DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bauer Képviselõ Úr! A német alkotmányban szerepel a szociális állam kategóriája, és ez azzal a további következményekkel jár, hogy ez olyan jogrendszert biztosít, amely szerint az erre vonatkozóan meghozott jogszabályok nem lehetnek ellentétesek az alkotmányban deklarált szociális állam kategóriával, továbbá ennek a szociális állami jellegnek a kimondása az alkotmányban azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság számára egy kötelezõ jogértelmezést ad, amely értelmezés nem lehet ellentétes a szociális állam kategóriájával.
Továbbá a modern nemzetközi egyezmények igenis nagyon sok esetben valódi alapjogként, valódi alanyi jogként tartalmazzák az alapvetõ szociális jogokat, nem pedig államcélként.
(12.40)
Azt senki sem mondta, hogy minden egyes szociális jog alanyi jogként kell, hogy szerepeljen az alkotmányban - például a konkrét munkahelyhez való joga minden egyes embernek nyilvánvalóan nem lehet alanyi jog az alkotmányban -, de a munkához való jog egyes elemei viszont igenis lehetnek alanyi jogokként feltüntetve az alkotmányban.
A jelenlegi alkotmánykoncepció azonban még a Bauer Tamás által alapjognak elismert szociális jogokat sem alapjogként tartalmazza, hanem csak államcélként. Például a pihenéshez, a munkaidõ ésszerû korlátozásához vagy a fizetett szabadsághoz való jogot is csak államcélként szabályozza ez a koncepció, ami azt jelenti (Az elnök pohara megkocogtatásával a zajra figyelmeztetett.), hogy e jogokat nem köteles biztosítani az állam. A munkavállalók egy szép napon arra ébredhetnek, hogy a munkáltató nem biztosítja a részükre a fizetett szabadságot. Ez ezt jelenti alkotmányozási szempontból. Ezért tehát ez az alkotmánykoncepció a jelenleg hatályos alkotmányhoz képest igenis visszalépést jelent és erre a kérdésre a zárszóban, továbbá az érdekegyeztetés kérdésében részletesen ki fogok térni. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalról.)