DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Elnöknõ! Tisztelt Országgyûlés! Nagy érdeklõdéssel hallgattam Torgyán Józsefnek a prezidenciális rendszerhez vonzódó elõadását. Úgy gondolom, ezzel nem egyszerûsítem le a kétperces keretei között az általa mondottakat. Szeretném hangsúlyozni - és ez a mai vitában minden bizonnyal még erõsebb dokumentációt kap részünkrõl -, hogy a Magyar Demokrata Néppárt nem híve a prezidenciális rendszernek számos okból, amire most nem térek ki. Vitákon azonban, közel egy évtizede ismételten felmerül a hivatkozás történelmi példára: Kossuth kormányzóságának a prezidenciális rendszerhez közelítõ jellegére. Torgyán József ezt nem említette, én kiegészítésként kapcsolódom most.
Történelmi tényként szeretném felhívni a figyelmüket, hogy Kossuth, kormányzó elnökké választása után, egy erõs politikai vitában - ami jórészt a parlament, mondjuk úgy, belsõ tanácskozásain és nem plenáris ülésein zajlott - egy megállapodás jött létre, aminek értelmében Kossuth egy levéllel fordult 1849. május elején az Országgyûléshez. Az hivatalos iratai közé iktatta mint a kormányzóelnökségrõl szóló törvény végrehajtásának kiegészítését. Ebben Kossuth arra hívta fel a figyelmet, hogy vállalta, miszerint az adott körülmények között elháríthatatlannak ítélt beavatkozása a végrehajtó hatalom gyakorlásába - a szabadságharc küzdelmeirõl van szó, egy kialakult helyzetrõl -, úgy válik alkotmányossá, hogy kormányzó elnökként minden, a végrehajtó hatalom területén kifejtett lépésért parlamentáris felelõsséget vállal. Ez nagyon nyomatékos körülmény, ez egyedülálló volt az akkori alkotmányos viszonyok között. Ez, kérem szépen, figyelmeztetés azok számára, akik a prezidenciális rendszert kívánják, békés körülmények között is kiterjedten kívánják. Köszönöm.