Selmeczi Gabriella Tartalom Elõzõ Következõ

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz), a napirendi pont elõadója: Elnök úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A kutya az ember leghûségesebb társa évezredek óta. A kutyáról szóló történetek mindig a szeretetrõl és a hûségrõl szólnak. Ez a bensõséges kapcsolat, amelyre a gyermekeket is kicsi koruktól neveljük, pár éve veszélybe került. A veszélyes ebek, küzdõ ebek, harci kutyák - kinek-kinek melyik elnevezés tetszik - megjelenésérõl a magyar társadalom körülbelül négy-öt éve értesült, elsõsorban a sajtó rendõrségi rovatából. Addig, amíg Magyarországon évekig elenyészõ volt a kutyák által okozott komoly sérülések száma, ezeknek a fajtáknak elsõsorban a pitbull terriereknek a megjelenésével, majd elterjedésével hatványozottan nõtt az ismertté vált, többnyire igen súlyos, maradandó sérülést okozó balesetek száma is.

Bár a sajtó e harci kutyák megjelenésével együtt szinte azonnal felhívta a figyelmet arra, hogy külföldön - természetesen tõlünk nyugatra - hogyan oldották meg az e kutyákkal kapcsolatos problémákat, Magyarországon a jogi szabályozás hiányossága csak akkor került a figyelem középpontjába, amikor már Gödöllõn emberéletet is követelt két, egyesek szerint három harci kutya támadása.

Ma már azt is tudjuk, hogy a harci kutyák behozatalát és tenyésztését tiltó 1994-es kormányrendelet meghozatala során nagyon nagy viták zajlottak, amelynek eredményeképpen egy felpuhított jogi szabályozás született. Talán, ha akkor a szigorúbb szabályozás mellett érvelõk vannak többen, ma nem is kellene ezzel a témával foglalkoznunk. Mára ugyanis olyan helyzet alakult ki, amikor egyre szaporodnak a súlyosabbnál súlyosabb, harci kutyák által okozott sérülések. Elég, ha csak a közelmúltban legismertebb esetre, a sashalmi hároméves kislány súlyos sérüléseire utalok. De bizonyára emlékezetes a nyár azon esete is, amikor egy szolgálaton kívüli rendõr csak fegyverét használva tudott megelõzni egy újabb gyermektragédiát. Ezek csak az elmúlt idõszak legismertebb pitbull-ügyei.

A minap azonban megkerestek Jászberénybõl, ahol szintén egy pitbull terrier által megtámadott asszony kórházba szállításakor derült ki, hogy vele egy kórteremben két ugyanilyen sérült is fekszik. Ezekrõl, és a hasonló ügyekrõl sokszor nem is tudunk. De ma már alig van valaki, akinek közvetlen környezetében, szûkebb lakóterületén ne lenne ismert egy-egy hasonló történet.

Mára odáig fajult a helyzet, hogy a városokban kisgyerekes szülõk nem merik játszótérre vinni gyermekeiket. Budapesten például a Városligetbe sem. Hogy vidéken a nagyobb gyermekeket sem merik elengedni egyedül iskolába, boltba, vagy akár csak a szomszédba. Idõs emberek, nyugdíjasok félnek utcára menni, ha lakókörnyezetükben ilyen kutyáról tudnak. Számos kutya- és macskabarát is hiába várja haza kedvencét, mert a harci kutyák edzésének egyik legismertebb módszere egy-egy ilyen valóban védtelen kis állatka elpusztítása.

Azok a kutyatartók, akik évek óta betartják az ebtartás elemi, társadalmi szabályait, nem merik elvinni kutyáikat sétálni, hiszen a veszélyes ebek ezeket sem kímélik. És akkor még nem beszéltünk az e kutyákkal tartott állatviadalok gondjáról, ahol embertelen, de nyugodtan mondhatom, hogy állathoz méltatlan körülmények között pusztulnak el a viadal során az állatok. 45

Vagy ne hívnánk fel a figyelmet arra, hogy ezeket a harci kutyákat nemcsak õrzõ-védelemre használják, hanem bûncselekmények elkövetésére, fenyegetésekre, pénzbehajtásra.

