POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Mielõtt mindenki elmondaná, hogy mit gondol a felsõoktatási intézmények integrációjának szükségességérõl, amelyben tényleg egyetértünk, szeretnék visszautalni arra, amit akkor mondtam, amikor ezt az ügyrendi javaslatot tettem; és kérni is Szabó Zoltánt, ne csak meghallgassa, hanem meg is szívlelje szavaimat.
Nem kaptunk választ, az oktatási bizottság nem kapott választ. Ez a lényeg. Én meggyõzhetõ vagyok. Meggyõzhetõ vagyok arról, Horn Gábor képviselõtársam, hogy ezek az aggályok kicsinyesek és ebben az integrációs hullámban másodrendûek és tegyük õket félre.
De tessenek engem meggyõzni! És ez a minisztérium dolga lett volna. Nem tette meg az elmúlt négy hétben. Én vártam egészen a mai napig. Négy héten keresztül nem kapott bizottságunk választ az ott felmerült kérdésekre.
Nem lehet ezeket a szempontokat nem létezõnek tekinteni, nem lehet a hozzánk fordulókat nem létezõnek tekinteni. Mi információt kértünk a tárcától. Nem akarom kritizálni Szabó Zoltán államtitkár urat, de ebben az esetben van felelõssége. Nem lehet egyszerûen csak - úgymond - szolgaként, miniszterként eljárni. Dolgozni is kell, levelet kell írni a bizottságnak. Azt kell mondani, hogy ez igaz, ez nem igaz, ez helytálló, ez nem helytálló. Szóba kell velünk állni, ha azt kérik, hogy szavazzunk meg valamit.
Ezt vártam el és ezt kérem a következõ héten belül. Tehát nem azt kell várni, hogy majd a jövõ héten megváltozik a helyzet. Akkor változik meg, ha a bizottságot hajlandó meggyõzni a tárca, az ezzel az üggyel foglalkozó szakemberek. Tessenek eljönni holnap 14 órakor vagy jövõ héten, szerdán a bizottság ülésére. S meggyõzni a bizottságot, hogy ezek csak technikai és más szempontból nem lényeges kérdések. Amint ez megtörténik, akkor ezek az aggályok levehetõk a napirendrõl. Ahogyan eredeti javaslatom is volt, hogy ne itt folytassuk ezt az épületes vitát, hanem a bizottságban.