DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Az egészségügyi ellátás kötelezettségeirõl és a területi ellátási normatívákról szóló T/2423. számú törvényjavaslat megismerése után nagy számolás indult meg a megyékben és a fõvárosban. A mellékletek áttanulmányozásakor pedig különösen felborzolódtak a kedélyek. A kórházak, intézmények már a rájuk vonatkozó irányszámok ismerete elõtt tiltakozni kezdtek az ágyszámok csökkentése ellen, a megyei normatívák megismerése után pedig elindult egy össznépi játék. A kórházak, az orvosok, az önkormányzatok, a megyék, a megyei képviselõcsoportok, mindannyian méltánytalannak találták a saját területükre vonatkozó adatokat. A vidékiek a fõvárost vádolják, a klinikák az ellátás progresszivitását féltik, a szakmák nem tudnak a területi ágyelosztásban megegyezni. Az elõterjesztõi szándék világos. A túlméretezett, finanszírozhatatlanná váló fekvõbeteg-ellátást meg kell reformálni. A reform egyik nagyon fontos eleme, egyik kezdeti lépése az ágyak számának csökkentése. Az évekkel korábban elindított folyamat elõkészítésekor már világos volt, hogy a jelenlegi struktúra egyre inkább alkalmatlanná válik a megváltozott viszonyok közti gyógyító-ellátás kiszolgálásához. A szakmailag sok esetben megkérdõjelezhetõ, gyakran presztízsszempontok, illetve kapcsolatok által meghatározott ágyfejlesztések, a járóbeteg-ellátás központilag is sugallt alacsonyabb rendûsége - amely a leletek és a kivizsgálási eredmények hierarchizálásában is megnyilvánult -, oda vezettek, hogy az egészségügy strukturális egyensúlya megbomlott. A krónikus pénzhiány, az inflációt nem követõ finanszírozás pedig egyes kórházakat katasztrofális helyzetbe sodort. A pályán dolgozók fizetése is hozzájárult ahhoz, hogy az egészségügy szereplõi között komoly feszültségek alakultak ki. A gyógyításban eltöltött sok év tapasztalatai alapján a pályatársaim többségével vallom, hogy a reformra igenis szükség van. Alapvetõen egyetértünk a struktúra megváltoztatásával is. A viták ott kezdõdnek, hogy milyen mértékû legyen az ágylétszám-csökkentés, milyen legyen az ütemezése és kit érintsen. Az elmondott sorrend alapján nõ az egyet nem értõk tábora. Amíg a saját ágyakról nincs szó, egyetértünk a tízezer ágy megszüntetésével, amikor a területünket érintõ normatívákat összehasonlítjuk a szomszédokkal vagy a védett ágyak elosztását nézzük, azonnal gerjednek az indulatok.
Tisztelt Képviselõtársaim! A bõrömbõl én nem tudok kibújni, ezért nézzék el, hogy saját megyémet érintõ dolgokról szólok. Igyekszem elkerülni a hangulatkeltést, mert a minisztérium érveit, amelyekkel az alapelveket védik, tisztességeseknek tartom és lényegileg el is tudom fogadni. Elfogadom, hogy ne kézi vezérléssel, hanem a lehetõségeknek megfelelõ objektív mutatók alapján, mindenkire vonatkozó képlet segítségével határozzák meg az ágyszükségletet. Csak azt nem értem, hogy a tízezer lakosra jutó 80-85 ágyból hogy lesz Somogyban 72. Vagy a képletben van a hiba, vagy a többi korrekciós tényezõ nem vesz figyelembe olyan morbiditási adatokat, településszerkezetet, regionális feladatokat, amelyek alapján az elöregedett lakossághoz és a valós viszonyokhoz igazodna a megmaradó ágyszám. Tudom, hogy általánosságokkal nem sikerül megnyernem sem az elõterjesztõt, sem a hasonló cipõben járó képviselõtársaimat, akik a saját megyéjük helyzete miatt ugyancsak protestálni akarnak, ezért néhány konkrét indokot is mondok. Elõször is a képlet F: demográfiai és társadalmi-gazdasági mutatói között az ezer lakosra jutó gazdasági szervezetek számát figyelembe véve Somogy megye a második helyre került. Köztudott, hogy ezek a vállalkozások a déli Balaton-parton bejelentett, nem helyi illetõségû idényvállalkozásoknak köszönhetõen adnak ilyen magas számot, a megye ugyanis az elmaradott térségek közé tartozik. A területfejlesztéssel foglalkozó tudományos vizsgálatokban utánanézhetõ, hogy az utolsó elõtti büszke harmadik-negyedik helyen található a megyék rangsorában Somogy. Másik kifogásom, hogy az országos és regionális feladatokat ellátó kórházak között nem szerepel a tervezetben a Mosdósi Tüdõ- és Szívkórház.
(16.10)
A tüdõbetegek ellátásában, de kifejezetten a krónikus légzõszervi megbetegedésben szenvedõ gyerekek rehabilitációjában kiemelkedõ szerepe van a kórháznak. A rehabilitációs ágyaikon ápolt kis betegeknek helyben biztosítják az iskolai ellátást és a gyógyúszást is.
Harmadikként egy olyan megfontolandó igényt említek, amely az egészségügyi fõiskolai képzés kiszolgálásához is rendelne ágyakat, mivel a Pécsi Orvostudományi Egyetem Fõiskolai Karára járó, felsõfokú ápoló és védõnõként végzõk gyakorlati képzése is a megyében történik.
Nem került elismerésre az üdülõbeteg-ellátás fekvõbeteg hátterének biztosítása sem. Látszólag a siófoki és a marcali kórházak statisztikájában az üdülõforgalom csak mérsékelt emelkedést mutat, de a standardizált adatok alapján lényeges relatív emelkedés tapasztalható.
A siófoki adatok szerint a területen kívüli betegek száma a nyári hónapokban 240 százalékra nõ, ha a többi hónap területen kívüli átlagát száznak vesszük.
Tisztelt Országgyûlés! A megye eddig nagyjából önellátó volt, a tervezet 18 százalékkal csökkenti az ágyak számát. A betegek rákényszerülnek, hogy nagy távolságban lévõ intézeteket keressenek fel, ami az útiköltséget és a mentõszállítás költségeit figyelembe véve, máris csökkenti azt a költségmegtakarítást, amit a javaslat feltételez.
A másik gondot az aprófalvas településrendszer, valamint az infrastruktúra fejletlensége okozza, ami megkérdõjelezi a rövidített ápolási idõ lehetõséget.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Az elmondottak alapján kérem, hogy a mellékletek felülvizsgálatával támogassák az elfogadható kompromisszumos javaslatainkat, amelyekkel nem a koncepció változtatását, hanem csak a valós igények elismertetését és az indokolatlan hátrányok kiküszöbölését szeretnénk elérni. Köszönöm. (Szórványos taps.)