És ennek a folyamatnak öngerjesztõ hatása is van, hiszen sokan azt hiszik, hogy a pitbull elleni védekezés legjobb módja egy másik pitbull tartása. De nem állhatom meg, hogy szó nélkül hagyjam azt a nyári hírt - igen bízom benne, hogy hírlapi kacsát -, amely szerint Zemplénben, a római gladiátorviadalokhoz hasonlóan, két ember futott versenyt harci kutyákkal az életéért. És nagyon remélem, hogy ez a hír valóban hamis és nem a közeli sötét jövõt vetíti elénk.

Tisztelt Képviselõtársaim! Anélkül, hogy további drámai képet kívánnék festeni a helyzetrõl, nyugodtan kimondhatjuk tehát, hogy sürgõsen tennünk kell valamit, mert a jelenlegi szabályozás semmiképpen nem elégséges. Egyrészrõl azért, mert nincs kellõ visszatartó ereje, másrészrõl azért, mert a veszélyes ebek tartásának feltételeit és körülményeit nem szabályozza ez a bizonyos kormányrendelet. Harmadrészt pedig, a rendelet igen könnyen kijátszható. Hiába ismerte fel ugyanis a kormány, hogy a veszélyes ebek tartásával kapcsolatos társadalmi problémát szabályozni kell és hiába hozta meg ennek érdekében rendeletét, a küzdõebek behozatali és tenyésztési tilalmáról. Hiába tiltotta meg az állatviadalokat is. A harci kutyák tartásának módja ma nem szabályozott. A tenyésztés és az állatviadalok ma is ugyanúgy tovább folytatódnak. Folytatódnak, mert a szabályozás már születésekor sem bírt kellõ visszatartó erõvel. Nem volt, és ma sincs kellõ visszatartó ereje az ötvenezer forintos szabálysértési bírságnak. Hiszen közismert - és ezt legális hirdetésekbõl tudjuk -, hogy egy-egy ilyen kutya értéke többszöröse a kilátásba helyezett bírságnak. És akkor még a kutyaviadalok környékén forgó fogadási összegek - egyes vélemények szerint milliós tételek - nagyságáról nem is beszéltünk.

A kormány szándéka tehát 1994-ben helyes volt, de csak jelezte a problémát, és a megoldás nem volt sem elégséges, sem eredményes. A helyzet mára pedig úgy alakult, hogy a kormány a problémát már nem is képes egyedül megoldani, szükség van a parlament, azaz az önök, tisztelt képviselõtársaim segítségére is.

Azt, hogy a probléma a jelenlegi szabályozással mennyire megoldatlan, jól jelzi az is, hogy számos településen olyan nyomás nehezedett a képviselõ- testületekre, hogy akár vállalva az alkotmányossági kifogásokat is, megoldást kívántak találni annak kezelésére. Szolnok, Miskolc, Balassagyarmat, a fõváros XVI. kerülete, Tatabánya, Kazincbarcika - hogy csak néhány ismert és nagyobb várost említsek - önkormányzatai azért is alkották meg saját rendeletüket, mert érzékelték, hogy a jelenlegi központi szabályozás nem elég és a település lakossága eredményes fellépést várt az õket képviselõktõl. Ugyanezt várják az állampolgárok, tisztelt képviselõtársaim, tõlünk is.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint a huszonnegyedik órában vagyunk. Ezért még a tavasszal hozzákezdtünk egy törvénytervezet elkészítéséhez, és a nyár elején Kövér László képviselõtársammal közösen a parlament elé terjesztettük az indítványt. A javaslat elõbb több mint 80 képviselõtársunk támogatását kapta meg, hogy a parlament rendkívüli ülésszakán tárgysorozatba kerülhessen, majd az Országgyûlés önkormányzati és rendészeti bizottsága is általános vitára alkalmasnak találta. Együttmûködésüket köszönjük.

