DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A magyar-szlovák alapszerzõdésnek a gyengéje az, hogy a szlovák kormány a nemzetiségi jogoknak a területén olyan kötelezettségeket vállalt, amiket már régen teljesítenie kellett volna. Az alapdokumentumok, a koppenhágai, emberi dimenzióval foglalkozó 1990-es, az Egyesült Nemzetek közgyûlésének A-Res 47/135. számú határozata, valamint a nagyon ismeretes és sokszor említett Európa Tanács parlamenti közgyûlésének 1201-es ajánlása már régen életben volt, s a szlovák kormánynak megvolt a lehetõsége, hogy ezeket teljesítse. Nem elfogadhatók azok az indokolások, hogy ezeket az ország törvényébe kell beiktatni, mert ezeknek a nemzetközi szerzõdéseknek vagy nemzetközi dokumentumoknak épp az a motiváló ereje, hogy ezeket végre kell hajtani. Ha nem ez volna, akkor semmi értelme nincsen, hogy ezek a nemzetközi, nagyon jelentõs szervezetek ilyen irányú tevékenységet fejtsenek ki és határozatokat hozzanak. Meggyõzõdésünk az, hogy a szlovák kormány ezen a téren nem teljesített, és nagy az aggodalmunk, hogy vajon teljesíteni fog. Gasparovic úr, a szlovák parlament elnökének bukaresti látogatása, sajnos, azt jelzi, hogy kissé cinikusan veszik, s az 1201-es ajánlásról hallani sem akarnak.
Továbbá megdöbbentõ, hogy a szlovák kormány nem tekinti azt, hogyha ezeket a kötelezettségeket teljesíti, akkor olyan polgárokat kap, akik szabadok, illetve nemzetiségi jogokat gyakorolva a kormányt, az országot erõsítik. Õk nem a kormányt akarják megváltoztatni, csak hogy a kormány gyakorolja azt a lehetõséget, hogy õk a nemzetiségi jogaikkal élve teljes jogú polgárok legyenek. A szabad ember erõsíti az országot, az elnyomott gyengíti.
Éppen ezért az igen szavazattal kételyeink vannak, és nehéz volt igennel szavazni. A nemre viszont ott áll az a lehetõség, hogy elõször azok a nagyhatalmak, az Egyesült Államok, Franciaország és a német kormány, amelyek segítették, támogatták, sõt sürgették ennek a szerzõdésnek a létrejöttét, most ezek a hatalmak elõször megállítsák a szlovák kormányt a nemzetiségi jogokat sértõ damaszkuszi útján, és azt mondják, hogy nem fog belépni az Európai Unióba, és nem lehet a NATO tagja, ha ezeket a kötelezettségeket nem teljesíti. Aki ebben a lehetõségben hisz, és aki ezért a lehetõségért dolgozik, az, úgy érzem, tartózkodó szavazattal fejezte ki álláspontját. Ezért a Kereszténydemokrata Néppártban ugyanúgy megvan a nem, mint a tartózkodás. Én jómagam hiszek abban, hogy az ellenzéknek, a pártoknak és a kormánynak is meglesz az az ereje, hogy ezeket a nagyhatalmakat szorítsa a kötelességteljesítésre. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)