SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõ Úr! Szeretnék csatlakozni Fodor Gábor minisztertársamhoz, és rögtön elöljáróban szeretném kijelenteni, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetemet senki nem akarja bezárni, mint ahogy az ország másik három orvostudományi egyetemét sem kívánja bezárni senki.
A félreértés - vagy félreértelmezés - valóban abból az anyagból származhatott, amelyre képviselõ úr is utalt. Ez egy több száz oldalas tanulmány, ahol meditatív jelleggel az a kérdés vetõdött fel, hogy az egészségügy átalakításából származó bizonyos fajta orvos-munkanélküliség elkerülhetõ-e, és milyen idõsávban, milyen idõtartamban kerülhetõ el az orvostanhallgatók képzésének csökkentésével.
(14.40)
Ebben nyilván felvetõdött egy olyan elgondolás is, amely egyfajta politikai alternatíva, hogy ma gyakorlatilag két orvostudományi egyetem is képes lenne azt a hallgatói számot, tehát az évi körülbelül 600 hallgatót felvenni, amelyre a közeljövõben, a belátható jövõben szükség lenne az egészségügyi ellátás szempontjából. Azt hiszem, ez nem vitatható. Ez az elõbbi felszólalásból is kitûnt és Fodor Gábor miniszter úr is ezt erõsítette meg.
Az nemigen vitatható, hogy a graduális orvosképzésnek a nagyságrendjét célszerû lenne csökkenteni, már csak azért is, mert sajnos ma sem tudunk megfelelõ állásokat kínálni a végzett orvosoknak.
Úgy gondoljuk azonban - és ebben el kell ismerni az anyag készítõinek, személy szerint a minisztériumnak a felelõsségét is -, hogy ez egy félreérthetõ, pontatlan, rossz fogalmazás volt, amelybõl téves következtetéseket is le lehetett vonni.
Arra nem gondolunk tehát - szeretném nyomatékosan, hangsúlyozottan kijelenteni -, hogy bármelyik orvostudományi egyetemet bezárnánk, de arra igen, hogy ezeknek az egyetemeknek a jövõben a továbbképzésben, a szakképzésben nagyobb szerepet kellene vállalniuk a mostani graduális képzés helyett.
Befejezésül még egy dolgot szeretnék mondani...