Tisztelt Képviselõtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt határozott véleménye, hogy a jelenleginél sokkal szigorúbb szabályokra van szükség, és a kérdést a közrend, a közbiztonság szempontjából kell megközelíteni. Ugyanis az ember az, aki felelõs, aki kitenyésztette, majd gyilkolásra képezte ezt a sokak által nem is kutyának tekintett fenevadat. A jelenleginél szigorúbb szankciókra van tehát szükség, amelyek valódi visszatartó erõt jelentenek. Ezt a visszatartó erõt a Fidesz a büntetõjog erejében és a veszélyes kutyákat tartók szigorúbb polgári, jogi felelõsségében látja. Bûncselekménynek minõsülne és két évig terjedõ szabadságvesztéssel lenne büntetendõ a veszélyes eb tenyésztése, országba való behozatala, engedély nélküli tartása csakúgy, mint a tartási feltételek ismételt és súlyos megszegése. Szintén bûncselekményt valósítana meg az is, aki állatviadalt, arra fogadást szervez, illetve az állatviadal-tartásnak feltételeit biztosítja. Nem tartjuk elegendõnek, hogy csak a veszélyes ebek behozatala a tenyésztése és az állatviadalok tartása legyen tiltott tevékenység. A Fidesz-Magyar Polgári Párt azt is szükségesnek tartja, hogy a tiltás egészüljön ki a veszélyes ebek reklámozásának, hirdetésének, versenyeztetésének tilalmával. Mindenekelõtt viszont azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy a meglévõ veszélyes ebek tartása csak szigorú feltételek megléte esetén legyen megengedett. 46

(19.10)

Annek érdekében pedig, hogy a tenyésztés tilalmát semmiképpen se lehessen kijátszani, az ilyen ebek csak ivartalanítva legyenek tarthatóak. A jelenlegi tilalmakat - amelyek csak az úgynevezett fajkutyákra vonatkoznak - pedig ki kell terjeszteni a veszélyes ebek keverékeire is.

Hiszen kihasználva a jelenlegi joghézagot ma sokan ilyen keresztezéssel kívánnak kitenyészteni újabb harci kutyákat. A parlament szabályozási felelõsségén kívül szükség van olyan erõs, a végrehajtást biztosító kormányrendeletre is, amelyhez a felhatalmazást a javaslat megadja. A parlament és a kormány - csak és kizárólag - együttes erõvel tudja ezt a problémát megoldani.

A kormánytól azt várjuk, hogy a végrehajtás során a veszélyes ebek tartását olyan szigorú feltételekhez köti, mint tette azt például a fegyvertartás esetében. Sokan gondoljuk ugyanis azt, hogy a pitbullok nem mások, mint élõ fegyverek, ezért nem is tarthatják csak nagykorú, büntetlen elõéletû állampolgárok. A tartás körülményei pedig oly módon szabályozottak, hogy a harci kutyák a kerítésen belül maradjanak, emberre, állatra így veszélyesek ne legyenek.

Tisztelt Országgyûlés! A javaslat készítése során számos kérdést kellett magunknak is feltennünk, és mások is sok kérdést tettek fel számunkra. Olyanokat, amelyek joggal igényelnek válaszadást. Elõször: kirõl is, mirõl is szól ez a törvényjavaslat?

A Fidesz-Magyar Polgári Párt azt gondolja, hogy ez a törvény nem az állatokról, nem a kutyákról, hanem az emberekrõl, a kutyatartókról szól. Arról, hogy az emberi magatartásoknak a jogállami keretek között is vannak korlátai. Hogy vannak olyan emberi magatartások - legyen szó akár kutyatartásról, akár másról -, melyeket - ha az másokat veszélyeztet, ha az a társadalomban félelmet kelt -, akkor szabályozni, ha indokolt, akkor korlátozni kell.

Nemcsak a kutyatartás állampolgári jog, de az is, hogy gyermekeink, nagyszüleink is félelem nélkül léphessenek az utcára. Mi sohasem állítottuk, hogy csak a veszélyes ebek tartói az okai a szaporodó baleseteknek, de azt igenis gondoljuk, hogy sokan nem mérik fel azt a veszélyt, amelyet egy ilyen eb birtoklása okoz.

