BALSAY ISTVÁN, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Miniszter Úr! A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvénytervezetet a Fidesz-Magyar Polgári Párt és szakértõi megvitatták. Megállapítható, hogy az 1961-ben, az erdõtörvénnyel együtt szabályozott törvényi szabályozás - amelyben egy fejezetre terjed ki a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvényi gondoskodás figyelme - megérett a változtatásra. Megérett a változtatásra, hiszen - mint a vitából is és az azt megelõzõ idõszak vitáiból is kiérezhetõ - a vad, a vadgazdálkodás, a vadászat több mint gazdálkodás, több mint környezet- és természetvédelem; benne rejlik az erdõ védelme; vállalkozás, egyeseknek szórakozás, sport, sokaknak szenvedély, és nagyon sokaknak politika - és egyre több politika.
(10.50)
Miniszter úr expozéjában beszélt arról, hogy egyesek szerint ez a törvénytervezet csak címében szerepelteti és hordozza a vad védelmérõl és a vadgazdálkodásról szóló fejezeteket és az állam, a társadalom kötelezõ gondoskodását. Én is azok közé tartozom, akik keveslik a vad védelmérõl és a vadgazdálkodásról szóló fejezeteket és túlzottnak találják a vadászatról szóló részeket. Azok közé tartozom, akik tartózkodtak az általános vitára való alkalmasságról történõ szavazáskor, de e törvény tárgyalását és parlament elé kerülését mégis jobbnak tartom a bizonytalanságnál, a vadállomány, a nemzeti kincs értékének nagyon súlyos romlásánál, mint ahogy errõl miniszter úr is beszélt. Ezért tehát szükség van a törvényre. Szükség van egy jó törvényre, amely valóban figyelembe veszi a biológiai sokféleséget és elsõsorban a vad védelmére, a vad élõhelyének védelmére koncentrál és természetesen szabályozza azt is, hogy milyen módon lehet elejteni az elõbb ismertetett sport, szenvedély, vállalkozás, szórakozás tárgyát képezõ vadat.
Családi tradíciók kapcsán bennem is emlékképek tolulnak elõ, amikor errõl a törvénytervezetrõl beszélek, és feltétlenül kell beszélnünk arról is, hogy milyen állapotban van most a törvény tárgya, e törvényjavaslat tartalma. Megállapítható, hogy a törvénytõl függõen döntõ változások elõtt áll a magyar vadállomány, a magyar vadgazdálkodás. Elindultak olyan folyamatok, amelyek remélhetõleg lassíthatók és remélhetõleg pozitív irányba fordíthatók. E törvénynek ezeket a folyamatokat kell erõsítenie és lassítania azokat, amelyek ezt a nemzeti kincset Nyugat-Európában vagy Európában másutt tapasztalható hasonló viszonyok, állapotok közé lökné.
Jelentõs változások következtek be a tulajdonviszonyokban. Nõtt a társadalom természet és környezet iránti érzékenysége és érdeklõdése. Jelentõs mértékben romlott a szarvas, a nyúl és más vadállomány biológiai értéke, a nemzetközi bírálatokon megszerezhetõ aranyérmes és más pontozásos módszerekkel kimutatott értéke. Nagyon nagy mértékû az õz és a vaddisznó károkozása. Tehát mindenképpen gondoskodni kell arról, hogy ez a törvény lehetõleg a legjobb állapotban 1997 tavaszán életbe léphessen. Történelmi lehetõség nyílik arra, hogy a kapcsolódó törvényekkel egyidejûleg megalkotott, azokkal minden tekintetben harmonizáló jogszabály véget vessen a vad- és az élõhely- gazdálkodás mesterséges különválasztásában gyökerezõ szerteágazó, pusztító hatású több évtizedes konfliktusrendszernek. A környezet- és természetvédelemhez, valamint a közjóléthez kapcsolódó érdekekkel összhangban lévõ modern európai egységesülõ jogrendszerbe illõ törvényt szeretnénk. Az egységes élõ rendszerek, mint például az eredeti életközösség egyes elemei, mint a benne élõ vadállomány, a rendszerbõl kiragadottan nem kezelhetõ.
(Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes alelnök foglalja el. - Boros László helyét a jegyzõi székben dr. Kávássy Sándor foglalja el.)
A törvénytervezet több sarkalatos pontban, kérdésben eltér az európai joggyakorlattól és a hazai jog hagyományaitól is. Sajnos nem csupán magát a vadat kívánja állami tulajdonban tartani, az élõvadat, a vadászati jogot is csak névleg, formálisan köti a föld tulajdonához, a minimális vadászterület- nagyság tervezett, eltúlzott mértéke sajnos egyedül kizárólagosan az állami tulajdonú vadászterületeken - ott sem mindig - teszi lehetõvé a vadászati jog önálló gyakorlását. A Fidesz-Magyar Polgári Párt nagyon fontosnak tartja, hogy a társult vadászati jog gyakorlásának túlszabályozott feltételrendszere ne tegye elérhetetlenül nehézzé e forma létrejöttét. A földtulajdonosok jelentõs részének ilyetén kizárása egy õket megilletõ vagyonértékû jog gyakorlásából - nem túlzás, ha azt mondja a Fidesz-Magyar Polgári Párt, hogy - alkotmányellenes.
A tervezet megítélésünk szerint rövid távon is negatívan hathat a gazdálkodásra. Új, eddig ismeretlen elvonásokat léptet életbe, amelynek forrásait a gazdálkodásban, végsõ soron az élõhelyben véli megtalálni. A vadvédelmi hozzájárulás szükséges, de voltaképpen ennek nagysága most egy olyan adó, amelynek évi közel fél milliárdos nagyságrendû összegét nem a gazdálkodás egyes elemeinek támogatására, fejlesztésére, hanem egy szakhatóság indokolatlanul felduzzasztott apparátusának finanszírozására szánják. Így jelentõs eszközök kerülhetnek elvonásra az egyébként hosszú távon támogatásra szoruló nagyvad-állomány élõhelyével gazdálkodó erdészeti ágazattól is.
Véleményünket a vitatott 3-4 fõ pontban a következõkben foglalom össze. A vadászati jog valóban a föld tulajdonjogának elválaszthatatlan része legyen, a törvény ne tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ennek deklarálását követõen ezt ellehetetleníti. Ennek érdekében a vadászterület minimális nagysága ne haladja meg az egy magántulajdonos által elérhetõ birtoknagyságot, a 300 hektárt. A törvény így természetes módon teheti érdekeltté a tulajdonost, illetve a jogosultat a szakszerû gazdálkodásban, kikerülve az ellenõrzõ hatóság felduzzasztásának kényszerét. A vad tulajdonjoga az európai gyakorlatnak megfelelõ res nullius kategóriába essék, amely az itt elhangzottaktól eltérõen nem uratlan, nem gazdátlan jószág, hanem a római jognak és az európai joggyakorlatnak megfelelõen kerülhet szabályozásra, s amelyet több párt választási programja is ilyen módon tartalmazott. Ez az állami tulajdonban azonos mértékben védhetõ, ám a közhatalom egyes rétegei által nem sajátítható ki, és a költségvetést sem érintik olyan mértékben a vele járó terhek, mint ahogy errõl szó volt.
Tisztelt Ház! Befejezésül én is szeretnék köszönetet mondani annak a több mint 40 ezer vadásznak, aki ezt a nemzeti kincset a vadállományt, a vad élõhelyét, a vad védelmét magas színvonalon gondozta, és mindenképpen elismerés illeti azokat a mezõgazdákat, erdészeket is, akik szintén ezen a területen kiemelkedõ teljesítményt értek el itt, Európa szívében. Mindannyiunkon múlik az, hogy ez a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény valóban egy európai szintû törvény lesz, vagy beilleszkedik a magyar jogalkotásnak azon törvényei közé, amely régi megkövesedett rendszert akar konzerválni. A Fidesz-Magyar Polgári Párt a változtatásokban érdekelt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)