DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): Tisztelt Országgyûlés! Itt már a tandíjról mindent elmondtak, de a helyzetet az teszi tragikussá, hogy félelmetesen mélyül a kormány ígéretei és tettei közötti szakadék, és ijesztõen növekszik a vesszõparipaként emlegetett politikai kultúra hiánya. Egyik oldalról mindig azt mondani, hogy én érdekegyeztetést akarok, és ha valaki erre jelentkezik, hogy: jelen, itt vagyok, akkor legjobb, ha elfelejti a meghívást, mert vagy nem talál tárgyalópartnert, vagy süket fülekre talál.
Kérem szépen, ezek a fõiskolások egy értelmes, teljesen átgondolt javaslattal álltak elõ. Õk nem a tandíjat kifogásolták, a tandíj bevezetését; a kiegészítõ tandíj bevezetésének a félelme uralta az õ javaslatukat, és az átfogó szabályozást hiányolták. Tehát javaslatokat tettek le, amelyekre azt a választ kapták, hogy: a maximum, amit adni tudunk, az, amit a kormány elmondott. Hát akkor így hogy lehet tárgyalni?
Meg lehet kérdezni, és megkérdezi majd a társadalom is, ki a felelõs azért, hogy utolsó alkotmányos eszközként ezek a fõiskolások az ülõsztrájk és a tüntetés eszközéhez nyúltak. Azt hiszem, hogy egyértelmû lesz rá a válasz: nem a fõiskolások. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
(15.50)