SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõ Úr! Mindenekelõtt azt szeretném leszögezni, hogy nem szerencsés dolog folyamatban lévõ nemzetközi tárgyalások jegyzõkönyveirõl parlamenti tárgyalást indítani. Mi is ahhoz szoktunk hozzá, hogy udvarias külföldi partnereink nem a parlamentbõl üzengetnek nekünk, hanem a megfelelõ csatornákat használják, amikor velünk közölni akarnak valamit.
Nem szívesen teszem most ennek az ellenkezõjét, de miután Kósa képviselõ urat nem sikerült lebeszélnem arról, hogy ezt mindenképp itt kell megvitatni, így most kénytelen vagyok azt mondani, amit mondani fogok.
Szeretném megjegyezni, hogy ráadásul az ügy, amelyrõl most beszélünk, noha nagy föltûnést keltett, nem olyan nagyon jelentõs. Egyszerûen azért nem olyan nagyon jelentõs, mert itt egy 1998-ban kezdõdõ - és azután persze 11 évig eltartó - szállításról van szó, amelynek a részletes föltételeit ma még tulajdonképpen korai tisztázni.
(15.40)
Az a jelentõs abban az orosz bejelentésben, hogy az orosz miniszter megerõsítette, hogy az opciós jog igenis megillet bennünket, tehát az a gáz, az a bizonyos évi 2 milliárd köbméter 11 éven keresztül, '98-tól kezdve rendelkezésünkre fog állni.
Ami kevésbé jelentõs, és ami ugyanakkor a nagy feltûnést kelti, és most a kérdésben is szerepel, az a miniszter úrnak - mármint az orosz miniszter úrnak - az az egyoldalú bejelentése, hogy ezt a gázszállítást a Panrusgáz nevezetû cég beiktatásával kívánják teljesíteni.
A kifogás, amely az ipari és kereskedelmi minisztert éri, az az, hogy ezen a tárgyaláson erre a bejelentésre nem reagált azonnal. Le szeretném szögezni, hogy az azonnali reagálásra nem volt szükség.
Tisztelt Képviselõ Úr! Amikor egy ilyen bejelentés történik, akkor egyfelõl tisztázandó, hogy például a Mol Részvénytársaságnak ebben az ügyben mi az álláspontja. Ön elõtt is ismeretes, hogy a Mol Részvénytársaság felerészben tulajdonosa a Panrusgáz-nak. Ez az adott pillanatban nem volt megtehetõ.
Másrészt, ha most elkezdjük boncolgatni azt a mondatot, amelyet ön felolvasott, abból még csak az sem biztos, hogy az orosz fél magyar területen kívánja beiktatni a Panrusgázt. Ahogy a Panrusgáz-nak a mai körülmények között magyar területen nincs joga arra, hogy ezt a kereskedelmi mûveletet ma elvégezze, úgy orosz területen sincs, de ahogy késõbb esetleg nálunk lehetne, úgy éppen ott is lehetne. Ha orosz területen akarják beiktatni, nekünk azzal kapcsolatban végül is nem nagyon lenne kommentárunk, ha ott részt vesz benne, akkor részt vesz benne.
Tehát a mondat jelentése, amelyet állítólag azonnal kifogásolni kellett volna, távolról sem annyira egyértelmû. Azt egyszerûen nem is értem, hogy ön itt például anyagi veszteségrõl szól a Mol tulajdonosaival kapcsolatban, ezért akkor már azt is meg kellene nézni, hogy az opciós jog nem tartalmaz-e árajánlatot. Mi ezt az opciót az akkor érvényes árakon, a bárhol másutt is érvényes árakon tudjuk érvényesíteni, tehát ebbõl anyagi elõny nincs. Ez az elõny csak annyi, hogyha netán akkor gázhiány lesz - ami egyébként abszolút valószínûtlen a mai ismereteink szerint -, akkor nekünk mégis van jogunk arra a gázra. Tehát anyagi veszteségrõl a dologgal kapcsolatban egyébként sem lehet beszélni.
Ezzel együtt erre a felvetésre, hogy tudniillik esetleg a Panrusgáz magyar területen iktatódna bele ebbe az üzletbe, természetesen nekünk válaszolnunk kell. Fel kellett vetnünk azt, hogy ez a korábbi megállapodással ellentétes, ez a felvetés írásban megfelelõen megtörtént, várjuk rá a választ.
Befejezésül: én nagyon határozottan le szeretném szögezni, hogy az 1991-ben módosított 1985-ös megállapodás szerint a vásárlási jog a Mineralimpexet illeti meg, amelynek most kizárólagos tulajdonosa a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság. Egy ilyen egyezményen, egy nemzetközi egyezményen egy tárgyaláson történt bejelentés nem változtat, csak egy másik egyezmény változtathat, ilyen egyezmény pedig nincsen.
Befejezésül arra térek vissza, amivel kezdtem: én ezt nem szerettem volna innen, a magyar parlamentbõl megüzenni az orosz kormánynak, elnézést kérek tõlük is, hogy ezt itt kellett megtennem, ennek nem ez a szokásos formája. Elnézést kérek Kósa Lajos képviselõ úr nevében is, aki engem arra kényszerített, hogy innen, a parlamentbõl üzenjek egy olyan ügyben, amelyben a megfelelõ forma a levelezés és a tárgyalás. Köszönöm a figyelmüket. (Zaj, közbeszólások a jobb oldalon. - Balsay István: Bunda! - Taps a kormánypártok soraiban.)