DR. VERES JÁNOS, a Magyar Szocialista Párt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Elnök Asszony! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, régen várt törvény került most az Országgyûlés elé, és egyáltalán nem túlzott az elõterjesztõ Akar László államtitkár úr, amikor e törvényhozási idõszak egyik legjelentõsebb gazdasági törvényének nevezte a devizatörvényt. Okkal fogalmazott így, hiszen e javaslat elfogadásával zárhatjuk le a Magyarországon több mint hatvan éve érvényesülõ kötött devizagazdálkodás idõszakát. E hosszú idõszak alatt generációk alkalmazkodtak többé-kevésbé jogkövetõ magatartással ezekhez a szabályokhoz.
A jelenleg hatályos devizaszabályozás a kötött devizagazdálkodást rögzítõ, több mint húsz éve elfogadott 1974. évi 1. számú törvényerejû rendeleten alapul. Az alaprendelet azóta sokszor módosult. A legfontosabb változás a külkereskedelem liberalizálásával párhuzamosan bevezetett külkereskedelmi célú szabad devizavásárlás volt. Azonban ez sem változtatta meg alapvetõen a devizagazdálkodás kötött jellegét. Mára a gazdasági környezet alapjaiban változott meg, és a jelenlegi devizaszabályozás a piaci viszonyok továbbfejlõdését is akadályozza.
Az elmúlt évtizedben a piacgazdaság feltételrendszerének kiépülése érdekében tett lépések szükségessé tették az új tartalmú devizaszabályozást is. A mai szabályozás jó néhány olyan kötöttséget tartalmaz, amelyek egyfelõl indokolatlanul korlátozzák a vállalkozások és a lakosság devizához jutási lehetõségeit, másfelõl azonban viszonylag egyszerûen kijátszhatók. Az elmúlt évek módosításai következtében a szabályozás nehezen áttekinthetõvé, és néhol ellentmondásossá vált.
Mindezek alapján a változtatás szükségességét már évekkel ezelõtt felismerték, és a devizatörvénynek is sok változata készült el 1990-tõl napjainkig.
(16.30)
A most beterjesztett változatnak különös jelentõséget ad az a körülmény, hogy a szóbeli indoklásban elhangzottak szerint a benyújtott tövényjavaslatot a Nemzetközi Valutaalap kész elfogadni az alapokmánya úgynevezett 8. cikkelye szerinti konvertibilitás megvalósításaként.
A forint folyó devizamûveletek tekintetében szabad átválthatóságának megteremtése pedig alapot jelenthet devizaszabályozási oldalról az OECD-hez, a világ legfejlettebb 25 országát tömörítõ gazdasági szervezethez történõ csatlakozáshoz. E csatlakozás fontos lépcsõfok Magyarország számára az Európai Unióhoz vezetõ úton.
Tisztelt Ház! E fontos célok megvalósítása érdekében, valamint azért, mert racionális, életszerû megközelítéseket és a még megmaradó korlátozások fokozatos liberalizálásának lehetõségét is magában foglaló megoldásokat tartalmaz, a Magyar Szocialista Párt képviselõcsoportja nevében támogatom a benyújtott törvényjavaslatot. Úgy vélem, a javaslat figyelembe veszi az ország nemzetközi kapcsolatokban, együttmûködésekben betöltött szerepét és a lakosság szélesedõ külföldi kapcsolatait is.
Egyetértünk azzal a szándékkal, mely a folyó fizetési mûveleteknél szabad átválthatóságot, konvertibilitást biztosít mind a lakosság, mind a vállalkozások számára. A már eddig is liberalizált külkereskedelmi fizetéseken túl a vállalkozások személyszállítási és árufuvarozási kifizetéseik esetében mentesülnek majd az engedélyezési procedúrától.
Külön ki kell térnem a lakossági folyó fizetési mûveletek szabaddá tételének következményeire. A javaslat elfogadása esetén a lakosság korlátlanul vásárolhat utazási szolgáltatásokat forint ellenében itthon és külföldön egyaránt. Ezt követõen engedélyezés nélkül lehet fizetni külföldi gyógykezelést és tanulmányokat, nemzetközi szervezetek tagdíját is Magyarországról.
Sajátos új lehetõséget teremt meg a 20. § (3) bekezdése, mely szerint a természetes személy a külföldi tartózkodásának ideje alatt az ott felmerülõ idegenforgalmi szolgáltatások költségeinek fedezésére bankszámlája terhére külföldrõl adott megbízással vagy megbízottja útján is vásárolhat forintért devizát és azt külföldre átutalhatja. Sajátos a lehetõség azért, mert idejében kell jól felmérni külföldön anyagi erõnket, hogy a felmerült többletköltség fedezete idõben megérkezzen, és ne csak a szálloda elhagyásakor derüljön ki, hogy a minibárból elfogyasztottak vagy az otthoni telefonok kifizethetetlenek a nálunk lévõ pénzbõl.
Persze az ilyen kényelmetlenséget is elkerülhetjük, ha élünk a javaslat által lehetõvé tett másik lehetõséggel és forint alapú bankkártya felhasználásával rendezzük számlánkat a szállodában. E forint alapú bankkártyák külföldön történõ fizetésre való felhasználásának utólagos devizahatóság-ellenõrzés melletti engedélyezése talán a legfontosabb új eleme a lakosság számára a javaslatnak. Gondolom, elég sok polémiát is fog kiváltani ez a szabályozási elem. Én most csak két összefüggésrõl szólok.
