VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Közismert az a sajnálatos tény, hogy a magyar nemzeti össztermék jelentõs része képzõdik a feketegazdaságban. Különbözõ becslések, felmérések készülnek arra vonatkozóan, hogy ez az arány mekkora lehet. A felmérések szerint mintegy 600 és 1000 milliárd forint körüli összegrõl van szó.
Közismert az a tény is, hogy a feketegazdaság, valamint a korrupció, a megvesztegetés szoros kapcsolatban áll egymással. Az illegális és rejtett pénzösszegek mozgatói érdekeltek abban, hogy ez az állapot fennmaradjon, ezért táplálják és finanszírozzák a korrupció csatornáit. Korrupció és feketegazdaság tehát összetartozó fogalmak, vagyis aki nem tesz lépéseket a korrupció ellen, az a feketegazdaságot nem akarja igazán visszaszorítani - és fordítva.
Tisztelt Ház! Nézzük csak, mit tesz a magyar kormány a korrupció ellen, elkezdett-e valamilyen söprögetést a saját háza táján vagy sem! Jó pár héttel ezelõtt itt, e Házban ellenzéki képviselõk vetették föl, mutattak rá arra, hogyan jutottak elõnyökhöz kormánypárti és kormányhoz közel álló vállalkozók az orosz államadósság, valamint az olajszállítások kapcsán. A kérdések és felvetések többsége azóta igazolódni látszik, és egy parlamenti bizottság vizsgálja az "olajgate"-ként elhíresült ügyet. Az olajgate-ügy szálai azonban továbbvezetnek, és egyre több jel mutat arra, hogy vállalkozók mellett kormánytisztviselõk is érintettek az összefonódásban.
Február végén két napilap, a Magyar Hírlap és a Mai Nap számolt be arról, hogy nyilvánosságra került dokumentumok szerint a kormánytisztviselõk között vannak, akik érdekeltek, illetve korábban érdekeltek voltak az MSZP vállalkozói tagozata elnökének cégeiben. Mint ismeretes, Hujber Ottó is tagja volt annak a testületnek, amelyet a kormány hívott életre az orosz államadósság rendezése érdekében. A bizottsági tagságra Pál László volt ipari miniszter adott megbízást, amelyet az ügy nyilvánosságra hozása után Dunai Imre vont vissza. Február végén a Magyar Hírlap és a Mai Nap cikkei arról számoltak be, hogy összeférhetetlenség nemcsak Hujber esetén áll fenn, hanem a tárcaközi bizottság helyettes titkára, Erdei-Grúz Balázs esetében is - õ ugyanis a Hujber Ottó érdekeltségi körébe tartozó egyik cég, az Agroil igazgatótanácsának tagja. Hogy a kör teljes legyen, az Agroil 40 százalékos tulajdonát a Pál László vezette MOL Rt. birtokolja. Az összeférhetetlenség ugyancsak fennállt a Földmûvelésügyi Minisztérium egyik helyettes államtitkáránál, Rednágel Jenõnél, valamint még korábban, szintén ebbe az érdekeltségi körbe tartozó egyik cég igazgatótanácsi tagja volt a Honvédelmi Minisztérium egyik helyettes államtitkára is. Jellemzõ egyébként, hogy a kormány ezeket az állításokat azóta sem cáfolta.
Mi következik mindebbõl, tisztelt Ház? Az, amit egyébként is sejtettünk. Az MSZP-SZDSZ-kormány tevékenysége során maga is gerjeszti a korrupciót, szemet huny felette, ezért nem érdekelt a teljes körû és nyílt feltárásban.
(9.10)
Nem véletlenül nevezte egy olasz napilap ezt a rendszert kleptokráciának.
A korrupció és a feketegazdaság megfékezését jelenleg nem ködös nyomozóhivataltól várhatjuk, hanem sajnos újra a nyilvánosság erejétõl, ami talán segít megfékezni a szemérmetlen összejátszást. A felelõs ellenzéki politizálásnak napirend elõtt is fel kell erre hívnia a figyelmet.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)