Sokan egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy ezek a kutyák genetikai okok miatt sokkal veszélyesebb fajták a saját átlaguknál, hogy az ölési ösztönt - kynológus szakértõk szerint - ugyanúgy magukban hordozzák, akár a tigrisek, oroszlánok, más ragadozók; míg a kedvesnek tûnõ pitbullok is teljességgel megbízhatatlanok, kiszámíthatatlanok. Bizonyos körülmények között, apró ingerek hatására pillanatok alatt vadállatokká válhatnak, és ilyenkor nem ismernek kegyelmet. Vérengzõ ragadozókként megállíthatatlanul támadnak, nem tudnak kommunikálni, agresszivitásuk genetikailag rögzült. Tehát ezt kynológusok mondták, nem pedig mi.

Második gyakori kérdés, hogy egy ilyen szabályozás nem minõsül-e a tulajdonjog korlátjának. Sokan úgy tartják, hogy a kutya nem más, mint egy élõ tárgy, mellyel a gazdája azt csinál, amit akar. A tulajdonjog pedig szent és sérthetetlen.

Mi azt gondoljuk, hogy csak annyiban, amennyiben más tulajdonunk. Ki vélne tulajdonjogi korlátot felfedezni például abban, hogy egy gépkocsi csak a KRESZ szabályai szerint közlekedhez, hogy vezetéséhez engedély kell, és hogy azzal másnak sérülést a felelõsség vállalása nélkül nem okozhatunk? Vagy ki látna kivetnivalót abban, hogy lõfegyvert, robbanóanyagot csak meghatározott feltételek esetén, és meghatározott módon tarthatunk?

Ez a javaslat sem vonja el a kutya tulajdonjogát, csak annak tartását szorítja keretek közé. Mégis, e példánál maradva, úgy gondoljuk, hogy míg a gépjármûvet csak annak vezetõje hozhatja mozgásba, míg a fegyver ravaszát csak emberi kéz húzhatja meg, addig egy élõ, veszélyes eb képes olyan - esetleg a tulajdonos gazdája akaratával ellentétes - cselekvésre is, amely másokban riadalmat, félelmet kelt, vagy akár súlyos sérülést okoz. Az ilyen ebek tartásának módja tehát nem bízható akárkire és a tulajdonjog szabad belátására, hanem csak és kizárólag szigorú feltételek mellett lehetséges. 47

A harmadik kérdés, hogy miért ilyen módon történik a szabályozás. A Fidesz- Magyar Polgári Párt a veszélyes kutyák problémáját kezdettõl fogva közrendi és közbiztonsági kérdésnek tekintette.

Olyan kérdésnek, amelynek esetében arra kell választ adni, hogy hogyan lehet biztosítani azt, hogy a polgárok egyszerre hódolhassanak ebtartási kedvtelésüknek, de azzal másokat ne veszélyeztessenek; hogy jogszerû és jogellenes magatartások világosan elváljanak egymástól; hogy az, aki megfelel egy engedélyezési eljárás feltételeinek, aki betartja a tartás szigorú szabályait, az akár ilyen veszélyes ebeket is jogszerûen tarthasson, hiszen ez esetben - remélhetõleg - nem kell további balesetektõl, tragédiáktól vagy az emberek félelemérzetétõl tartani.

Aki viszont jogellenes tevékenységet folytat - legyen szó akár tenyésztésrõl, akár állatviadalokról -, az számítson az állam különleges szigorára. Azt reméljük, hogy ennek a szellemnek megfelelõen a törvény születésekor egy tabula rasát csinálhatunk, és mindazok az ebtartók, akik ilyen veszélyes ebet tartanak, tiszta lappal indulhatnak. Reméljük, hogy a jogszerû, és nem a jogellenes magatartást fogják választani.

