkrét törvényrõl a véleményét elmondja. Önök ezt megakadályozták, és a televízió nyilvánosságából kiszorították. Érveik között az szerepel, hogy a két kormánypárti - elfelejtjük hozzászámolni mindig az elõterjesztõ véleményt -, támogató véleményével szemben öt ellenvélemény jelenik meg.
Meglátásunk szerint ki kell bírni öt ellenvéleményt is, és az, hogyha esetleg eltérõ a javaslat, vagy egy parlamenti párt értékrendjében a különbségeket megmutatja a kormány javaslatához, jobb esetben a törvény javára is válhat, nem pedig kárára. Ezért mi, a magunk részérõl helytelennek tartjuk, hogy megszüntetik a vezérszónoki rendszert, de ennek további következményeként értékeljük, hogy egy olyan fontos kérdésrõl, mint a költségvetési beszámoló, nem a televíziós idõben közvetítenek.
Amikor annak idején a parlamentek egyáltalán alakultak, talán három kérdés volt az, amit fontosnak és kizárólagos feladatuknak tekintettek: hogy ki legyen a király, errõl a kérdésrõl a parlament döntött; hogy háborúba menjen az adott ország vagy sem, errõl is a parlament döntött; és a harmadik ilyen dolog volt az adóknak a kérdése, hogy kivessék-e, és mire fordítsák. Meglátásunk szerint a jelenlegi kormánynak kutya kötelessége - különösen egy ilyen mértékû adórendszer mellett - a nyilvánosság elõtt és a televízió idejében elszámolni az adott évi költségvetésrõl.
Ezért tisztelettel kérjük önöket, hogy fontolják meg, és tegyék lehetõvé, hogy az egyik legnagyobb súlyú kérdés, a költségvetési beszámoló a televízió nyilvánossága elõtt történhessen meg! Várjuk pozitív hozzáállásukat. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)