DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Úgy tûnik, hogy Bauer képviselõtársam a Fidesz eddig megszületett programjainak, kongresszusi szekcióüléseinek jegyzõkönyveit áttekintõ munkájában az 1994-es választási programunk után most már a '93-as év feldolgozásáig is eljutott... (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.).., én szívesen eljuttatom önnek a '92-es, a '91-es, a '90-es és a '89-es kongresszusokra készült szakmai programokat, és ezekbõl világosan kiderül, hogy a Fidesz 1988-89 óta következetesen azt mondja, amit megalakulásunkkor a különbözõ kongresszusokon megfogalmaztunk. Tehát a mi véleményünkben nincsen változás, sem a szakmai, sem a politikai véleményünkben.
Ezt a mondatot, amit most Bauer Tamás idézett, már másodszor sikerült megtalálnia... (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.).., ez az 1993-as és az 1994-es programunkban is változatlanul szerepel. Hadd hozzak egy konkrét példát, mert ez a gondolat folytatódik.
A Fidesz 1993-ban és '94-ben is megfogalmazta a szociális ellátórendszer, a családtámogatási rendszer átalakításának szükségességét. Egész pontosan megfogalmaztuk a családi pótlék rendszerének átalakítási szükségességét is. Oly módon azonban, hogy megmaradjon az alanyi jogosultság, és ez az alanyi jogosultság egészüljön ki a rászorultság elvével. Önök a mondat elsõ felét elfelejtették elolvasni, nem is vették át a programjukba, kizárólag a második felét sikerült nyelvtanilag ugyan hibátlanul átvenni, és csupán a rászorultsági elvet próbálják önök érvényesíteni, aminek a hosszú távú, de ahogy Pokorni Zoltán beszédébõl ez kiderült, már rövid távon is tragikus népesedéspolitikai hatásaival önök - felelõtlen módon - nem kívánnak számolni.
Ez az, amit mi elutasítunk és amit 1988 óta el is utasítottunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)