Az egyik szerint: én úgy vélem, e megoldás segíti, hogy forintszámlán gyarapodjanak a megtakarítások, hisz a kártya külföldi használata révén lényegében így akár konvertibilisnek is tekinthetõ forintmegtakarítást tesz lehetõvé a szabályozás. Megfelelõ kamatmértékek mellett ez egy jelentõs, új megtakarítási formává is válhat a jövõben.
A másik összefüggésrõl: ha lehetséges a forint alapú kártyák használata, akkor szükséges-e még fenntartani a valutakeret intézményét - tehetõ fel a kérdés. Én csak két körülményt kívánok megemlíteni e kérdéskörben.
Egyrészt ma nálunk nem igazán széles körû a bankkártya használata, ezért célszerûtlen lenne a kizárólagos bankkártyahasználat elõírása azok számára is, akik itthon sem használják nap mint nap. Másrészt az egyetlen, elszámolási kötelezettség nélküli lakossági valutakeret esetleges megszüntetése az új devizatörvény kapcsán szinte elkerülhetetlenné tenné azt a látszatot, hogy kevesebb lehetõsége van a magánszemélyeknek a továbbiakban külföldi költségeik fedezésére valutához jutni.
Ezek miatt úgy gondolom, nem hátrányos, sõt inkább elõnyös a kétféle rendszer együttes fenntartása a liberalizálás egy következõ szintjéig. Addig a szintig, amikor a tõkemûveletek a mainál szélesebb körben válnak szabaddá, hisz akkor e célra is korlátozás nélkül vásárolható lesz valuta a magánszemélyeknek. E mondattal egyet is értettem az elõterjesztõk logikájával, mely szerint a tõkemûveleteken belül csak a hosszú távú és a közvetlen befektetéseket célszerû ma liberalizálni, és a rövid távú, spekulációs tõkemozgásokat ma még korlátozni szükséges az ország gazdaságára gyakorolt kiszámíthatatlan hatásuk miatt.
A folyamatosságot és a biztonságot szolgálja, hogy a külföldiek magyarországi befektetéseinek engedélymentessége fennmarad. Ugyanakkor az elõzõ években bekövetkezett és a jövõben remélt változásokat is szolgálja, hogy a belföldiek külföldi vállalati befektetései nem lesznek engedélykötelesek a jövõben, ha a befektetések a jogszabályban elõírt feltételeknek megfelelnek. Mindezek jól szolgálják a valódi üzleti kapcsolatokat jelentõ befektetéseket és korlátozzák a hazai megtakarítások spekulatív célú külföldre áramlását csakúgy, mint a külföldiek spekulatív célú devizamozgását Magyarország irányába.
Lényeges módosulás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy míg korábban általánosan érvényes a megszerzett deviza vételre felajánlási kötelezettsége volt, a javaslatban hazahozatali kötelezettség szerepel. Így összhang teremtõdik a gyakorlattal, mely mára már mind korábban a lakosságnak, mind tavasztól a vállalkozásoknak lehetõvé tette a devizaszámla intézményét, és a devizabevételek belföldön gyarapíthatják a pénzintézeteknél vezetett számlák állományát.
A természetes személy devizaszámlájára vonatkozó 54. § (2) bekezdése ugyanakkor elég sajátosan szabályozza a forintra történõ átváltási kötelezettséget abban az esetben, ha korábban lakossági devizaszámláról finanszírozta valaki befektetését a közvetlen vállalkozásban. Úgy vélem, e kérdéskör megérdemel a parlamenti vita során némi pontosítást.
Áttekinthetõbb helyzetet eredményez az a változtatás, hogy a devizahatósági jogkört a törvényjavaslat elfogadása esetén egy hivatal, a Magyar Nemzeti Bank fogja gyakorolni.
Egyetértünk azzal, hogy a javaslat a külföldiek belföldi ingatlanszerzésének csak azt a körülményét szabályozza, hogy belföldi ingatlan vásárlásakor a külföldinek konvertibilis devizában kell az ellenértéket megfizetnie. Az ingatlanszerzés feltételeit pedig a termõföldrõl szóló törvény tartalmazza.
Tisztelt Országgyûlés! Az eddigiekbõl is kitûnik, hogy a Magyar Szocialista Párt képviselõcsoportja egyetért a beterjesztett devizatörvény logikájával, megközelítési módjaival, és néhány megfogalmazásbeli pontosítást követõen - reményeink szerint 1996. januártól - az új devizatörvény fogja szabályozni Magyarországon az ezzel foglalkozó gazdasági lépéseit.
Fontosnak tartjuk a törvény elfogadását, hogy ezzel a kialakult piacgazdasági mûködésnek megfelelõ szabályok érvényesüljenek a devizagazdálkodásban, hogy tágabb tere nyíljon a vállalkozásoknak, hogy más minõség teremtõdjön ezzel a lakosság számára a külföldi utazások finanszírozására. Reméljük, e törvény elfogadása után a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának 8. cikkelye szerint konvertibilisnek fogja elismerni a forintot, s ezzel a korábban részletezett gazdasági hatásokon túlmenõen közelebb kerülünk az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz is. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)