Tisztelt Képviselõtársaim! Engedjék meg, hogy e javaslat kapcsán néhány köszönetet is mondjak. Elsõsorban köszönetet kell mondanom a magyar sajtónak, amelyik - eleget téve legfontosabb feladatának - idõben felhívta a figyelmet a harci kutyák problémáira, és pontos, hiteles tájékoztatást adott arról. Köszönjük a kormány, a kormánypárti képviselõk, a Belügyminisztérium, külön a belügyminiszter úr támogatását, akik az elsõ perctõl kezdve nem csináltak presztízskérdést abból, hogy ez a javaslat nem kormányelõterjesztésként került a tisztelt Ház elé. Szeretném megköszönni azoknak a szakmai szervezeteknek - a Magyar Ebtenyésztõk Országos Szövetségének,6 a Magyar Kutyások Szövetségének - a segítségét, akik az elõkészítés szakaszában észrevételeikkel, javaslataikkal segítették munkánkat. Ugyanilyen köszönet illeti az állatvédelmi szervezeteket is: a Fauna Egyesületet, a Magyar Állatvédelmi Szövetséget. És köszönjük mindazon állampolgárok levelét, telefonját, akik vették a fáradságot, és megkerestek minket véleményükkel, javaslatukkal. És persze köszönjük, tisztelt képviselõtársaim, az önök támogatását is, akik átsegítették ezt a javaslatot az eddigi parlamenti buktatókon. E javaslat jól példázhatja, hogy ellenzék és kormánypártok között nem lehetetlen az együttmûködés.

Tisztelt Országgyûlés! Hosszú ideje él az az elképzelés ebben a régióban, hogy egy-egy probléma megoldása csak papír és tinta kérdése, megfelelõ számú rendeleté és törvényé. Szerencsére mi nem küszködünk ezzel az illúzióval. A tervezett szabályozás szükséges, de nem elégséges feltétele a probléma megoldásának. Szükséges az is, hogy a végrehajtás, az ellenõrzés, a szankcionálás mûködjön. A kormány és önkormányzatok egyformán felelõsek ebben.

A büntetõjogi szankciók léte sem elégséges; szükséges, hogy megfelelõ ítélkezési gyakorlat is párosuljon hozzá. Nem elég, hogy tiltjuk a reklámokat, de talán a reklámetikával is összeegyeztethetõbb lenne, ha egyes termékeket sem harci kutyákkal reklámoznának. Javaslatunknak, illetve annak parlamenti fogadtatásán önmagán túlmutató jelentõsége van.

Nem gondoljuk, hogy a pitbull-ügy a legfontosabb közbiztonsági probléma, de tény, hogy ez az embereket egyre inkább foglalkoztató ügy. Mindenki érdeklõdve figyeli, hogy az adójából fönntartott állam erre az ügyre miként reagál. Különös figyelem övezi azokat az új társadalmi kihívásokat, amelyek kezelésével egy korábbi rendszernek nem - vagy nem ilyen módon - kellett szembenéznie. A kábítószer terjedése, a prostitúció, a gyermekkereskedelem, a gyermekpornográfia, vagy éppen a harci kutyák terjedése.

A tét nem csupán annyi, hogy az Országgyûlés, a kormány meg tudja-e oldani ezt a problémát - ez is nagy tét -, hanem szimbolikus jelentése az, hogy képes-e az állam választ adni az új társadalmi kihívásokra, képes-e az állam polgárainak érdekeit képviselni, megvédeni õket, gyermekeket, öregeket egyaránt. Fõleg akkor, amikor általában a polgárok bizalma csökken az állami intézmények iránt.

Ha az állam, az Országgyûlés, a kormány ebben az ügyben meghátrál, és még a kutyától sem tudja polgárait megvédeni - "kutyába sem veszi" - õket, akkor hogyan számíthatunk arra, hogy sokkal súlyosabb esetekben gyilkosságok, rablótámadások ellen védelmet tud nyújtani.

Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Országgyûlés! Az állam becsülete, a polgárai elõtti becsülete ebben az ügyben a tét. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps. Bekiabálás a Fidesz padsoraiból: Bravó!) ____________________ 6 Nem Egyesülete? 48

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage