DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm, elnök asszony a szót. Igen tisztelt Képviselõtársaim! Rövidesen kezdõdik a turistaidény Magyarországon, ami rendkívüli lehetõségeket, de legalább annyi rendkívüli gondot is felvet. Elég, ha arra utalok, hogy önmagában a turistabevételek megfelelõ fokozásából például el lehetne tüntetni a teljes külkereskedelmi deficitet, de ennek a kecsegtetõ reménynek a kihangsúlyozása mellett rá kell mutatni arra is, hogy a turizmus a bûncselekmények olyan dömpingjét is hozhatja, importálhatja Magyarországra, ami teljesen ellehetetlenítheti ezt az országot a devizabevételei teljesítése szempontjából. Hiszen gondoljunk arra, hogy a Holiday címû brit lap statisztikája szerint Magyarország a turizmus szempontjából az egyik legveszélyesebb ország, és ezt a statisztikát a Reuter brit hírügynökség azonnal világgá röpítette, átvette a Budapest Sun és átvették Európában különbözõ lapok.
Magyarországnak egészen kiváló adottságai vannak a turizmust illetõen, hiszen 1993-ban durván feleannyi turista látogatott Magyarországra, mint összesen az Egyesült Államokba, gondolom, ez mindenki számára egy megfelelõ adalék ahhoz, hogyha valóban sikerülne a feketegazdaság ellen hatékonyan fellépni, akkor ez milyen lehetõségeket jelentene a jövõnk szempontjából.
De én most elsõsorban azokat a gondokat szeretném felvetni, amelyek a turizmus devizabevételt jelentõ, kecsegtetõ formája mögött leselkednek ránk. Így többek között azt a tényt, hogy a schengeni egyezmény káros hatásai a megnövekedett turizmus körülményei között milyen visszarettentõek lehetnek, ha nem sikerülne idejében a schengeni egyezménnyel kapcsolatban egy olyan áthidaló megoldást találni, ami valamennyiünk számára valóban jó megoldást jelent. Az ugyanis, hogy a keleti határaink mellé telepítsék a schengeni egyezmény vasfüggönyét, megítélésem szerint a keleti országok viszonylatában fog olyan mérhetetlenül sok gondot felvetni, ami nem lenne kívánatos.
De hadd utaljak arra, hogy most, amikor a turizmus bevételeinek lehetõségeit abból a szempontból lehet nézni, hogyha mi a világ egy fõre esõ dollárbevételének - a turizmusra vetítetten - nem egytizedét érnénk csak el, hanem ennél jelentõsebb összeget, akkor az milyen fejlõdést hozhatna. Most sajnálhatjuk csak igazán, hogy milyen nagy hiba volt az expó lemondása, hiszen az expó önmagában olyan lehetõségeket vetett volna fel, amelyek devizabevételeinket soha nem látott magasságokba emelhették volna.
Ha abból indulunk ki, hogy az 1991. évi LXXV. törvény, az 1996-ban megrendezendõ világkiállításról szóló törvény 4. §-ának (3) bekezdése összesen 17 milliárd forint biztosítását írta elõ - igaz, hogy a '90-es áron -, akkor gondolhatjuk, hogyha a bankkonszolidációs és a különbözõ bankpénztár- feltöltési akciók nem vittek volna el annyi pénzt, milyen eredményt lehetett volna elérni a turizmus területén.
Tehát úgy gondolom, most egy hatalmas lehetõség elõtt áll az ország, ezért tisztelettel kérem az illetékes hatóságokat, hogy a turizmus bevételeinek az állami oldalon való jelentkezése érdekében tegyék meg a szükséges lépéseket, de ugyanakkor a turizmusból az országra és az ország megítélésére ható esetleges negatív következmények elhárítása érdekében ugyancsak határozottan lépjenek fel. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)